Az állami érettségi bevezetésével nagyobb méltányosságnak és egyenlőségnek kell lenni azon diákok között, akik középiskolai végzettséggel szeretnének munkába állni és azok között, akik tovább szeretnék folytatni tanulmányaikat – nyilatkozta Branko Ružić oktatásügyi miniszter. Mint hozzáfűzte, jelenleg egyenlőtlenség tapasztalható a különféle középiskolák érettségi vizsgái között, hiszen azok intézményenként különbözhetnek. Az eltérések leginkább a tartalomban, a szervezési és végrehajtási módban, valamint az osztályzás kritériumában érhetőek tetten. A tárcavezető szerint mindezt egy teljes generációra kidolgozott, standardizált tesztekkel lehetne kiküszöbölni.
– Az állami érettségi vizsga bevezetése biztosítaná a rendszer hatékonyságát, a vizsgáztatás folyamatának átláthatóságát, ezenfelül méltányosságot és egyenlő jogokat azoknak a diákoknak, akik úgy döntenek, hogy egy szakfőiskolán vagy egy egyetemi karon folytatják tovább tanulmányaikat – mondta Branko Ružić az új oktatásfejlesztési stratégia tervezetéről tartott kerekasztal-beszélgetésen. Mint hozzátette, az állami érettségi jelentősen csökkenti a tanulók és családjaik továbbtanulásra fordított költségeit. Ennek köszönhetően növekedni fog a továbbtanulás esélye a diákok körében.
Az új oktatásfejlesztési stratégia tervezete előirányozza az online állami általános iskolák és gimnáziumok alapítását. Az oktatásügyi miniszter szerint az állami tulajdonban levő online iskolák segítségével biztosítják az oktatás folytonosságát olyan helyzetekben is, amikor szünetel a diákokkal való közvetlen munka. Ilyen a jelenlegi járványhelyzet is.
A tárcavezető szerint az új stratégia célja, hogy minél több gyermeket vonjanak be az óvodai, az általános iskolai és minél több fiatalt a középiskolai, illetve a felsőoktatásba. Az is fontos, hogy olyan képzéseket kínáljanak fel a diákoknak – a duális oktatási modell szerint –, amelyek a munkaerőpiac és a gazdaság igényeihez igazodnak. Olyan középiskolai szakokat kell kialakítani, amelyeknek köszönhetően a leendő diákok megfelelő ismereteket, készségeket és kompetenciákat szereznek.
– A lakosság „lefedettsége” mellett arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy a lehető legtöbb kisebbség, elsősorban a roma nemzeti kisebbség elérje azt a képzettségi szintet, hogy minél nagyobb számban legyenek köztük olyanok, akik középiskolai végzettséget szereznek – emelte ki Branko Ružić.
A gyermekek minél nagyobb szintű „lefedettsége” mellett az is fontos, hogy a diákok minél jobban teljesítsenek. Ehhez jobb programokat kell biztosítani számunkra, és több támogatást kell adni a pedagógusoknak. A tárcavezető szerint a jövőben jobb oktatáspolitikára, a modern technika és az eszközök minél hatékonyabb használtára van szükség. Emellett nem elhanyagolható a piac és az oktatás közötti kapcsolat javítása sem. A diákoknak tudniuk kell, hogy miként használják fel az iskolában szerzett tudást az élet bármely területén.
Az oktatásügyi miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a technológia gyors fejlődése az oktatás gyors változásaival is jár. Ezért fontos, hogy a tanárok és a tanítók folyamatos támogatást kapjanak az új standardok, szabályzatok megértésében, valamint az új oktatási és tanulási programok végrehajtásában. Mint hozzátette, az oktatás digitalizálásával a pedagógusoknak kompetensnek kell lenniük a digitális technológiák alkalmazásában az oktatás során. A tárcavezető kifejtette, ha változást akarunk elérni az oktatás digitalizálásában, az infrastruktúrát és a technikai eszközöket is fel kell újtanunk.
Branko Ružić ezenkívül arra is kitért, hogy fontos a gyerekek és felnőttek nyelvi kompetenciának fejlesztése. Ezt minden tantárgy tanításánál és az oktatás minden szintjén fenn kell tartani.
A stratégia tervezete gyógypedagógiai központok létrehozását is előirányozza. Az oktatásügyi miniszter szerint ezek szakmai támogatást nyújtanak azon tanügyi dolgozók számára, akik fogyatékkal élő gyermekekkel dolgoznak. Ezek segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve egyetemi és szakfőiskolai hallgatók, valamint a családok szakmai támogatást kapnának.
