Újvidéken javában zajlik az Apáczai Nyári Akadémia (ANYA), amelyet immár 19. éve szervez meg a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete. A héten az osztályfőnöki szekciót, valamint a Történelem és magyarság elnevezésű képzéseket tartják, a programban mintegy harmincöt hazai és magyarországi pedagógus vesz részt. Ma az akadémia vendége dr. Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a Kárpát-medence magyar oktatása fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára volt.
− Korábban már jártam Vajdaságban, és amiről újfent meggyőződtem, az az, hogy olyan magyar emberek lakják ezt a vidéket, akik átérzik azt, hogy az ő szülőföldjük nemcsak az a falu, város, tartomány ahol laknak, hanem az egész Kárpát-medence. Az Apáczai Diákotthon épületének falán elhelyezett emléktáblán található Apáczai Csere János szavait idézve: „Mintha egész életüket az a vágy hatná át, hogy a szülőföldjükön segítsenek”. Ha ez a szülőföld tágabb értelemben a Kárpát-medence, szűkebb értelemben Vajdaság, és egészen konkrétan Újvidék, akkor itt segítenek és itt tesznek meg mindent, hogy megmaradjanak magyarnak – mondta a helyettes államtitkár.
Az osztályfőnöki szekció keretében, amely az idén a fiatalok szocializációja, azaz a fiatalok a digitális világban témát feszegeti, tegnap többek között Bori Mária iskolapszichológus, közíró A gyerekek és a képernyő címmel tartott előadást.
− Tegyük fel azt a kérdést, hogy valójában milyen hatással vannak a gyerek fejlődő agyára azok az impulzusok és információk, amelyeket a képernyő sugároz. Tudjuk azt, hogy az agy mintegy húszéves korig fejlődésben van, és olyanná fejlődik, amilyen a környezete, és amilyen impulzusokat kap a környezetből. Mindezek után igen el kell gondolkodni azon, hogy mi lesz a mai gyerekekkel. Az amerikai gyermekgyógyászok egyesülete, valamint az egészségügyi világszervezet is ajánlásokat hozott arról, hogy ötéves korig hogyan is kell a gyerekeket nevelni. Ebben az áll, hogy a gyerekeknek kétéves korig egyáltalán nem kell képernyő elé ülni, mert az agynak olyan területei fejlődnek másként, amelyek gondolkodási, figyelemösszpontosítási, koncentrációs nehézségeket okoznak, valamint a beszédfejlődésre is kihatnak. Nem ellenzik a digitális eszközök használatát, de meg kell gondolni, hogy melyik életkorban milyen környezetet biztosítunk a gyerek fejlődőséhez – hangsúlyozta Bori Mária.
