Az oktatásügy minden szinten módosításra szorul. Így az elkövetkező időszakban számos tennivaló vár a minisztériumra, jelentett ki Srđan Verbić oktatási miniszter a sajtó számára megtartott munkareggelin. Mint kiemelte, többek között készül az általános iskolai oktatásról szóló törvénymódosítás, változik a középiskolákról szóló törvény és mint rámutatott, nem várhat tovább a gimnáziumok reformja sem, így már szeptemberben megteszik az első lépést ennek a helyzetnek a rendezése kapcsán.
– A felsőoktatási törvényjavaslat az utolsó fázisában van, már kedden parlamenti eljárásba kerül, és amint az életbe lép, teljesen más körülmények között foglalkozunk majd a felsőoktatással, rendszerbeli megoldásokat keresünk a kialakult problémákra. De már most szigorúbb feltételek mellett zajlik a felsőoktatási intézmények akkreditációja. Az a benyomásom, hogy az egyetemek törekednek arra, hogy eleget tegyenek a szigorú feltételeknek – emelte ki az oktatási miniszter. Majd reagálva az elmúlt időszak botrányaira, a doktori disszertációk eredetiségének megkérdőjelezhetőségére, hozzátette: – Ma egyre komolyabban tekintenek a doktori tanulmányok jelentőségére, így az intézmények emelni szeretnék az oktatás színvonalát. Azon felsőoktatási intézmények esetében, ahol kétségek merültek fel, maguknak az intézményeknek kell rendezniük a kialakult helyzetet – mondta.
Srđan Verbić kiemelte, az elkövetkező időszakban nemcsak a felsőoktatásról szóló törvény kerül módosításra, hanem például a tankönyvek használatát is módosítani szeretnék. Új szemléletet szeretnének bevezetni arra vonatkozóan, hogy milyen szerepük kell, hogy legyen a tankönyveknek. Így a tankönyvekről szóló törvény módosítására is sor kerül.
CSÖKKENTENI AZ ADMINISZTRÁCIÓT!
– Az elkövetkező időszakban minden olyan tőlünk telhető intézkedést meg fogunk tenni, amihez nincs szükség pénzre, hogy az oktatásügyben uralkodó helyzet javuljon. A gimnáziumok reformja már évek óta húzódik, mi nem kívánjuk tovább halasztgatni, hanem, amint az iratkozások végére érünk, nekilátunk a gondok megoldásának. Ám ennek eredményei nem most várhatók, hanem majd csak a következő tanév elején lesznek érzékelhetőek. Egyébként sem egy végleges reformra van ebben az esetben szükség, hanem folyamatos módosítást kellene bevezetni – hangsúlyozta a miniszter. Folytatta: – A másik dolog, amin sürgősen módosítani kell, az a tanárokra nehezedő adminisztráció, ami már akkora mérteket öltött, hogy a tanárok sem győzik, de azok sem, akiknek azt el kellene olvasni. És itt felmerül a kérdés, minek lejegyezni valamit, ha azt nem olvassa senki? Mindenekelőtt az adminisztráció csökkentésére van szükség. Ugyanakkor pedig, annak, amit lejegyeznek a tanárok, minden pillanatban átláthatónak kell lennie, így új technológiák bevezetését tervezzük. Vagyis, aki képes rá, elektronikus formában is vezetheti majd a szükséges adminisztrációt. Mi pedig azokat, akik azt olvassák, kiképezzük arra, hogy követni tudják ezeket az adminisztrációkat – mutatott rá Verbić.
NE A ZÁRÓVIZSGA LEGYEN A DÖNTŐ
Snežana Marković, az oktatási minisztérium államtitkára ugyanakkor rámutatott, hogy az általános iskolai tanulmányok végén a záróvizsgának is más szerepet kellene adni. Az elmúlt időszakban megvizsgálták, hogy a júniusi záróvizsga mennyire felel meg a diákok átlageredményeinek. Kiderült, hogy átlagosan nézve, a diákok olyan teljesítményt mutattak a záróvizsgán, ami igazolja a szaktanárok által meghatározott osztályzatokat.
