Petőfi Sándor szerb tantervből való eltávolításával párhuzamosan felvetődött annak a kérdése is, hogy vajon miként hat ki ez a lépés a magyar kisebbség megítélésére, elfogadására. Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, nem attól lesz a többségi, szerb nemzetnek ismerete, vagy érzékenysége a kisebbségek iránt, hogy a gimnázium negyedik osztályos tantervében szerepel-e Petőfi Sándor vagy sem.
A nemzeti kisebbségek gyakran folklorizáltan vannak csak jelen a szerb tankönyvekben és tantervekben (Fotó: Ótos András)
– Az országos oktatási tanácsnak a kompetenciája megítélni, illetve eldönteni, hogy milyen módon és mértékben módosuljon a szerb nyelv és irodalom tanterve. Ez a kisebbségi és a vajdasági magyar oktatást nem érinti – mutatott rá Vicsek Annamária. Hozzátette, államtitkárként egy olyan projektumot vezetett az elmúlt két évben az oktatási minisztériumban, amelyet az Európa Tanács támogatott, és amelynek az alapvető célja az volt, hogy a szerb tannyelvű oktatást meghatározó tantervet és tankönyvet (minden kiadó esetében) átvilágítsa és rámutasson milyen mértékben és minőségben tartalmaz információkat, tényeket a nemzeti kisebbségekről.
– Ennek a nemzeti kisebbségek integrációjára, valamint a többségi, szerb nép által a kisebbségek elfogadására irányuló projektumnak pontosan az volt a célja, amit a kisebbségi cselekvési akcióterv is meghatároz. Vagyis, hogy a kisebbségi anyanyelvű oktatás mellett annak támogatásával a kisebbségek önazonosulását, illetve a kulturális és egyéb jellegű megmaradását szavatolja, és ezzel párhuzamosan a többségi nép nyitottsága, toleranciája a kisebbségek felé, valamint a kisebbségek elfogadása is megtörténjen – magyarázta, majd folytatta: – A projektum keretében elvégzett átvilágítás kimutatta azt, hogy a nemzeti kisebbségek gyakran folklorizáltan vannak csak jelen a szerb tankönyvekben és tantervekben, vagyis a kisebbségeket népviseletben, népdalokat énekelve és néptáncokat táncolva mutatják be, és ezen kívül a nemzeti kisebbségeknek semmi más identitása nincsen. Vagy pedig negatív kontextusban mutatják be, olyan irodalmi alkotásokat dolgoznak fel, ahol bizonyos nemzeti kisebbségek negatív kontextusban jelennek meg. Ha olyan világirodalmi, vagy jelentős szerb irodalmi műről van szó, amit a diákok jó ha megismernek és feldolgoznak, az irodalmi alkotás feldolgozásakor, a nemzeti kisebbségekről úgy kell beszélni, hogy abból egy toleráns, pozitív végkövetkeztetés alakuljon ki – mutatott rá az államtitkár. Elmondta, miután ez az elvárás a régi tantervben nem így szerepelt minden esetben, a projektum egy olyan ajánlást is eredményezett, amit eljuttattak minden tankönyvkiadóhoz, és emellett az Oktatásfejlesztési Intézet is átvette a részletes útmutatót. Azok a tantervek, amelyek az elmúlt időszakban születtek, vagyis a harmadik-negyedik és a hetedik-nyolcadik osztályos tantervek már tartalmaznak olyan útmutatót a tanárok számára, amelyek a nemzeti kisebbség elfogadását és széles körű megismerését előirányozzák.
– Ezáltal sokkal mélyebben hatunk ki erre a problémára és jobb eredményekre számíthatunk a jövőben. Ez is olyan példa, ami azt mutatja, miért fontos, hogy a magyar kisebbségnek képviselője legyen minden szinten. Csak úgy tudjuk az ilyen témákban is biztosítani a kisebbségi érdekképviseletet, ha ott vagyunk, ahol a döntéseket hozzák, hiszen nem mindegy, hogy rólunk, velünk, vagy nélkülünk döntenek – hangsúlyozta az államtitkár, majd részletezve rámutatott: – A vajdasági magyar oktatás egyik legfontosabb alappillére az anyanyelvű oktatás. Az, hogy a gyermekeink jó minőségű tantervből, tankönyvekből, jól felszerelt iskolákban tudjanak tanulni. A másik alappillére pedig a szerb, mint nem anyanyelvű oktatás, ami egy olyan reformon esett át az elmúlt években, ami azt teszi lehetővé, hogy a magyar anyanyelvű diákok úgy tanulják a szerb nyelvet, ahogy azt a magyar nyelv struktúrája megköveteli, illetve attól függően, hogy tömbben, vagy szórványban élnek, vagyis milyen szinten találkoznak a szerb nyelvvel egyébként. Ez is a VMSZ egy hosszútávú törekvése, ami még 2006-ban kezdődött a Vajdasági Pedagógiai Intézetben és az elmúlt négy évben történt nagy előrelépés, amikor megszületett a szerb, mint nem anyanyelv standardjai és a tantervreform keretében az új tantervekkel együtt a szerb, mint nem anyanyelvet is 2021-től minden osztályban már az új tanterv szerint fogják tanítani. Természetesen az anyanyelvű oktatás és az állam nyelvének megfelelő szintű elsajátítása megfelelő lehetőségeket nyújt a vajdasági magyar diákoknak arra, hogy az anyanyelvükön tanuljanak, viszont később a szülőföldön, itthon érvényesüljenek, hiszen az állam nyelvének elsajátítása fontos a tovább tanulás és a munkaerőpiac szempontjából is – mutatott rá Vicsek Annamária, aki hozzátette:
– Mindemellett, ha a többségre hatni tudunk a kisebbségek jobb elfogadása kapcsán, akkor ez egy plusz, pozitív dolog, és a már említett projektum egy nagyon szép példa erre.
