A Magyar Nemzeti Tanács jogászösztöndíjának tükrében ismét aktuálissá vált a kérdés, hogy Vajdaságban, illetve máshol az országban, hol, melyik felsőoktatási intézményekben végezhetik el tanulmányaikat a jogtudomány iránt érdeklődők. Első helyen az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karát kell megemlíteni, azzal, hogy az említett állami alapítású kar az elmúlt években jogerős bírósági ítélet ellenére is megnehezítette a magyar ajkú fiatalok felvételi vizsgáját. Belgrádban az állami egyetem keretében szintén jogtudományi kar várja az érdeklődőket, ugyanúgy, mint például Kragujevacon vagy Nišben, ám ezek nem kötelesek lehetővé tenni a magyar nyelvű felvételi vizsgát és ezt értelemszerűen nem is teszik meg. Ami a magán alapítású intézményeket illeti, Újvidéken működik a több mint tízéves múlttal rendelkező Dr. Lazar Vrkatić Jogtudományi és Üzleti Kar, ám ez, mint annak utánajártunk, szintén nem teszi lehetővé a magyar nyelvű felvételit. Az újvidéki Singidunum Egyetem már nem kínálja fel a jogi tanulmányokat, míg a Novi Pazar-i Egyetem szabadkai kihelyezett tagozata megszűnt működni, legalábbis ezt mondták lapunknak az intézmény központjában. Az újvidéki Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági és Igazságügyi Jogi Kara szabadkai kihelyezett tagozatán szerb nyelven folyik az oktatás, ám ebben az intézményben magyar nyelven is elérhetővé teszik az általános műveltségi tesztből álló felvételi vizsgát. Lapunknak dr. Marko Carić, a Gazdasági Akadémia Univerzitás rektora nyilatkozott, egyebek mellett arról, hogy miért döntöttek amellett, hogy a szabadkai kihelyezett tagozaton magyar nyelven is elérhetővé teszik a felvételi vizsgát.
– Semmi okunk nincsen arra, hogy ne tegyünk eleget a magyar nemzetiségű polgárok igényének, illetve elvárásainak. Szabadkán és környékén különösen sok magyar él, számunkra nem fáradság lefordítani a felvételi tesztet. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nem elég, ha a magyar ajkú polgárok magyarul felvételizhetnek, ezért arról is gondoskodtunk, hogy az előadások, illetve a gyakorlatok és foglalkozások egy részét magyarul is megszervezzük, valamint kollokválni és vizsgázni is lehessen magyarul bizonyos tantárgyakból. Igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy könnyebbé tegyük a magyar ajkú hallgatók számára az egyetemi éveket és a tanulást. Nem a nyelv a legfontosabb, hanem a megszerzett tudás. Azon vagyunk, hogy minden hallgató, függetlenül anyanyelvétől, minél sikeresebben bizonyíthassa a megszerzett tudást.
Hogyan befolyásolja ez a későbbi érvényesülést, azaz miként sajátíthatják el a magyar hallgatók a szerb jogi szakterminológiát?
– Időt adunk a hallgatóknak, hogy lassan, fokozatosan sajátítsák el a szerb nyelvű szakterminológiát. Ahogy múlik az idő, annál jobban elsajátítják a szakterminológiát. Hiszem, hogy négy év alatt az is magáévá teszi ezt, aki kezdetben esetleg rosszabbul beszélt szerbül. Értékelésem szerint ez a rendszer csakis előnyére lehet a magyar ajkú hallgatóknak. Mivel részben a magyar nyelvet is használhatják, sikeresebben veszik az akadályokat és diplomás jogászként már mindkét nyelvet tökéletesen beszélik. A végső cél egyébként is az, hogy a magyar ajkú hallgatók egy napon mindkét nyelven érvényesülhessenek a jog világában, azaz majdani munkahelyükön. Ez a rendszer a „kétnyelvű” jogászok képzéséhez járul hozzá. Ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a magyar ajkú hallgatók sikeresen diplomázzanak és ezt követően Szerbiában érvényesüljenek, azaz ne érezzék úgy, hogy esetlegesen hiányos nyelvismeretük okán csakis külföldön építhetik szakmai karrierjüket. Ennek tükrében örülünk annak, hogy a magyar ajkú hallgatók lehetőséget kaptak a Magyarország támogatta jogászösztöndíj elnyerésére, hiszen ennek összege akkora, hogy a tandíj kifizetését követően is jelentős összeg marad meg számukra.
Sokan temetik a jogász szakmát, több magánegyetem is megszüntette ezt a szakirányt és helyette inkább az információs technológiához kapcsolódó területekre összpontosít. Olyan személyként, aki több évtizedes gyakorlattal rendelkezik a felsőoktatás területén, miként vélekedik ezekről a meglátásokról?
– Ha valaki jogi karon diplomázik, számára a lehetőségek tárháza végtelen. Vannak olyan szakirányok, amelyek esetében a diplomázást követően csupán egy-két területen helyezkedhet el a diplomás. A Szerbiában diplomázó jogászok itthon és külföldön is érvényesülhetnek, azzal, hogy szerintem mindenkinek a felsőoktatásban azon kellene lennie, hogy hozzájáruljon a fiatalok itthon maradásához. Jogi diplomával egyrészről az igazságügyben helyezkedhet el az ember, bíróként, ügyészként, ügyvédként, de közjegyző, vállalati jogász, egyetemi tanár, tanársegéd is válhat a jogászokból. A hallgatók maguk döntik el, hogy melyik ágazatban képzelik el a jövőjüket. Ezért tartom fontosnak az oktatás gyakorlati részét, hiszen ennek során a hallgatók felismerhetik saját képességeiket és szűkebb érdeklődési körüket, azaz kiderül, hogy kinek mi iránt van affinitása.
Miként vélekedik a felsőoktatási intézmények közötti együttműködésről, illetve a diák- és a tanárcsereprogramokról?
– Ez az oktatást is színvonalasabbá teszi, valamint elősegíti, hogy a programban résztvevők tapasztalatot szerezzenek külföldön. Az álláspontom az, hogy a diákcsereprogramoknak köszönhetően kiszélesedik a hallgatók látóköre. A világ egy nagy faluvá vált, a fiatalok eszme- és tapasztalatcseréjét minden területen érdemes támogatni. Ebből, valamint a kialakított kapcsolatokból később, a szakmai érvényesülés során is előnye származhat a diplomásoknak. Ami a tanárcsereprogramokat illeti, ezek elsősorban a tudományos munka minőségesebbé tételének a vonatkozásában meghatározóak. Intézményünk kiváló együttműködést alakított ki például a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karával, míg 2014-ben budapesti egyetemmel írtunk alá együttműködési megállapodást. Igyekszünk minél több területen egymáshoz közelíteni a tevékenységünket.
