A határ, ami nem választ el című nemzetközi IPA-projektről tartott sajtótájékoztatót tegnap a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, amely a bajai Türr István Múzeummal és az Újvidéki Egyetem szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karával közösen vesz részt a megvalósításban.
– A projekt résztvevőjeként számos olyan tevékenységet és programot valósítunk meg a pályázat keretében, amely az intézet feladatköréhez kapcsolódik. Gazdag és sokrétű tevékenységeink között jelen van a tárgyi, szellemi és kulturális örökségünk gondozása, digitalizálása, mentése, archiválása is. A pályázat egyik fő programja a tájházak felmérése. Három településen tájházakat, helytörténeti gyűjteményeket mérnek fel a szakemberek. Mindez azért fontos számunkra, mert egy-egy településen a tájházak őrzik meg az ott élő emberek kultúráját, tárgyi, szellemi és kulturális örökségét. Ezek a tájházak és helytörténeti gyűjtemények fontosak abból a szempontból is, hogy általában magánemberek vagy civil szervezetek hozzák létre őket. Emellett számos kulturális program kötődik hozzájuk, és különösen a kisebb településeken jelentősek az ott élők kultúrájának bemutatása tekintetben – fejtette ki Kormányos Katona Gyöngyi intézményigazgató.
Hozzátette, hogy a tornyosi Magda-lak az egyik olyan helytörténeti gyűjteményt tartalmazó ház, amelyben már megkezdődött a leltározás, hamarosan pedig Szajánban és Tordán is hozzálátnak a munkához. Hangsúlyozta, hogy a projektben két néprajzkutató is a segítségükre lesz dr. Silling Léda és Nagy Abonyi Ágnes személyében. A leltározást követően a tájházak tárgyait a Vajdasági Magyar Értéktár honlapján jelenítik meg digitálisan. A tájházakat 360 fokos kamerával veszik föl, az érdeklődők így a maguk teljességében láthatják az ott levő tárgyakat. Mint mondta, ezt újdonságként, kísérleti jelleggel teszik, és amihez a pályázat biztosítja számukra a szükséges informatikai fejlesztést.
A pályázat keretében számos eszköz beszerzésére is lehetősége volt az intézetnek (Gergely Árpád felvétele)
A feltérképezett tárgyakat a Vajdasági Magyar Digitális Archívum fotótárában is megjelenítik, amiről Resócki Vázsonyi Csilla, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa számolt be:
– A projekt keretében a Vajdasági Magyar Digitális Archívum fotótárát is kibővítjük, mégpedig elsősorban a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely Magyar Művelődési Egyesület már meglévő, több száz tételes fotógyűjteményével. Hálásak vagyunk Lőcsei Ilona elnöknek és az egyesületnek az együttműködésért, és amiért a rendelkezésünkre bocsátották a fotókat. Mi ezeket a fényképeket beszkenneltük, a projekt keretében pedig feltöltjük őket a fotótárba. Egy igen jelentős gyűjteményről van szó, amely egyrészt bemutatja az egyesület tevékenységét a közelmúltra vonatkozóan, másrészt a falu művelődési életébe is bepillantást enged egészen a 20. század elejéig visszamenően. Emellett rengeteg családi kép is található a gyűjteményben, amelyek szintén az al-dunai székelység életét mutatják be.
A projekt során a kutatómunka és az erről készülő szakmai tanulmány mellett közös programokon is részt vesznek a partnerszervezetek. Erről Kormányos Katona Gyöngyi elmondta, hogy az egyik találkozó már lezajlott, ott a Vajdaságban élő kisebbségi nemzetek folklórcsoportja is bemutatkozhattak, illetve tartottak egy kerekasztal-beszélgetést a tájházak 21. században betöltött szerepéről. Várhatóan novemberben tartják meg a vajdasági nemzetiségek intézeteinek közös népviseleti kiállítását, jövő tavasszal pedig szintén a kisebbségi intézetekkel együttműködve egy újabb kiállítást szerveznek majd, amelyhez kötődően egy folklórprogram keretében bemutatják a különböző kisebbségek népi kultúráját.
Az igazgató a projekthez kapcsolódó eszközbeszerzésről elmondta, hogy vásároltak egy újabb, az eddig használtaknál modernebb fénymásológépet, egy lapadagolós, színes és gyors szkennert, egy 360 fokos videokamerát és fényképezőgépet, valamint egy kisebb méretű notebookot és egy laptopot.
Nyitókép: Resócki Vázsonyi Csilla és Kormányos Katona Gyöngyi a sajtótájékoztatón (Gergely Árpád felvétele)
