A Magyar Állandó Értekezlet Oktatási, Kulturális, Demográfiai és Ifjúsági Szakbizottsága november 5-én ülésezett azzal a céllal, hogy előkészítse az év legnagyobb nemzetpolitikai fórumának, a MÁÉRT-nak az ülését, amelyre a jövő hét folyamán kerül majd sor Budapesten. A Szakbizottság ülésén a vajdasági magyar közösséget Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség tanácselnöke képviselte, akit a vajdasági magyar közösséget érintő legfontosabb témákról, és azok jelentőségéről kérdeztük.
– A Szakbizottság ülésén beszámolók hangzottak el aktuális nemzetpolitikai programokról, a külhoni magyar közösségeket érintő kulturális tevékenységekről, a kormányzati családpolitikai intézkedésekről, illetve a határon túli épített örökséget támogató programokról. Ezek közül nehéz lenne olyat kiemelni, amely a legjelentősebb a vajdasági magyar közösség szempontjából, de néhányat mindenképp meg kell említeni. Fontos beruházások történtek ugyanis a történelmi-kulturális örökségünk jelentős intézményei vonatkozásában – ilyen az egykori nagybecskereki zárda, a XIX–XX. század fordulóján épült impozáns műemlék iskolaépület, amely megvásárlására és felújítására nyújtott támogatást a magyar kormány, továbbá a bácskossuthfalvi első világháborús emlékmű és emlékpark. Emellett a felújításának és átalakításának utolsó üteméhez érkezett a Szabadkai Városi Könyvtár, folyamatban van a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújítása, dolgoznak a bácsfeketehegyi Bányai János Emlékház kialakításán, azzal a céllal, hogy az akadémikus szülőházának megvásárlását, felújítását és kibővítését követően az majd emlékházként és közkönyvtárként működhessen. Az aracsi pusztatemplomot sem hagyhatjuk ki a sorból, amely vonatkozásában megkezdődhetett a fejlesztéshez elengedhetetlen tudományos dokumentáció elkészítése egy átfogó régészeti kutatás elvégzésével, hogy azután majd a pusztatemplom helyreállítása következhessen, és ezt a sort zárva, de a teljesség igénye nélkül említem meg a doroszlói szentkút és kegyhely további fejlesztéseit – emelte ki Vicsek Annamária. Az oktatást-nevelést érintő fejlesztések kapcsán a következőket mondta:
– Az oktatás vonatkozásában szólnunk kell néhány nevelési-oktatási intézmény fejlesztéséről, többek között 6 óvodai szórványközpont kialakításáról (Zomborban, Nagykikindán, Nagybecskereken, Székelykevén, Ürményházán és Maradékon). Nem feledkezhetünk meg a 3 szórványóvoda felújításáról és működésének támogatásáról sem (Nagybecskereken, Törökbecsén és Versecen). De említésre méltó a csaknem 30 településen eszközölt egyszeri óvodai fejlesztés – 79 településen összesen 129 magyar jellegű óvodai játszósarok kialakítása, 54 településen összesen 62 korszerű, EU-konform játszótér építése; 25 településen pedig mini multifunkcionális pálya (Ovi-Sport Pálya) összerakása is.
A fejlesztések, támogatások terén a középfokú oktatás vonatkozásában is történtek beruházások – fontos például a Zentai Gimnázium új épületszárnyának felépítése és berendezése, továbbá a 2019. évi vajdasági szakképzési fejlesztések, amelyek keretében az elmúlt években a vajdasági magyar középfokú szakoktatás mind a 26 intézménye jelentős támogatásban részesült, illetve a magyar nyelven is oktató 9 gimnázium és 2 művészeti szakközépiskola sem maradt ki a fejlesztésekből. Tehát ma már elmondható, hogy az összes vajdasági középfokú intézmény jelentősebb anyaországi fejlesztési támogatáshoz jutott. A fejlesztések a felsőoktatást sem kerülték el, ugyanis az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara épületének teljes körű felújítása is folyamatban van.
A magyar kormány nemzetpolitikájának az identitáserősítés mellett az egyik fő célja továbbra is a családok támogatása, és több helyütt is egységes oktatási és kulturális térről, megújuló Kárpát-medencéről beszél. Az elmúlt év során is sok sikeres program és több száz fejlesztés valósult meg a külhoni magyar területeken. A vajdasági magyar családok vonatkozásában mit emelne ki ezekből?
– A Határtalanul! program az iskolás korosztály nemzeti identitás-megőrzését szavatolja rendkívüli módon, hiszen ennek keretében több száz vajdasági tanuló járt az anyaországban, és látta vendégül anyaországi társát. De kiválónak tartom a 2019 a külhoni magyar gyerekek éve programot is, amelynek keretében 2019 nyarán került kiosztásra a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának több mint 800 ajándéka, egy-egy értékes babacsomag azon családok számára, akik 2018-ban éltek azzal a lehetőséggel, hogy igényeljék az anyasági támogatást. A magyar családokat támogató anyaországi programok legfontosabb célja a felelős gyermekvállalás támogatása, tehát nem titkoltan a gyermekvállalási kedv ösztönzése. A magyar kormány különböző családtámogatási elemei közül az anyasági támogatás és a babakötvény például elérhető a vajdasági magyar családok számára is. Fontosnak tartom megemlíteni azokat a programokat is, amelyek a vajdasági magyar családok számára nem pénzbeni támogatást fognak jelenteni, azonban a vajdasági közösség megmaradása szempontjából a jövőben igen jelentősek lesznek, ilyen például a Ringató program széleskörűbb vajdasági elterjesztése is, amely a kisgyermekes családok esetében lesz jelentős identitás-megerősítő hatással, és a magyar anyanyelvű oktatás vonatkozásában is jelentős számbeli megerősítésre számítunk ennek a programnak áttételes eredményeként, ugyanis volt már rá példa Újvidéken, hogy a baba-mamás foglalkozások bevezetése hosszú távon a magyar osztályokba beiratkozó tanulók számát is kedvezően befolyásolta –hangsúlyozta a VMSZ tanácselnöke.
Milyen újdonságokra lehet számítani a jövőben?
– A kultúra terén várható, hogy több magyarországi program kiterjesztése történik majd meg a határon túlra is, a már megvalósuló, külhoniakat is érintő programokon kívül – ilyenek például a Csoóri Sándor Program, a kisgyermekes külhoni családokat megszólító Közénk tartozol! program, valamint a helytörténeti kutatásokra fókuszáló Hétköznapi hősök projekt. Fontos felajánlás az oktatási intézmények hangszerállományának bővítése, így ezzel kapcsolatban fogom begyűjteni az elkövetkező napokban az intézmények igényeit, hogy a vajdasági iskolák is kaphassanak a felajánlott hangszerekből.
A beszámolók utáni hozzászólásomban – a magyar kormány irányában kifejezett köszönetnyilvánítás mellett – hangsúlyoztam, hogy mindezek a programok csak akkor lesznek igazán eredményesek a vajdasági magyarság vonatkozásában, és csak az esetben lesznek hosszútávon is fenntarthatók, ha közösségünk a vajdasági magyar politikummal egyetemben nem passzív kedvezményezettként és befogadóként tekint azokra, hanem továbbra is aktív cselekvőjeként, tevékeny résztvevőjeként vállal szerepet a Magyarországról érkező támogatási programok megvalósításában és lebonyolításában – szögezte le Vicsek Annamária.
