Az elmúlt tanévben nagy változások zajlottak le az oktatás területén. Nemcsak a tanterv, a pedagógiai szemlélet módosult, de figyelemre méltó infrastrukturális fejlesztések is lezajlottak, emellett döntés született az iskolai hálózatok optimalizációjáról is. Nyilas Mihály tartományi oktatási titkárt a 2018/2019-es tanév reformjairól kérdeztük.
Milyen változásokra került sor az elmúlt tanévben?
– A 2018/2019-es tanév a reformok éve volt. Egy olyan újítási hullám indult el, ami az oktatás egészét érinti. Az oktatásban egyik napról a másikra megvalósítani egy reformot nemcsak lehetetlen, de káros is lenne, ezért lassan, fokozatosan, megfontoltan kell a munkát elvégezni. Ez a folyamat elkezdődött. Az általános iskolák első és ötödik osztályának a tanterve változott meg, és kelt életre az elmúlt tanévben. Emellett a gimnáziumok első osztályában is jelentős változások történtek. A reform fő szándéka, hogy az oktatás használható tudást adjon, azaz az életszerű legyen: ne a magoláson és a reprodukáláson alapuló tudást helyezze előtérbe, hanem projektmunkán keresztül fejlessze a tantárgyközi kompetenciákat, az összefüggések megértésének képességét. Egy-egy témában meg lehet találni a matematikát, a történelmet, a földrajzot, a biológiát is, az így megszerzett tudás pedig a logikán alapszik, és sokkal maradandóbb lesz. El kell mondani, hogy a reformok elképzelhetetlenek a pedagógusok megújulása, alkalmazkodása nélkül. Ezt szolgálják a továbbképzések: a minisztérium szervezésében mintegy 19 ezer tanügyi munkás vett részt ilyen alkalmakon. Ezek a képzések elsősorban az új tantárgyakhoz és az új tantervekhez kötődtek. De továbbképzések nemcsak a minisztériumban zajlanak, hiszen pályázatok útján a tartomány is finanszíroz képzéseket. Az elmúlt tanévben számos iskola jelentkezett ezekre. Továbbá a Vajdasági Pedagógiai Intézet is szervezi és akkreditálja ezeket a képzéseket, és az oktatási intézmények, a civil szervezetek is nagyszámú továbbképzést tartottak Vajdaság területén. Ezek többsége magyar nyelven zajlott. A magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központnak és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karnak a képzések megszervezésében való szerepvállalását szintén meg kell említeni.
TANULNI A JÓ PÉLDÁKBÓL
Ezek a változások nagyon modern elgondolásokon alapulnak.
– Van az oktatásnak egy korszerű trendje a világban, és vannak mérhető eredmények is. Itt megkerülhetetlen a PISA-tesztelés. Ezeken a felméréseken azok az országok teljesítenek jól, ahol ilyen szellemben történik az oktatás: például Finnország vagy Szingapúr. Teljesen világos, hogy nagyobb a használható tudás a diákok kisebb terhelése és a projektalapú oktatás mellett. Ebből mi sem szabad, hogy kimaradjunk. Ez egy jó irány. Tanulni kell azoktól, akik a nemzetközi porondon jól csinálják, de ugyanakkor alkalmazkodni kell a hazai sajátosságokhoz is.
A pedagógusok számára nagy volt a váltás. Mik a visszajelzések a részükről?
– Minden újdonság nehéz, nemcsak az oktatásban, hanem azon kívül is. A megszokotton nehéz változtatni, de ha jó az előkészítés, ha jók az érvek, akkor ennek mennie kell. Voltak és vannak nehézségek és ellenállások, de ha minden szinten kitartóan és összehangoltan dolgozunk, akkor a reform sikerre van ítélve. Sok vélemény is elhangzott már a változásokról mind a pedagógusok, mind a diákok részéről. Sok helyről hallottuk, hogy a reformok valóban érdekesebbé tették az oktatást, az órák nem unalmasak, képesek lekötni a diákokat. A gyerekek pedig közelebb kerültek egymáshoz, hiszen a projektoktatás során életszerű dolgokról beszélgetnek, kommunikálnak. Ez azt jelenti, hogy a reform céljai megvalósulnak.
n Napjaink állandóan jelenlévő témája a környezetszennyezés és a klímaváltozás ügye. Ezzel a globális problémával milyen módon foglalkozott az oktatásügy a most zárult tanévben?
