– Mivel nem sok, de szűk területen szakosodott, kiváló szakemberekre van szükségünk, egy új, kétéves mesterképzés indul, méghozzá képzőművészeti és iparművészeti munkák konzerválása és restaurálása néven – mondta mgr. Bosiljka Zirojević Lečić, rendes egyetemi tanár, a Képzőművészeti Tanszak vezetője, amikor az újvidéki Művészeti Akadémiára látogattunk. – Az egyetemi hallgatók első nemzedéke a 2017–2018-as tanévben iratkozik be. A programot az újvidéki Művészeti Akadémia és Természettudományi–Matematikai Kar a Matica srpska Képtárral és a Tartományi Műemlékvédő Intézettel együttműködve valósítja meg modern, multidiszciplináris csapatmunkával – mondta a tanárnő.
– Célunk olyan képzőművészeti és iparművészeti munkákhoz értő leendő konzervátor-restaurátorok képzése, akik el tudják majd végezni a konzervátor-restaurálási munkákat, együttműködve más területeken dolgozó, hasonló szakemberekkel.
Mivel a konzervátor-restaurátornak feltétlenül ötvöznie kell akadémiai tudását és gyakorlati készségeit, a kötelező egyetemi programban az egyetemisták megfelelő ismereteket szereznek kulturális örökségből, művészeti technikákból és anyagismeretből, konzerválási módszerekből és technikákból. A választott tárgyak oktatásával a specifikus művészeti és konzerválási problémák megoldására irányítjuk a hallgatókat, akik a konzervátori projektumokban való részvételükkel szert tesznek a szükséges tapasztalatra, biztonságra és készségre is.
Az ősszel induló, kétéves képzésen kis csoportra számítunk, mintegy tíz hallgatóra: öt, aki az állam, és öt, aki a saját költségén tanul. A képzést részben a Matica srpska képzőművészeti-konzervátori műhelyeiben valósítjuk meg. A Művészeti Akadémia ugyanis a programot ezekkel az intézetekkel együtt hozta létre, amelyeknek érdekük, hogy az egyetemisták minél jobb szakmai felkészítést kapjanak. Az interdiszciplináris egyetemi tanulmányok során a tudomány ötvöződik a művészettel, és sok igazi, gyakorlati munka lesz, szaknapló vezetésével.
Az akadémiai tanulmányokra jelentkezhetnek a külföldi és belföldi művészeti akadémiák végzős képzőművészeti, iparművészeti diákjai. Akik nem diplomáztak, külön felvételi vizsgát fognak tenni művészettörténetből H.W. Janson (Beograd, 1982.) könyve, illetve a Művészeti Akadémia honlapjára felkerülő vizsgakérdések alapján.
Az iratkozás feltételeiről az egyetemi tanárnő elmondta, legalább 6 ESP pont kell művészettörténetből és ugyanennyi a rajztantárgyakból. Valójában minden művészeti akadémián és az újvidéki Építészeti Tanszakon végzett hallgató eleget tesz ezeknek a feltételeknek. Akinek viszont nincs ennyi pontja, az különbözeti vizsgát tesz. Mind művészettörténelemből, mind rajzolásból fel lesznek tüntetve a honlapon a konzultáció időpontjai. A jelöltek csendéletet rajzolnak majd különféle technikában.
Az érdekelteknek elmondjuk, az említett mesterszakon az újvidéki Művészeti Akadémia jelenlegi egyetemi tanárai, munkatársai mellett elő fog adni: dr. Danijela Korolija Crkvenjakov és Dubravka Đukanović, a Művészeti Akadémia rendkívüli egyetemi tanárai, továbbá dr. Sanja Dožić, a Természettudományi–Matematikai Kar docense, dr. Dragan Radnović és dr. Srđan Rakić rendes egyetemi tanárok, dr. Slobodan Gadžurić és dr. Željka Cvejić rendkívüli egyetemi tanárok, valamint dr. Tijana Palkovljević, a Műszaki Tudományok Karának docense.
– A mesterképzést elvégzők a műemlékvédő és más intézményekben, múzeumokban, képtárakban, illetve velük együttműködve tudnak majd dolgozni kulturális örökségünk konzerválásán, restaurálásán.
Azért is szervezzük meg ezt a képzést, mert e szűk szakmai körben igény van ilyen speciális szakemberekre. Belgrádban, az Iparművészeti Akadémián létezik konzervátori-restaurátori szakirány, de Vajdaság-szinten még nincs – hallottuk Bosiljka Zirojević Lečićtől.