Az államtitkár szavai szerint az elsődleges statisztikai adatok szerint annak ellenére, hogy a harmadik, kombinált felmérőtől tartottak a leginkább a diákok és a szülők is, mégis itt érték el a diákok a legjobb eredményt. Ugyanakkor összemérve a diákok matematikából szerzett átlageredményeit, kiderül, hogy a záróvizsgán szerzett pontszámok átlagban ugyanezt az eredményt tükrözik. Mint Snežana Marković kiemelte, a statisztikai adatok átlagosan nézve igazolják a tanárok osztályozásának objektivitását. Ebből kiindulva egy új pontozási rendszer javaslata készült el, miszerint nagyobb hangsúlyt kap majd az iskola 6-dik, 7-dik és 8-dik osztályában elért átlageredmény, mint ahogy eddig volt. A 2014/2015-ös tanévben várhatóan már a nyolcadik osztály elvégzése után elérhető 100 pontból az elért átlageredmények 70 pontot érnek majd legfeljebb, és a záróvizsgán további 30 pontot lehet majd összegyűjteni (10-10-et mindhárom tantárgyból).
– Nagyobb jelentőséget szeretnénk adni a tanárok osztályozásának, illetve a tanulmányok idején elért eredménynek. Ugyanakkor nem szeretnénk, ha a diákok elhanyagolnák a többi tantárgyat, csakhogy a záróvizsgán minél jobb eredményt érjenek el. Azzal, hogy a 100-ból 70 pontot ér majd az általános iskolában elért átlageredmény, egyenlő megbecsülést kap minden tantárgy és minden tanár – emelte ki az államtitkár. Hozzátette: – Bár a statisztikai adatok azt mutatják, hogy átlagosan objektív osztályozás történik az iskolákban, még mindig aggasztó, hogy évről évre még mindig nő a Vuk-diplomások száma – mondta.
Alapelképzelés szerint a módosítással azt szeretnék elérni, hogy a záróvizsga csupán a korábbi évek korrekciójára szolgáljon. Ahhoz pedig, hogy minél jobb átlagot érjenek el a diákok a tanulmányuk idején, negyedikben, hatodikban és a nyolcadik osztályban tudásfelmérőket vezetnének be. Mint arra Snežana Marković rámutatott, negyedikben az alapok elsajátítása miatt van erre szükség, hatodikban az ötödik osztály okozta sokk utáni felmérést kell elvégezni, nyolcadikban pedig a záróvizsgára való felkészülés miatt van erre szükség. Mint mondta, ezeknek a tudásfelmérőknek a célja kizárólag a tudásszint megítélése, nem kapnának rá a diákok külön osztályzatot.
Jelenleg 109 tanintézmény számláját zárolták, mert azok nem tettek eleget a kötelezettségeiknek és nem fizették az iskola kommunális számláit és a karbantartási költségeket.
– Az iskolák legnagyobb hányadánál ezt a problémát az okozta, hogy az önkormányzatok nem teljesítették kötelezettségeiket az iskolák irányában. A minisztérium számláján van annyi pénz, hogy azt átutalja az iskolák számlájára, de majd csak a bírósági eljárás lezárása után teheti meg, ugyanis információink szerint egyes iskolák számláját már több évre visszamenőleg zárolták – emelte ki Ljubiša Antonijević, az oktatási miniszter helyettese. Mint hangsúlyozta, a legnagyobb gondok a kragujevaci, a Novi Pazar-i és a smederevói iskolák körében vannak. Ősz folyamán várhatóan elsősorban azok az iskolák helyzetén javítanak majd, amelyek tartozása nem számottevő. Elmondta ugyanakkor, hogy Nišben a nyugdíjba vonult, az iskolákban és az iskoláskor előtti intézményekben dolgozók számára ki nem fizetett végkielégítés kapcsán átadott kérvények okoztak fennakadást a tanintézmények működésében, ugyanis több milliós összeget kérnek a volt alkalmazottak. Ljubiša Antonijevićtől megtudtuk azt is, hogy az ingyenes tankönyvek nyomtatására kiírt pályázat lezárult. Már csak a pályázat eredményének hitelesítésére van szükség, ami a napokban meg is történik. Így szavai szerint hétfőn a diákok már kézbe vehetik az új tankönyveiket.