– A környezetvédelem kérdése nem választható el a már említett reformoktól. Amikor életszerűvé tesszük az oktatást, az azt is jelenti, hogy kihangsúlyozzuk a környezet jelentőségét. A projektoktatásban a környezetvédelem megjelenhet egy témaként is, amit a diákok körbejárnak. A klímaváltozás, a környezetvédelem problémája körbevesz bennünket, a környezettudatosságot időben kell felépíteni a társadalomban, és a diákoknál, a gyerekeknél kell elkezdeni. A tartomány ezt már régen felismerte: tíz éve működik a Tisztább és zöldebb iskolákért Vajdaságban programunk, amit négy másik titkársággal együtt valósítunk meg eredményesen. Ennek keretében az iskolák és az óvodák különböző környezetvédelmi akciókat terveznek meg, ezekkel pályáznak, majd az év során megvalósítják őket. Amellett, hogy némi pénzt is kapnak tőlünk a megvalósításhoz, díjazzuk is őket. Ami nagyon fontos, hogy a szemléletet a gyerekek hazaviszik, és átadják a szüleiknek is.
EDDIG 150 MILLIÓ DINÁR
A tanterv változásán és a hozzá kapcsolódó képzéseken túl milyen fejlesztésekre került még sor?
– A tartalom fejlesztése mellett az is nagyon fontos, hogy a megfelelő infrastruktúra, a megfelelő minőségű épületek rendelkezésre álljanak, és a tantermek felszereltsége is rendben legyen. Az elmúlt tanévben a még 2016-ban megkezdett hatalmas erőfeszítéseket folytattuk. A köztársasággal összefogva a tartomány is jelentős pénzeszközöket különít el erre a célra. Szinte minden városban, iskolaközpontban, de a legkisebb általános iskoláinkban is zajlanak felújítások. A tartományt illetően egyelőre mintegy 150 millió dinárt fordítottunk erre a célra, de az év során várhatóan további pénzeszközöket tudunk elkülöníteni. Mindezek mellett ebben a tanévben megkezdtük az állami érettségi előkészítését is. A 2020/2021-es tanév végén a gimnazistáink már egy központi érettségit fognak tenni. Az érettségi tehát egységes lesz, alkalmazkodni fog a felsőoktatáshoz is, és helyettesíteni fogja a felvételit. Nagy előnye, hogy egységesíti az oktatási rendszert, hatékony átmenetet jelent a középiskolai oktatásból a felsőoktatás felé. Ami pedig a középiskolai hálózatokat illeti, a tartományban csak két esetben történt meg, hogy a racionalizáció során két-két középiskolát egyesítettünk. Az általános iskolák esetében ez sokkal összetettebb kérdés, első körben az önkormányzatok döntöttek a változtatásokról, amit a tartomány jóváhagyott. Az optimalizáció alapja már lezajlott, azaz megszületett a képviselőházi döntés arról, hogy milyen változások lesznek bevezetve. A változtatások folyamata is elindult, úgy látjuk, szeptember elsejéig minden le fog zajlani, habár kevés az idő. Egy esetben bezárult egy iskola, tíz esetben kihelyezett tagozatok szűntek meg. Ezek többnyire olyan tagozatok voltak, ahol már évek óta nem volt tanítás, vagy egy-két gyerekre csökkent a diáklétszám. Huszonöt esetben egy korábbi anyaiskola egy másik iskola kihelyezett tagozatává vált. Erre ott volt szükség, ahol nagyon szét volt aprózódva a rendszer, és minden falu önálló iskolával rendelkezett. Ez nem okoz kárt az oktatásban, hiszen az iskola, a diákok, a tanárok megmaradnak. Ennek az ellenkezője történt Zentán, ahol Vajdaságban egyedülálló módon túlzottan központosított volt a hálózat. Ez rengeteg hátrányt jelentett a központi mamutintézmény számára, például sokkal kevesebb pénzt tudtak idehozni a különböző pályázatokból, hiszen nem három-négy, hanem egyetlen iskola pályázott. Ehhez hasonlóan az alkalmazottak számát