Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere kedden reggel, mielőtt a zombori városháza dísztermében a Prosperitati Alapítvány ünnepélyes szerződés-aláírását megnyitotta volna, a Magyar Szónak exkluzív interjúban beszélt a migrációról, az ukrán kormány kisebbségi politikájáról, a példaértékű szerb–magyar kapcsolatokról, a vajdasági magyarságot érintő gazdasági fejlesztés sikerességéről és az április 8-ai országgyűlési választás tétjéről.
Ótos András felvétele
A magyar kormány az élharcosa a migráció megfékezésének. Milyen eséllyel? Mennyire nehéz ez a küzdelem, amikor a támogató országok sem igazán hangoztatták kiállásukat?
- Ma a világpolitikában a legfontosabb és legintenzívebb vita a bevándorlás kérdéséről zajlik. Az ENSZ-ben és az Európai Unióban is ugyanaz a vita folyik, milyen legyen a migrációval kapcsolatos politika globális és európai szinten. Az ENSZ azt próbálja lenyomni az egész világ torkán, hogy a migrációra úgy tekintsünk, mint egy jó, hasznos és megállíthatatlan folyamatra, ezt az álláspontot mi elutasítjuk. Mi azt gondoljuk, hogy a migráció rossz, veszélyes, ezért a migrációt meg kell állítani, és meg is lehet állítani. Az elmúlt három évben Európában 28 terrortámadást hajtottak végre migrációs hátterű személyek, tehát vagy olyanok, akik most, a 2015-ös illegális hullámmal érkeztek, vagy olyanok, akik már korábban Európába jöttek, de képtelenek voltak a társadalmi integrációra, nem fogadták el az európai értékeket, életmódot és életformát. Az Európában történt 28 terrortámadás során 330-nál is többen életüket vesztették, és több mint 1300-an megsérültek. Ezek után azt állítani, hogy a migráció jó, egyszerűen elfogadhatatlan, felfoghatatlan és hazugság is. Az ENSZ-ben azt is megpróbálják elhitetni velünk, hogy a migráció alapvető emberi jog, ez azonban nincs így. Nincs olyan emberi jog, hogy az ember reggel felkel, rábök a térképre, hogy hova akar menni, mert ott jobb az élet, és annak érdekében, hogy oda eljusson, árkon-bokron keresztülmegy, megsért minden határt, fittyet hány a nemzeti és nemzetközi szabályokra. Viszont minden embernek joga van a biztonságos élethez a saját hazájában. Mi sohasem fogjuk elfogadni, hogy bárki a magyar emberek létező emberi joga elé helyezze a migránsok amúgy is kétséges jogait. A magyar embereknek alapvető emberi joguk, hogy Magyarországon szabadon és biztonságban éljenek. Nem engedjük meg, hogy ezt bárki is elvitassa tőlünk, ahogy azt sem engedjük meg, hogy bárki elvegye tőlünk azt a jogot, hogy mi magunk döntsük el, ki jöhet be Magyarországra. Az nem megy, hogy Brüsszelben, New Yorkban vagy Genfben szülessen döntés, hogy ki jöhet Magyarországra, és ki nem, ahogy azt sem engedhetjük, hogy Brüsszelben, Genfben vagy New Yorkban döntsenek arról, hogy mi, magyarok kivel éljünk együtt a saját hazánkban. Mind az ENSZ globális migrációs csomagjával, mind Brüsszel kötelező betelepítési kvótájával szemben a végsőkig harcolni fogunk.
Ön igyekezett rávenni az ukrán kormányt, hogy módosítsa a kisebbségi anyanyelvi oktatás ellehetetlenítésére irányuló oktatási törvényt. Be tud számolni ennek eredményéről?
- Egyrészt a jelenlegi magyar kormány a határon túli magyar nemzeti közösségeket a nemzet részének tekinti, ellentétben azokkal a politikai erőkkel, akik jelenleg Magyarországon óriásplakátokon üzenik a határon túli magyaroknak, hogy ők nem számítanak. Másrészt mi a külpolitikánk egyik sarokkövének tekintjük, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségeket meg kell védeni. Ukrajnában erősödnek a szélsőségek, a kisebbségekkel szemben hangulatkeltés zajlik. Kárpátalján sorozatosan félemlítik meg a magyarokat, és sértik meg a magyar nemzeti közösség jogait. Ha bárhol máshol a világban egy kisebbséget képviselő politikai párt székházát kétszer felrobbantották volna egy hónapon belül, sejthető, hogy milyen nemzetközi tiltakozást váltott volna ez ki. Bizonyos helyzetben még az ENSZ Biztonsági Tanácsát is összehívták volna. Egy hónapon belül kétszer hajtottak végre robbantásos merényletet a KMKSZ irodaháza ellen, és senki meg se szólalt. Ez felháborító! Ebből világosan látszik, hogy ha mi, a magyar kormány nem védjük meg a határon túli magyarokat, akkor senki sem fogja megvédeni őket. Dacára a nemzetközi garanciáknak és annak, hogy a kisebbségvédelem a nemzetközi jog egyik legfontosabb része, ha mi nem védjük meg a határon túli magyarokat, senki sem fog fellépni az érdekükben. Ezért Ukrajna vonatkozásában természetesen külpolitikai eszközöket is használunk, és világossá tettük, hogy mindaddig az ukránok ne számítsanak semmifajta előrelépésre sem az európai, sem az euroatlanti integráció terén, amíg a magyarokkal szemben jogsértő magatartást tanúsítanak.
