Dr. Tigyi Zoltánné Pusztafalvi Henriette, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának docense volt a szabadkai Téli Egyetem egyik plenáris előadója. A jelenlevő pedagógusoknak a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált és inkluzív neveléséről, a diákok differenciált fejlesztéséről, a matematikai képességek és a kisgyermekkori mozgásfejlődés kapcsolatáról, valamint a Montessori-pedagógia alapelveiről beszélt. Azt is bemutatta, hogy milyen eszközök segítségével alakítják ki a gyermekek számfogalmát a Montessori-óvodákban. Az előadásában elhangzottakról beszélgettünk vele.
* Az előadásában hallhattunk az integrált és az inkluzív oktatás közötti különbségekről. Hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon?
– Az európai uniós direktíva is azt mondja, hogy minden oktatási intézménynek meg kell valósítania az integrációt. Néha a különböző infstrukturális körülmények és a megfelelő pénzügyi támogatás hiányzik. Azt gondolom, hogy a szándék és a pedagógusok tevékenysége a befogadásra épül. Maga az inklúzió, és az, hogy mennyire tudjuk átalakítani a környezetet, nemcsak a pedagógusok akaratán múlik. Úgy gondolom, hogy ez folyamatban van. Persze mindenhol vannak hiányok, de jó úton haladunk.
* Szerbiában kevés oktatási intézményben dolgoznak pedagógiai asszisztensek. Egy olyan osztályközösségben, amelyben több sajátos nevelési igényű gyermek jár, nagyobb nyomás nehezedik a pedagógusokra. Hogyan lehet hatékonyan dolgozni ilyen esetben?
– Nagyon nehéz. Jól meg kell szervezni a pedagógiai munkát. Magyarországon is kevés pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztens van. Ez így nem sokat segít a pedagógusok munkáját, csak kisegítheti a mindennapi tevékenységüket. Általában egy oktatási intézményre egy vagy két pedagógiai asszisztens jut. Az lenne jó, ha minden olyan osztályban, amelyben sajátos nevelési igényű gyermek is jár, lenne egy pedagógiai asszisztens. Ez lenne az ideális, de mindez sajnos Magyarországon sincs meg.
* Szerbiában még nem honosodtak meg az alternatív oktatási intézmények. Hogyan működik az inkluzív oktatás a Waldorf- és a Montessori-pedagógia elvei szerint dolgozó intézményekben?
– Ezek az alternatív pedagógiai intézmények egyre nagyobb számban vannak jelen Magyarországon. Egyre több Waldorf-pedagógia szerint működő intézmény van. Montessori kevesebb, mivel ezekben biztosítani kell az eszközigényt és az infrastrukturális hátteret, hogy valódi Montessori-intézményként működhessenek. Ennek ellenére vannak Montessori-szemlélet szerint működő óvodai és iskolai csoportok. A rendszerváltás egyre népszerűbbek lettek az alternatív oktatási intézmények.
* Előadásában szó volt a matematika-oktatásról az óvodában és az általános iskola alsó tagozatain. Kiemelte, hogy a csecsemőkori mozgásfejlődés befolyásolja a gyermek matematikai képességeinek kialakulását.
– Ez a gyermek minden képességére kihat. Az idegrendszer a mozgás révén fejlődik. Bármilyen elakadás vagy mozgásprobléma jelentkezik a csecsemő fejlődésében, az jelzésértékű a szülőnek. Mindez bármilyen későbbi tevékenységekre, a kognitív képességekre és részképességekre is hatással lehet. Minél korábbi életszakaszban pótoljuk a hiányosságokat, annál jobb. A korai fejlesztés módszertana is erre épül. A lényeg, hogy a mozgásában fejlődjön a gyermek, és ennek megfelelően tud majd más képességeiben is jól teljesíteni.
* A matematika nem tartozik a diákok kedvenc tantárgyai közé. Hogyan lehet megszerettetni velük?
– Azt gondolom, hogy a Montessori-eszközökkel észrevétlenül meg lehet velük taníttatni az alapokat. Nyilván ez nem kényszer, hanem ki kell elégíteni a kíváncsiságot. Olyan eszközöket kell a kezükbe adni, amelyek észrevétlenül tanulásra szólítják fel őket. Ha kialakulnak a megfelelő készségek, sikerélménye lesz a gyereknek, és nem kell meggyőzni arról, hogy a későbbiekben matematikát tanuljon.
