Perović Olga általános iskolai tornatanárnő szerint a gyerekeknek mindennap kellene, hogy legyen testnevelés órájuk, hiszen a diákok a 6-8 tanítási órát végigülik, és iskolán kívül sem mozognak eleget. Mint mondja, a gyerekek között sok a gerincferdüléses, a gerincet tartó izmaik nem elég erősek, rossz a kondíciójuk, és a ritmusérzékkel is gondok vannak. Ám amíg a minisztérium javaslata szerint az alsó osztályokban bevezették a napi 15 perces mozgást (amely prevenciót céloz meg: a gerincferdülés, lúdtalp, elhízottság kialakulásának megelőzését) addig úgy hírlik, hogy a felső osztályokban az eddigi három testnevelési óra – két tornaóra és egy választott sport óra – helyett két tornaóra marad, a választott sport óra pedig átalakul sportaktivitás órává, ami kéthetente jelentene egy kötelező órát. A jelenlegi program szerint a tornaórákon a diákok atlétikával, gimnasztikával és tánccal is foglalkoznak, a választott sport pedig valamilyen csoportos labdajátékot jelent, minden tanévben másik csoportos labdajátékkal ismerkednek a diákok.
– Minden napra beiktatni az órarendbe plusz óraként tornaórát tovább terhelné a diákokat, de a mindennapi mozgásra megoldást jelenthetne, ha a tanulók a nagyszünetben tudnának valamilyen labdajátékot szervezetten játszani vagy valamilyen irányított mozgásba be lehetne vonni őket. A mozgás megszerettetése kihívás a mostani generációknál, de szerintem mindenkinél meg lehet találni azt, amit szívesen csinál. Ha valaki nem szereti a labdajátékokat, a zenés, táncos foglalkozásokat kedvelheti, ami mozgás szempontjából ugyanolyan hasznos is lehet. Én szoktam a diákjaimnak az egészséges életmódról is beszélni, hogy egyáltalán miért fontos a mozgás és miért fontos, hogy figyeljenek az étkezésre is. Ha szépen elmagyarázzuk ezt a gyerekeknek és jó példát mutatunk erre, akkor a gyerekek fogékonyak is lesznek rá – hallottuk a tanárnőtől, akit arról kérdeztünk, hogy a diákoknak testnevelés terén milyen alapvető dolgok elsajátításával kell elhagyniuk 8. osztály végén az iskolát.
– A helyes járás, a helyes testtartás, az izomerősítés nagyon fontos, ugyanúgy a helyes futás elsajátítása. Alap a labdaérzék is, és a különböző sportágak alapjainak ismerete, mint például a labdavezetés. Amennyiben alsóban működik az alap mozgásformák ismertetése, arra felsőben szépen lehet építeni, jól lehet tovább fejleszteni az ismereteket, és így akár a heti 2 tornaórával is szép eredményt lehet elérni nyolcadik osztály végére. Ám összességében nézve a heti két tornaóra kevés.
Csajkás Kovács Szuzanna, okleveles fizioterapeuta szerint minimum napi 60 perc mozgásra lenne szükségünk – nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Ő foglalkozik iskoláskorú gyermekekkel is, és hangsúlyozza: a mozgás segíti a testi és lelki fejlődést is már kicsi kortól kezdve.
– Nemcsak az izmokat kellene erősíteni, hanem a szív- és érrendszert, légzőrendszert is fejleszteni. Olyan fizikai aktivitás is kellene, ami a pulzusszámot is megemeli. A napi egy órányi mozgásra ösztönzés pedig nem csak az iskola feladata kellene, hogy legyen, hanem a családban is ezt a modellt kellene megtanulniuk. A kisebb gyermekeknek, 5-8 éveseknek inkább játékos formában kellene a mozgásigényüket kielégíteni, és amíg nincs elváltozás, addig a prevenció az elsődleges, hogy ne alakuljanak ki az elváltozások. Ha kialakulnak elváltozások – X-láb, gerincferdülés, hanyagtartás, lúdtalp – akkor célzott, egyénre szabott korrektív gyógytornára is szükség lenne, és napi szinten kellene végezniük. Az alsó osztályosoknak javasolt napi 15 perces mozgás jó kezdeményezés, de szerintem 15 perc nem elég, főleg, ha ez háromszor öt percre van osztva. Arra jó, hogy a gyerekeknél a monotóniát megtörjék, amikor lankad a koncentrációjuk, akkor felrázzák őket, de maga a mozgás, ez a néhány gyakorlat nem hat mélyre, ez komoly megelőzésre nem elég. A napi tornaóra lenne jó – mondta el Szuzanna, aki szerint érdemes lenne csapatmunkában is gondolkodni. – A rehabilitációs szakorvosok, gyógytornászok, testnevelőtanárok, dietetikusok együttműködése hozhatna jó eredményeket. Például a gyógytornászok időközönként ellátogathatnának a tornaórákra, és gyógytornászként a tornatanár segítségére lehetnének.
Mint beszélgetőtársunk elmondta, legtöbbször hozzá 10-11 éves korukban kerülnek a gyerekek, és legtöbbjüknek gerinc- és tartási problémáik vannak.
– Már a 12–14 éves gyerekek között is vannak olyanok, akik derékfájással, nyaki gerincproblémákkal küzdenek. Sokat ülnek, sokat mobiloznak úgy, hogy helytelenül tartják a készüléket, nem tartják be az ergonómiai szabályokat. Belehajolnak a készülékbe. Keveset mozognak. Többen túlsúlyosak is. Nehéz iskolatáskákat cipelnek, és helyesen ülni sem tudnak, pedig a gerinckímélő életmód folytatását gyerekkorban kell elkezdeni. Az lenne az alap, hogy a gyerekek az iskolapadba kerülve megtanulják, hogy hogyan kell helyesen ülniük, valamint, hogy az iskolabútorok megfelelőek legyenek a számukra, az asztalnak és a széknek a gyermek méreteinek megfelelő magasságúnak kell lennie.
