Vasárnaptól keddig zajlott a Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban című Erasmus+ projekt keretén belül megvalósuló háromnapos szerbiai tanulmányút, az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének szervezésében. A program részeként hétfőn tartották meg a Mesterséges intelligencia és a digitális eszközök alkalmazása a szerbiai oktatásban című szakmai konferenciát a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A rendezvényen mások mellett Puskás János, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója A digitális eszközök alkalmazása Szerbiában című előadását is meghallgathatták a résztvevők. A beszámoló a Vajdasági Pedagógiai Intézet szakmai továbbképzési programjairól szólt, amelyek a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztését célozzák. Elhangzottak továbbá a legújabb kutatások eredményei, de az internetbiztonsággal kapcsolatos kihívásokról, valamint az internetes zaklatás megelőzésére irányuló projektekről is szó esett.
Puskás János kiemelte, a Vajdasági Pedagógiai Intézet irányelve az, hogy szakmai továbbképzéseiket a tanárok igényeire alapozzák. Általában egy felméréssel kezdik a munkát, amely során megkérdezik a pedagógusokat, mire van szükségük, és ennek megfelelően alakítják ki a képzéseket.
– Úgy véljük, hogy az oktatás digitális korszerűsítésének két kulcseleme a tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztése, valamint a digitális eszközök és az internet biztonságos és hatékony használatának elsajátítása. Ezért fontos a pedagógusok szakmai továbbképzésének megszervezése. A modern technológiák és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése új kihívások elé állítja a tanárokat, és megnehezítheti a tanítási feladatok megvalósítását. A legnépszerűbb képzések, amelyeket a VPI jóváhagyott a következők: Digitális világ az oktatásban és/vagy oktatás a digitális világ számára, Korszerű oktatási technológia, Az oktatás hatékonyabbá tétele felhő alapú szolgáltatások felhasználásával, Minden, amit a táblázatkezelésről tudni szeretne, de nem merte megkérdezni, Innováció és digitális átállás a magyar nyelv és irodalom tanításában.
A Kretaív tanító az IKT környezetben című projektünk pedig az információs és kommunikációs technológia alkalmazásához szükséges tudást fejleszti. Ezt egyébként egy átfogó kutatás előzte meg, amely a tanárok tapasztalatait vizsgálta az IKT-eszközök használatáról. Ide tartoznak például az oktatási platformok, online konferenciaeszközök, digitális tankönyvek, valamint a távoktatásban használt egyéb digitális megoldások. A kutatás célja volt továbbá annak feltárása is, hogy a tanárok hogyan készítik el és mutatják be az oktatási anyagokat a kombinált oktatás során, illetve milyen igényeik merülnek fel ebben a folyamatban. A kutatás több fázisban valósult meg, 2022-ben 1410, 2023-ban 1820, 2024-ben pedig 1480 tanár részvételével. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a képzéseink során kiemelten foglalkoztunk az internethasználat során felmerülő problémákkal is. Az egyik leglényegesebb téma a zaklatás kezelése és megelőzése volt, amely a visszajelzések alapján egyre nagyobb figyelmet igényel. 2021-ben a Vajdasági Pedagógiai Intézet a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségek Titkárság támogatásával és együttműködésével kutatást vezetett le Erőszak az interneten a vajdasági általános iskolákban – a szülők és a tanulók szemszögéből címmel, melynek célja a Vajdasági AT területéről származó szülők és általános iskolás tanulók kikérdezése volt az internetes erőszakkal kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről, valamint az internetes erőszakkal szembeni védekezés lehetőségeiről. Ez a kutatás képezi a projekt alapjait, az eredményei pedig megjelentek a Vajdasági Pedagógiai Intézet hivatalos honlapján – hallottuk Puskás Jánostól, aki hozzátette, a projekt egy kétéves kutatás eredményeit vette figyelembe, amelyben 5–8. osztályos diákokat és szüleiket kérdezték a digitális erőszakról. A kutatásban körülbelül 5000 diák és 7000 szülő vett részt.
