Észszerűbb szabályok? címmel vendégelőadók helyesírásról és érvelésről szóló előadásain vehettek részt tegnap az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatói. A Kontaktzóna rendezvény keretében délelőtt Dr. Cs. Nagy Lajos nyelvész Változások a magyar helyesírásban és a helyesírás tanítása című előadása a helyesírás-történeti összegzést követően a 2015-ben megjelent, az előzőt pontosítani, módosítani hivatott, átszerkesztett, kiegészített 12. helyesírási szabályzat bemutatását, és annak az előző, 1984-es szabályzattal való összevetését célozta.
– Szükség volt a változtatásokra: a szabályzatban kisebb módosítások történtek az előzőhöz képest, az igazán nagy változtatás az 1950-es, illetve az 1954-es szabályzatban történt. A 12-es szabályzat szerkesztője ezúttal egy egész munkacsoport volt, akik azt vallják, hogy apróbb változtatásokra van szükség azért, mert a nyelvünk is változott. Olyan értelemben változott, hogy bejött a helyesírási szabályok közé egy fontos szempont: a jelentés, amit nem lehet megkerülni. Például a külön- és egybeírásnál, ha megváltozott egy szónak a jelentése, azt egybe kell írni akkor, ha egy fogalmat jelöl. A mozgószabályoknál történt ilyen változás: ha azt mondjuk, hogy vágott baromfi, akkor ez egy jelzős szerkezet, ha pedig valaki kereskedőként ezzel foglalkozik, akkor ő a vágottbaromfi-kereskedő. Ami fontos változás még, hogy a -szerű utótag már nem képzőszerű utótag, hanem utótag, így ami eddig ésszerű volt, az most már észszerű. A hangjelölés is megenged bizonyos kettősségeket: a h végű szavaknál, például méh, düh, rüh, pléh a h-val való ejtést is, és a mostani helyesírásunk ezt a nyelvi változást figyelembe veszi, tehát leírhatjuk úgy is ezt, hogy méhvel és úgy is, hogy méhhel. Változás történt a 11. szabályzathoz képest az 1-je, 1-jén írásában is: az 1984-es szabályzat kötelezővé tette a j használatát, az új szabályzat megengedi az új, 1-én és a korábbi, 1-jén alakot is – összegezte a legszembetűnőbb változtatásokat Cs. Nagy Lajos.
Mint mondta, a helyesírás alapja elsősorban a jó nyelvérzék, és hozzátette, sok hiteles, jó szöveget kell olvasni, mert nem biztos, hogy a reklámszövegek minden esetben jó példával tudnak szolgálni, ahogyan az interneten megjelenő, különböző szövegvariációk sem mindig megfelelőek. Emellett különböző kiegészítéses gyakorlatokkal, diktálási feladatokkal javíthatunk a helyesírásunkon, azonban vannak olyan nyelvtani ismeretek, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy helyesen használjuk anyanyelvünket – tette hozzá a nyelvész.
Délután a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének lektora, dr. N. Császi Ildikó Az érvelés tanítása, érvelési gyakorlatok címmel tartott előadást.
