Szerbia célja nem az, hogy IT-generációt hozzon létre, csupán azt szeretné elérni, hogy kritikai gondolkodású fiatalok kerüljenek ki a iskolákból, emelte ki Ana Brnabić kormányfő a 21. századi iskolák elnevezésű tanácskozáson. Ez a Nyugat-Balkánt felölelő, a British Council által és az oktatási minisztérium támogatásával megvalósított hároméves projektum éves konferenciáján.
Ana Brnabić rámutatott, az oktatásba való beruházás a kormány számára stratégiai prioritást élvez, hiszen az állam elsődleges célja, hogy az oktatáson keresztül a fiatalok olyan jövőképet kapjanak, ami lehetővé teszi, hogy itthon boldoguljanak, itthon fejezzék be tanulmányaikat és itthon álljanak munkába. Kiemelte, ettől függ Szerbia jövője.
Rámutatott, Szerbia lépést szeretne tartani azokkal az országokkal, amelyek a technológiai fejlődés élén járnak, így Kínával és Koreával is, mindenkitől tanulni szeretnének, aki az oktatás területén többet tud, és bár nem az az elsődleges cél, hogy Szerbia az IT-szakemberek terén a konkurens államok egyike legyen, csupán az, hogy a fiatalok megtalálják magukat ebben az oktatási rendszerben. Ne biflázni tanuljanak, hogy a tanultakat fejből vissza tudják mondani, hanem a problémamegoldó, kritikus gondolkodás kialakítása, fejlesztése a cél.
Mladen Šarčević oktatási miniszter rámutatott, az oktatási kerettörvény módosításával lehetőség nyílt arra, hogy 5. osztálytól kötelező tantárgy legyen az informatika, ősztől pedig már az alsóbb tagozatokba is bevezetik ezt a tantárgyat. Ennek nemcsak az a célja, hogy a diákok informatikai képzettséget kapjanak, hanem hogy rámutassanak, milyen könnyen kapcsolódik a számítógépek világa más tantárgyakhoz. A miniszter bejelentette, hogy február 13-án kerül közvitára az oktatási stratégia, először az iskoláskor előtti oktatás kerül sorra. A stratégia meghozatala több fázisban zajlik majd, több száz szakember bevonásával, ugyanis mint arra Šarčević rámutatott, az a céljuk, hogy egy alkalmazható cselekvési tervet fogalmazzanak meg.
A British Council a regionális projektumba mintegy egymillió 10–15 éves diákot szeretne bekapcsolni. A 21. századi iskolák projektumba első körben 480 iskola kapcsolódott be, amikor is a Nagy-Britannia által elkülönített pénzösszegből a diákok és a tanárok mikrobit programozási szerkezetet kaptak. Az idén már a közel 1150 iskolában 35 ezer microbit programozási szerkezet kiosztására kerül sor.
Clare Sears, a British Council szerbiai igazgatónője kiemelte, a projektum alapvető célja, hogy felkészítse a fiatalokat a munkaerőpiacra, de azok bevezetése jelentős változásokat mutatott, mindenekelőtt megváltozott a hangulat az órákon, hiszen érdekesebbé tette azokat. A diákok csapatokban dolgoznak és kifejezhetik kreativitásukat. Reményét fejezte ki, hogy ezeket a microbit szerkezeteket nemcsak az informatikaórákon, hanem más tantárgyakból is használják majd a diákok és a tanárok is.
Sian Macleod, Nagy Britannia belgrádi nagykövete a jelenlevő tanárokhoz szólt. Kiemelte, ők a legfontosabb és legbefolyásosabb közeg, hiszen a tanárok kezében van a jövő. Ő is a kreatív és problémamegoldó gondolkodásra fektette a hangsúlyt, illetve a tudományra, arra, hogy minél több nő vállaljon a tudományban szerepet.
A konferencián, amelyre Belgrádban került sor, és amelyen több száz iskola képviseltette magát, több iskola diákkal érkezett, hogy szemléltesse, mire használták fel az iskolájuknak adott microbiteket. A niši és zimonyi általános iskola mellett ott voltak a szabadkai iskolák is. Így a tavankúti Matija Gubec Általános Iskola diákjai, akik egy olyan szerkezetet hoztak létre, amely az időjárási viszonyokat követi, így nem csak a csapadék mennyiségéről, vagy a szél erejéről és irányáról, vagy a légnyomásról ad információt, hanem a levegő, valamint a talaj hőmérsékletéről is, illetve a fényt is méri. A palicsi Miroslav Antić Általános Iskola tanulói a vendéglátásra fektették a hangsúlyt, egy olyan programot hoztak létre, amely lehetővé teszi, hogy az étteremben a vendég az étlap segítségével direkt küldje el a rendelést a konyhába, felgyorsítva ezzel a vendégek kiszolgálását. A Kizúr István Általános Iskola tanulói pedig egy rendkívül összetett rendszerben a fóliasátras termelést mutatták be, amelyben a locsolás egy számítógépes rendszerrel történne, felgyorsítva és leegyszerűsítve a termelést, óvva az ivóvíztartalékokat.