– A kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy a szülők és a gyermekek ugyanazokra a kérdésekre válaszoljanak, így az eredményeket össze lehetett hasonlítani. Kiderült, hogy a szülők többnyire az internethasználati idő szabályozásával, vagy bizonyos tartalmak speciális szoftverekkel való blokkolásával próbálják megóvni gyermekeiket a digitális veszélyektől. Az internetes erőszak tapasztalatai kapcsán eltérő képet mutattak a válaszok: a tanulók 10 százaléka számolt be arról, hogy zaklatás áldozatává vált az interneten, miközben a szülők csupán 4,6 százaléka tudott arról, hogy gyermekét ilyen tapasztalat érte. A kutatás bemutatásakor Újvidéken három szabadkai középiskolás lány külön is kiemelte, hogy szinte nincs olyan ismerősük, aki valamilyen formában ne tapasztalt volna internetes zaklatást. Hozzátették, hogy fontos lenne segíteni a fiatalokat abban, hogyan dolgozzák fel ezeket a helyzeteket, és miként védekezhetnek a jövőben. Egy tragikus példát is említettek, amikor egy barátnőjük öngyilkosságot követett el az átélt zaklatások miatt. Ez az eset megerősített bennünket abban, hogy a probléma kezelése kulcsfontosságú, és a téma további feldolgozására, valamint a gyakorlati segítségnyújtásra nagy szükség van. A tanulók és a szülők tapasztalatai alapján az interneten előforduló erőszak különféle formái, például a csoportokból való kizárás, sértő vagy zaklató üzenetek küldése mobiltelefonon, valamint a közösségi médiában történő zaklatás, személyes adatok engedély nélküli megosztása, illetéktelen fényképek vagy videók készítése és terjesztése, más profiljának jogosulatlan használata gyakori problémát jelentenek. A kutatásból kiderült, hogy leggyakrabban az ötödik osztályos diákok körében fordulnak elő ezek az esetek. A megkérdezettek több mint fele – szülők és diákok egyaránt – már tett valamilyen lépést az internetes zaklatás megelőzése vagy kezelése érdekében. A tanulók leggyakrabban szüleikhez vagy gondviselőikhez fordulnak segítségért, míg a szülők általában az iskolának jelzik a problémát, vagy más intézkedéseket tesznek. Az internetes zaklatást sokszor az osztályfőnöknek vagy tanároknak jelentik, az iskolán kívül pedig a rendőrséghez fordulnak. Ugyanakkor gyakran próbálják a problémákat saját maguk megoldani – emelte ki az előadó, majd elmondta, a diákok és szülők egyetértenek abban, hogy az internetes erőszakkal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a megfelelő tájékozódás, az elkövetők felelősségre vonása és minden eset bejelentése. A gyermekek védelméért pedig a szülők és az iskola egyaránt felelősek.
A kutatási eredmények alapján az intézet megtervezett egy képzési programot, és 2022 decemberének végén hivatalos kérelmet nyújtott be az Oktatási Minisztériumhoz, hogy a Lépések az elektronikus eszközök helyes használata és az erőszakmentes kommunikáció felé az online környezetben című program közérdekű képzési programként kerüljön jóváhagyásra. Miután az Oktatási Minisztériumtól megérkezett a képzés státuszáról szóló határozat, a Vajdasági Pedagógiai Intézet megkezdte a képzések realizálását. A képzés bevezető részében bemutatásra kerül az Óvlak nevű platform is, amely a gyermekek felé irányuló erőszak megelőzése céljából jött létre 7 minisztérium összefogásával. Ez után következik a projekt, majd a kutatási eredmények bemutatása, egy rövid ismeretterjesztő film bemutatása, melyet az újvidéki Laza Kostić Gimnázium tanulói készítettek. Az internetes erőszak megelőzésére összeállított programajánlat bemutatása után műhelymunkák következnek.
– Napjainkban a kortárs erőszak sokszor az online térben jelenik meg. Gyakran előfordul, hogy sem a szülők, sem a tanárok nem ismerik fel időben a problémát, vagy nem reagálnak megfelelően, ezért fontos, hogy az erőszak formáit pontosan megértsük és kezeljük. A megelőzéshez nem a digitális eszközök betiltása a megoldás, hanem azok tudatos és biztonságos használatának megtanítása. A gyerekeknek – a szülők és a tanárok segítségével – meg kell tanulniuk, hogyan használhatják az internet adta lehetőségeket felelősen, anélkül, hogy veszélybe kerülnének. Az oktatási munkaanyagok, melyek a képzés részét képezik (az előadások, az online erőszak megelőzésére irányuló programjavaslat szerb nyelven és a nemzeti kisebbségek nyelvén), a kutatási eredmények, a filmecske megtalálhatók a Vajdasági Pedagógiai Intézet hivatalos honlapján – magyarázta Puskás János.
Mint az előadáson elhangzott, 2023 áprilisától ezidáig 8 képzést tartottak (Újvidéken, Nagybecskereken, Szabadkán, Zomborban, Ópazován és Szávaszentdemeteren, Versecen, Nagykikindán), minden esetben maximális létszámú résztvevővel. A következő lépés egy új kutatás elindítása lesz, amely azt vizsgálja, hogy a műhelymunkákon átadott anyagokat hogyan alkalmazták a pedagógusok az osztályfőnöki órákon, és ezek milyen eredményeket hoztak. Ez alapján alakítják majd ki a jövőbeni képzések témáit és tartalmát.
| Az internetes erőszak tapasztalatai kapcsán eltérő képet mutattak a válaszok: a tanulók 10 százaléka számolt be arról, hogy zaklatás áldozatává vált az interneten, miközben a szülők csupán 4,6 százaléka tudott arról, hogy gyermekét ilyen tapasztalat érte. |
Nyitókép: Puskás János (Molnár Edvárd felvétele)
