A Magyar Tudományos Akadémia 185. ünnepi közgyűlésen Pálinkás József, az MTA leköszönő elnöke adta át az Akadémia kiemelkedő elismeréseit: az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat. A jelentős tudományos munkásságot felmutató külhoni magyar tudósok, kutatók elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat a Magyar Tudományos Akadémia – mint az indoklásban olvasható – Göncz Lajosnak, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanárának a pszicho- és szociolingvisztika terén végzett eredményes tudományos munkásságáért, a magyarpárú kétnyelvűség nemzetközileg is elismert kutatásáért, kiemelkedő elméleti eredményeinek példamutató gyakorlati hasznosításáért, továbbá iskolateremtő tevékenységéért adományozta.
Göncz Lajos Zentán született 1944-ben. 1968-ban szerzett diplomát a Zágrábi Egyetemen pszichológiából. Tanulmányait a Belgrádi Egyetemen folytatta, ahol 1976-ban a pszichológiai tudományok kandidátusa, 1980-ban a pszichológiai tudományok doktora fokozatot szerezte meg. Kutatási területe a pszichológia, a pszicholingvisztika, a neveléspszichológia, a kisebbségtudományok, a személyiségfejlődés. Tagja az MTA határon túli köztestületének. 2004-től a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia levelező, 2013-tól rendes tagja. 2012-ben a Vajdasági Művelődési Intézet a multikulturalizmus és az interkulturalizmus terjesztéséért kifejtett tevékenységét éremmel díjazta. A nyugalmazott tanárt Újvidéken kerestük fel.
Hogyan zajlott a díjátadás?
– A Magyar Tudományos Akadémia minden évben tart egy két hétig tartó közgyűlést, amelynek első napján a tagok áttekintik, hogy az elmúlt egy évben melyek voltak a legfontosabb tudományos események és ekkor döntik el, hogy kinek osztanak díjat. Vannak fontosabb és kevésbé fontosabb díjak, s külön díjat kapnak a valamilyen jelentősebb eredményt felmutató külhoni magyarok, amelyek közül a legrangosabb az Arany János Életműdíj. Pálinkás József, az MTA leköszönő elnöke rövid áttekintés után kiosztotta a díjakat.
Mit jelent Önnek ez a díj?
– Ez egy nagyon komoly elismerés és én hálás vagyok, hogy felfigyeltek a munkásságomra és kutatásaimra, amelyeket még 1971-ben kezdtem el. A kutatásaim kezdetben a kétnyelvűség területére korlátozódtak. Az akkori munkatársaimmal azt akartuk kideríteni, hogy hogyan gondolkodik egy beiskolázás előtt álló gyerek és a nyelvvel kapcsolatos logikai kérdéseket tettünk fel nekik. Rájöttünk, hogy nem az intelligenciahányados, sem pedig a nevelési attitűd segíti elő a helyes válaszokat, hanem az anyanyelven kívül legalább plusz még egy nyelv befolyása. A kétnyelvűség serkenti az absztrakt gondolkozást és így még egészen fiatal korban érett választ tudnak adni a gyerekek.
Milyen területekre terjedtek még ki a kutatásai?
– A későbbi kutatásaink kimutatták, hogy azok a gyerekek, akik viszonylag korán két vagy több nyelv hatásainak vannak kitéve, zökkenőmentesebben megtanulnak írni és olvasni. Ezeknek a gyerekeknek nagyobb önbizalma lesz, az iskolához és a tanuláshoz pozitív képzeteket kapcsol. Később a beszédet is tanulmányozni kezdtük. A nyelv egy szabályrendszer és a szabályok feltárása az egyfajta agygimnasztika, amely kiválóan fejleszti a szellemi képességeket. Minden nyelvhez másfajta kultúra tapad és arra a következtetésre jutottunk, hogy a különböző kultúrák hatásai alatt levő egyén többfajta viselkedési formát kifejleszthet. A többnyelvűség és több kultúrához való kapcsolódás nyitottságot eredményez.
A külhoni magyarok számára mit jelent az Arany János-díj?
– Az Arany János-díj inspirálja a kutatókat. Minden heterogén közösségben több nyelv és kultúra hatásai érik az egyént, ez egy olyan élethelyzet, amely nagyon sok kihívással jár. Az e téren folytatott kutatások bizonyos konkrét problémák megoldásában segíthetik az ilyen környezetben élő embereket.
