– Jó kezdeményezés, hiszen megvan az oka, amiért szükséges megmozgatni a gyermekeket, és belevinni több mozgást a mindennapjaikba, de fontos, hogy a szülőket sem kellene ebből kihagyni – osztotta meg velünk gondolatait Hózsa Gál Gizella, a gombosi általános iskola tantónője, aki részt vett az oktatási minisztérium szervezte Mozgassuk meg gyermekeinket! elnevezésű képzésén. Mint ahogyan arról már lapunkban is írtunk, a minisztérium projektuma a napi 15 perces korrekciós gimnasztikai gyakorlatok bevezetésével igyekszik az 1–4. osztályosok körében az elhízást, a gerincbántalmak és a lúdtalpasság kialakulását megelőzni. Az első, Zomborban megtartott képzésen 73 iskolából 73 pedagógus vett részt, az elméleti és gyakorlati előadások, műhelymunkák után pedig a saját iskolájuk koordinátoraként az ott megszerzett ismerteket át kell adniuk a kollégáiknak.
– A gyakorlatok megtartásához egy kézikönyvet is kaptunk, amelyben esztétikus rajzokkal ábrázolják a javasolt mozgásformákat. Vannak olyan gyakorlatok amelyek a pad, a székek között végezhetőek, például fejkörzés, a vállak, nyak, karok megmozgatása. Ha abban gondolkodunk, hogy ezeket a gyakorlatokat ne órák előtt vagy után, és ne is a nagyszünetben végeztessük el, hanem a tanórákba vigyük be, akkor mindenképpen olyan gyakorlatok a jók, amelyekhez nem kell nagy előkészületeket tenni, nem kell elpakolni az asztalokat, székeket, hiszen az sok időt elvenne a tanórából. Megoldás lehet az is, ha háromszor ötperces gyakorlatokra osszuk el a napi 15 percet, úgy, hogy egyik óra elején a vállat, karokat mozgatjuk át, másikon a törzset, azután pedig a lábakat. Az alapelv mindenképp helyénvaló: a gyerekeknek szükségük lenne több mozgásra, s a mindennapi koordinált mozgással talán ki is lehetne alakítani bennük a mozgás iránti igényt. Viszont ehhez ez a napi 15 perc vajmi kevés, ha a szülőket nem vonjuk be ebbe. Fontos lenne, hogy a gyerekek otthon is mozogjanak, a szülők igyekezzenek otthon is mozgásra bírni őket. Az a tapasztalatom, azt látom, hogy amikor szabadon engedjük a diákokat például a nagyszünetben, akkor nem tudnak játszani egymással, nem tudnak koordinált mozgásformákat alkalmazni: nincs igényük a labdajátékokra, nem tudnak ugrókötelezni, nem mennek nekik a mozgásos játékok. Sajnos felnőnek úgy a gyerekek, hogy nem fogócskáznak, nem ugróköteleznek, nem ugróiskoláznak. A lényeg, hogy valamit csinálni, csináltatni kell a gyerekekkel – hangsúlyozta a tanítónő, akitől megtudtuk, az iskolába visszatért koordinátoroknak át kell adniuk az ismerteket a kollégáknak, majd miután az alsó osztályokban elindul a gyermekek átmozgatása, egy beszámolót is kell írni visszajelzésként a minisztériumnak.
