Ahogyan haladunk a tanév vége felé, úgy kerülnek mind többször elő a nyolcadikosok táskájából a záróvizsgára felkészítő feladatgyűjtemények: a tanórákon sokszor ebből dolgoznak, a lelkiismeretes diákok otthon is gyakorolnak, és vannak, akik már elkezdtek különórákra is járni. Az általános iskolai tanulmányaikat végző diákok ugyanis idén is tesznek záróvizsgát: anyanyelvből, matematikából és egy kombinált teszt során biológiából, történelemből, földrajzból, fizikából és kémiából.
A szabadkai Jovan Mikić Általános Iskola 8. c osztályába látogattunk el, ahol a tanulóktól megtudtuk, néhányuk már elkezdett különórákra is járni, mert bár az iskolában is készülnek a kisérettségire – dolgoznak a feladatgyűjteményből és ismételik az eddigi évek tananyagait, alapfogalmait, ismereteit – úgy érzik, jó az, ha különórákon csak velük foglalkoznak. Vannak, akik beszerezték a korábbi évek feladatgyűjteményeit is, vagy legalább a tavalyit. S bár a feladatgyűjtemények között nincsenek nagy eltérések, évről évre nagy a hasonlóság, a diákok szerint a régebbi feladatgyűjteményben például a földrajzi kérdéseknél több összekötős feladat is szerepelt, az ideiben pedig szinte nincs is.
Az említett osztály osztályfőnöke és egyben magyartanárnője, Horváth Rice Valéria a feladatgyűjtemények kapcsán elmondta, a korábbi években a feladatgyűjteményekben évről évre szinte ugyanazon az oldalon volt ugyanaz a feladat, idén tapasztalható némi változás, például más szövegek kerültek be.
– Mi a tanórákon nem dolgozunk a feladatgyűjteményből, mert az a tapasztalat, hogy ha közösen foglalkozunk a feladatokkal, akkor a megoldás szinte mindig csak ugyanattól a néhány tanulótól érkezik, így inkább a feladatgyűjteményből dolgozzanak a diákok otthon, s ha valamivel nem boldogulnak, akkor konzultációs órákon meg tudjuk beszélni. Júniusban pedig a záróvizsgát megelőzően 10–12 óra felkészítő órát is szervezünk. A magyarórákon ismételjük az alapfogalmakat, 5. osztálytól kezdve az alapismereteket irodalomból és nyelvtanból egyaránt. Maga a nyolcadikos tanterv is úgy épül fel, hogy a második félév vége felé már nincs is új anyag, egy egész negyedéven át ismétlés van előirányozva – hallottuk a tanárnőtől, akitől megtudtuk, a legnagyobb gondot a teszteknél a türelem és a koncentráció hiánya okozza, a diákok ugyanis sokszor rontanak azoknál a kérdéseknél, amelyek adat-visszakeresésre irányulnak. – Egy majdnem egyoldalas szöveget kellene türelmesen és figyelmesen elolvasniuk, de sokszor akkor nem adnak helyes választ, hogy ha a kérdés az adott szöveg valamilyen adatára, információjára irányul.
Mert a szövegeket sokszor unalmasak, nem történik bennük semmi, vagy éppen olyan dolgokról szólnak, amelyek távol állnak a diákok érdeklődésétől. Ezt már maguk a tanulók mondták el. Ahogyan azt is, hogy felelni sokkal jobb mint tesztet írni, és szerintük egyébként is a tanulmányi átlageredmény jobban számít, mint maga a záróvizsga eredménye. A kérdésre, hogy szerintük valóban felméri-e a tudásukat a záróvizsga, azt a választ adták, hogy szerintük másmilyen tudást mér. Máshogyan osztályozták őket az elmúlt években, a záróvizsgán pedig inkább a készségeket pontozzák. És éppen azért, mert a záróvizsgán nem pontosan ugyanolyan kérdések lesznek, mint a feladatgyűjteményben, hanem hasonlóak, ezért – mint a diákok fogalmaznak – azoknak biztosan nehezebb lesz, akik eddig magolva tanultak mindent. De akkor hogyan is kellene jól tanulni a kisérettségire? – kérdeztük a nyolcadikosoktól.
– Magolás helyett napi szinten 2-3 oldalt megoldani mindhárom feladatgyűjteményből – mondta az egyik diák.
Ezt erősítette meg Horváth Rice Valéria is. Tekintve, hogy 10 évvel ezelőttig a diákoktól szinte csak tudáshalmazt, adathalmazt kértek számon, az utóbbi években pedig egyre inkább a készségfejlesztés, a tudás alkalmazása felé haladunk. Így épülnek fel a szintek is már a feladatgyűjteményekben is. Az alapszinten a definíciók azonosítsa az elvárás, ezek a karikázós feladatok. Középszinten már használni is kell a tudást, a haladó szinten pedig a diákoknak az ismereteik alapján új dolgokat kell létrehozniuk: szógyűjtés, keresztrejtvények, grafikonokkal való foglalkozás…
A diákok, ha most még nem is érzik át igazán, mi vár rájuk a júniusi záróvizsgán, azt elmondták, hogy szerintük az lesz a legnehezebb, hogy három egymást követő napon lesznek a tesztelések – az április 7-ei és 8-ai próbatesztelés után, a záróvizsga június 14-én, 15-én és 16-án lesz – így valójában három napig egybefüggően stresszesek lesznek, meg az sem jó, hogy mindent egyszerre kell tanulniuk, hiszen nincs több heti szünet a tesztek között, hogy az adott tantárgyakból egyenként készüljenek.