is korlátozta a túlzott központosítás. Tarthatatlanná vált a helyzet nemcsak ezen, de más okok miatt is. Egy másik községben is hasonló változtatásra került sor, illetve három esetben teljesen új kihelyezett tagozatok létesítéséről született döntés. Mindent egybevetve Vajdaság területén nyolccal kevesebb iskola lesz a korábbiaknál, ide érte az anyaiskolákat és a kihelyezett tagozatokat is. Az optimalizálás a Nemzetközi Valutaalap nyomására indult be, akik jelentősen szerették volna lecsökkenteni a hálózatot. De ez a józan ésszel ellentétes irány lenne, különösen a kistelepüléseken. Nem lehet az iskolai hálózatot túlközpontosítani. Kistelepüléseken az oktatás meghatározó ott-tartó erő, ezért ezeket az iskolákat, legalábbis kihelyezett tagozatként, meg kell tartani. Ez sikerült, és erre büszkék vagyunk, hiszen gyakran kellett ellenállnunk a külső nyomásnak. A magyar érdekképviselet itt is eredményes volt, ami azért fontos, mert a gazdaság mellett az oktatás területe határozza meg a legnagyobb mértékben a jövőnket.
A következő tanévre szóló tervekről Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár elmondta, hogy az eddig megkezdett munkát folytatják:
– Folytatódnak a tantervre és a projektoktatásra vonatkozó reformok. Mindez felmenő rendszerben valósul meg, vagyis a most elsőt, illetve ötödiket végzett generáció tapossa ki az utat az utánuk következők számára. Így a következő tanévben velük, a második és a hatodik osztályosokkal folytatódik a reform. Nagyon fontos az is, hogy folytassuk az új érettségi rendszerre vonatkozó előkészületeket, hiszen az a generáció, amelyik először fog érettségizni az új rendszerben, most fejezte be a második osztályt a középiskolában. Láttuk, hogy az idén nem sikerült túl jól a kisérettségi: a matematika vizsga kapcsán felmerült egy komolyabb probléma. Mindig becsúszhat a rendszerbe valamilyen hiba. Ez nem a tanügyi rendszer hibája volt, hanem egy klasszikus lopás esete lépett fel. Szerintem jól reagált a miniszter, és fontos, hogy azonnal elhalasztották a vizsgát. Így nem ismétlődött meg az a 2013-as eset, amikor utólag semmisítették meg az eredményeket. Egy ilyen megoldás a kisérettségi-rendszer elhagyását erősítené meg, aminek irányában egyébként is vannak mostanában elképzelések. De ez teljesen felrúgná azt a szándékot, hogy a tudás meghatározása egy központosított vizsga segítségével történjen. Erre azért van szükség, mert hatalmas különbségek vannak az osztályzatok között a különböző iskolákban. Ugyanez lesz a szerepe a központi érettséginek is: kiegyenlíteni az iskolákat, a valós tudást értékelni. Itt az is fontos, hogy a felsőoktatási intézmények kivegyék a részüket az érettségi anyagok kidolgozásából, hiszen nekik kell megfogalmazniuk, hogy az egyes szakokon milyen tudásanyag melyik részére van szükség, mit kell számon kérni az érettségizőkön. Ami a magyar oktatást illeti, az is lényeges, hogy minden kapcsolódó anyag elérhető legyen magyarul, és természetesen más kisebbségek nyelvén is. Tehát a létrejövő teljesen egységes rendszert kell szakszerűen, pontosan lefordítani. Másrészt az is fontos, hogy a következő év során döntés szülessen arról, valóban kötelező lesz-e a középiskolai képzés. Én ezt támogatom, ez is a korszerű oktatás egyik trendje. Ez a döntés automatikusan azt is jelentené, hogy az állam jelentősebb pénzösszegeket különítene el a középiskolai oktatásra. Vonatkozik ez például az utazási költségekre, a diákotthonok jelentős kapacitásbővítésére is.
