Hétfőn indult a Kiberkaland – juss ki kóddal elnevezésű ötnapos nyári informatikai tábor. A szabadkai Szekeres László Alapítvány által szervezett gyerektábort a 12 és 15 év közötti diákok számára tartják meg. A tanulni vágyókat Vörös Csaba informatikatanár kalauzolja a hét folyamán. A tizenöt tanuló számára érdekesebbnél érdekesebb programokat állítottak össze a szervezők. Ehhez hasonló tábor zajlik párhuzamosan az alapítvány épületében a héten a kisebbek részére, melynek szintén Vörös Csaba a vezetője.
Beszélgetőtársunk elmondta, hogy a két tábor nagyon hasonló tematikájú. A különbség, hogy ebben a csoportban idősebbek vannak, így összetettebb, nehezebb feladatokat tud nekik kiosztani. Ügyesebb gyerekekről van szó, mert tapasztaltabbak. Fő eltérés, hogy amíg a kisebbek kódolnak, addig a nagyok programoznak. Míg a kiscsoport a digitális szabadulószobát csak kipróbálja, addig a nagyobbak készíthetik azt. A tanár hozzáfűzte, hogy ha egy téma köré szervezik a táborokat, akkor van idő felépíteni a tematikát, és egész héten azt gyakorolni, de most intenzívebb a munkamenet, mivel több témakört is érintenek. A 12 és 15 év közötti résztvevők számára a legizgalmasabb kihívás a Google térképes szabadulószoba volt. A „szobában” koordinátákat kaptak, szélességi és hosszúsági fokokat, amik odanavigálták őket a térképen egy bizonyos pontra. Összesen ötven kérdésre kellett válaszolniuk, videókat nézniük, amelyek azon a helyen élő élőlényekre, földrajzi vonatkozásra tartoztak.
Tegnap a robotintelligencia volt a központi elem. A korábbi táborok alkalmával csináltak már mesterséges intelligenciával készült fotókat. Az informatikaszakos-tanár hozzátette, hogy talán az átlagos ember számára egyet jelent a Google és a MI. Elmagyarázta, hogy a Google-lal keresünk bizonyos kifejezéseket, és a találatokból szemezgetünk. Ez egy adatbázis, ahonnan kapjuk a már meglévő információkat. A mesterséges intelligenciánál pedig kifejezéseket kereshetünk, vagy konkrét kérdésekkel fordulunk hozzá. Az AI pedig összefüggéseiben próbálja megérteni a mi kérdésünkre adható választ és a motivációnkat is, hogy miért kérdezzük tőle azt.
Tegnap egy kvízzel is kedveskedett a csapatvezető a résztvevőknek, amely a gépi tudaton alapszik. A felkínált fotók közül önállóan kellett dönteniük a tanulóknak, hogy melyik a valós, és melyik a mesterséges fotó. Ez a gyakorlat a későbbiek során a kritikus gondolkodást segíti elő, továbbá felhívja a figyelmüket arra, hogy ne higgyenek el mindent, amit látnak az interneten. Kiemelte, hogy sokszor készülnek olyan fotók, amelyek nem valós személyeket vagy helyzeteket mutatnak be.
A táborban generatív mesterséges intelligenciával foglalkoznak, ahol a lehetőségeik a képgenerálást engedi meg. Vannak olyan hibák, amikor például a képeken hiányzik egy-két ujj, amelyeket mi szabad szemmel hétköznapi megfigyelők is észrevehetünk, de a mesterséges intelligencia fejlődősével ezeket egyre nehezebb lesz majd megtalálnunk. A résztvevők a tábor után is folytatják a gyakorlást, mivel az informatikus olyan oldalakat mutat be nekik, amelyeket a későbbiekben is tudnak használni. Szeretné, ha a gépeléssel kapcsolatos oldalakat is meglátogatnák a fiatalok, mivel szerinte a tízujjas gépelés az egyik leggyengébb pontja a mai generációnak.
Nyitókép: Kolovity Edina felvétele
