Megtelt a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar díszterme, ahol a Magyar Nemzeti Tanács 2024–2029. évi Köz- és felsőoktatás-fejlesztési stratégiája tervezetének második élő közvitáját tartották meg. A négyállomásos közvita-sorozat hétfőn, Magyarkanizsán kezdődött, majd jövő hétfőn, november 27-én Torontálvásárhelyen, a József Attila Művelődési Otthonban, míg november 29-én az újvidéki Európa Kollégiumban folytatódik, illetve végződik. A közvita az online térben november 30-ig tart.
A közvitán résztvevő tanárok, pedagógusok, az MTTK végzős hallagatói és más érdekeltek mellett a vendégek sorában köszöntötték Juhász Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség Intéző Bizottságának elnökét, Mackó Zsuzsanna tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi altitkárt, Kudlik Zoltán tartományi művelődési, tájékoztatási és vallási közösségi segédtitkárt, továbbá Pintér Krekity Valériát, az MTTK dékánját, dr. Fürstner Igort, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola igazgatóját, dr. Ivanović Josipot, az MTTK volt dékánját, valamint Rigó Pál Zsófiát, az MNT alelnökét, Kabók Erikát és Tóth Ramónát, a VB tagjait.
Az MTTK a nemzeti tanács korábbi oktatási stratégiájának egyik kiemelendő és pozitív példája, szemlélteti, hogy mi valósult meg a korábbi stratégiai célból, illetve álomból, jegyezte meg az egybegyűltekhez szólva Fremond Árpád, az MNT elnöke. Rámutatott, az aktuális stratégia tervezetében hasonló célokat fogalmaztak meg, ezeket kell megvalósítani az elkövetkezendőkben. Hozzátette, az oktatásnak kiemelt szerepe van a közösség megtartásában és építésében, a nemzeti önazonosság erősítésében. Szavai szerint fontos, hogy a közösség tagjai anyanyelvükön sajátíthassák el az új ismereteket, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jövő generációi anyanyelvükön tanulhassanak.
Varjú Potrebity Tatjana, a Végrehajtó Bizottság oktatásért felelős tagja, aki maga is az MTTK hallgatója volt, további tervekkel, elképzelésekkel és az előirányzott intézkedésekkel ismertette meg a hallgatóságot. „A vajdasági magyar oktatás jövőképét a nevelés és az oktatás egyensúlyában látjuk, mégpedig a felkészült és megbecsült pedagógusok, oktatók közreműködésével. Korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával tehetjük lehetővé a magyar fiatalok számára azt, hogy szülőföldjükön felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerő-piaci és technológiai kihívásaira. Továbbá hangsúlyt fektetünk a szerb nyelvi, valamint a digitális kompetenciák fejlesztésére” – hangsúlyozta Varjú Potrebity Tatjana. A folytatásban a tehetséggondozó programok felkarolásával és minél több intézményre való kiterjesztésével kapcsolatos tervekről beszélt, majd rámutatott, a stratégia tervezetének célrendszerét 6 szinten alakították ki: anyanyelv és közoktatás, közösség és közoktatás, minőség és közoktatás, digitális közoktatás, közösség és felsőoktatás, valamint identitás és oktatás. Az átfogó célok megvalósításához több mint 60 specifikus célt társítottak.
Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke a kiemelt oktatási intézmények hálózatának folyamatos bővítésével kapcsolatos tervekre tért ki.
– Az MNT 22, magyar nyelven is oktató általános iskolát és 21 középiskolát nyilvánított a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény értelmében a magyar identitás és kultúra megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségű intézménnyé. Ugyanezen törvény értelmében a tanács kezdeményezhette, és ezt meg is tette, a kiemelt jelentőségű intézmények alapítói jogainak részleges átruházását a tanácsra. Ez eddig nyolc középiskola esetében valósult meg, míg 12 általános iskola esetében a tanács kezdeményezte az alapítói jogok részleges átvételét, viszont a folyamat objektív okokból kifolyólag megállt. A VMSZ köztársasági szintű közbenjárásának köszönhetően a 2018-as évi törvénymódosítás némi kiigazítás és az alkotmánnyal való összehangolás után visszaállította a kérdéses rendelkezéseket, így új feltételrendszer mellett a tanács ismét kezdeményezheti az alapítói jogok részleges átvételét. Ez a stratégiai dokumentum most lehetőséget teremt az újragondolásra és a bővítésre – taglalta Sárközi István.
A közvita folytatásában mintegy tízen szólaltak fel, hangot adva a stratégiával és a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos véleményüknek, valamint javaslatokat megfogalmazva. A bejelentések értelmében miután november 30-án az online térben is befejeződik a közvita, az Oktatási Bizottság megtárgyalja a beérkezett, illetve elhangzott észrevételeket, dönt azok beépítéséről a dokumentumba, majd ismét szavazásra bocsátja a stratégia tervezetét. A tervek szerint az MNT még év vége előtt napirendjére tűzi a dokumentumot.