Ótos András felvétele
Az előbbi példával ellentétben szerb és magyar részről is többször hallottuk, hogy sohasem voltak a mostanihoz hasonlóan jók a magyar–szerb viszonyok, a magyar kisebbség jogai pedig kiemelkedőek más országokhoz képest. Bár akad Magyarországon ellenzéki párt, amely ezt nem tartja elegendőnek. Nekik is igazuk lehet?
- Szerintem minden túlzás és pátosz nélkül kijelenthető, teljesen racionális érvek és mutatók alapján, hogy Szerbia és Magyarország kapcsolata sohasem volt olyan jó, mint amilyen most. Ehhez persze nagy adag kompromisszumkészségre és józan észre volt szükség, mert a két ország kapcsolatát történelmi konfliktusok terhelték. Mára elmondhatjuk, hogy a történelmi konfliktusok helyett eljött a történelmi sikerek időszaka. Mindkét kormány megértette, ha együttműködünk, ha barátságot ápolunk, akkor mindketten erősebbek leszünk annál, mint ha konfliktusban állnánk egymással, és arra pazarolnánk az energiánkat, hogy veszekedjünk egymással. Mindkét kormány úgy tekint a nemzeti közösségekre mint erőforrásra. Jól láthatóan a jelenlegi szerb kormány úgy tekint a vajdasági magyarokra, mint akik összekötik Szerbiát Magyarországgal és az Európai Unióval. Nem valamiféle tehertételként néznek a vajdasági magyarokra, ez látszódik a politikájukon. A jelenlegi államfő olyan gesztusokat tett a magyarság és Magyarország irányába, amelyek megalapozták a történelmi megbékélés lehetőségét. Természetesen mi is viszonoztuk ezeket a gesztusokat, szimbolikus és érdemi lépésekkel és döntésekkel egyaránt. Így mára kialakult egy olyan kapcsolat a két ország között, hogy elmondhatom, Szerbia több jogot ad az itt élő magyaroknak, mint néhány európai uniós szomszédunk. Ezért mindig visszautasítjuk azokat a törekvéseket, amelyek a szerb uniós csatlakozás lassítását tűzik ki célul valamilyen kisebbségi oknál fogva. Mi azt gondoljuk, hogy Szerbia helye az Európai Unióban van. Reálisnak gondoljuk a szerb kormány célkitűzését, hogy 2022-re, de legkésőbb 2023-ra a csatlakozási folyamat lezárható. Nem értünk egyet az Európai Bizottsággal, amely 2025-ig tolni akarja a bővítés megkezdését, szerintünk az Európai Unió bővítése Európa megerősítésének egyik legfontosabb záloga. A csatlakozási tárgyalások felgyorsításában Szerbia számíthat a támogatásunkra, mert azt gondoljuk, hogy a szerb csatlakozás nemcsak Szerbia érdeke, hanem az Európai Unióé, Magyarországé és a vajdasági magyaroké is.
Nagyon komoly gazdasági fejlesztés indult meg Vajdaságban Magyarország kormányának köszönhetően. Folytatódik-e ez, illetve vannak-e feltételei a folytatásnak?
- A nemzetpolitikánk egyik nagyon fontos pillérének tekintjük a határon túl élő magyar közösségek gazdasági megerősítését annak érdekében, hogy a helyiek meg tudják őrizni magyarságukat. Ezért is döntöttünk úgy, hogy 2016-ban megindítjuk a határon túl élő magyar közösségek gazdasági megerősítését célzó fejlesztési programot. Ebben az elsőt itt, Vajdaságban kezdtük meg, ez a program jár a legelőrébb. Immáron 22,2 milliárd forint támogatást nyújtottunk, amelynek nyomán 45 milliárd forint beruházás indulhatott meg. Támogattunk 6488 magyar kisvállalkozót és magyar gazdálkodót Vajdaságban, és támogattunk 23 nagyberuházást, mindezt összesen 22,2 milliárd forint értékben. Ezek nyomán létrejött 700 új munkahely, és megerősödtek a magyar vállalkozások. Mára pedig eljutottunk odáig, hogy az úgynevezett közepes léptékű, a 15 ezer és 150 millió forint, vagyis az 50 és 500 ezer euró közötti beruházásokat is tudjuk támogatni a mezőgazdaság és az ipar területén. Most 4,2 milliárd forint támogatást adtunk, ebből 12 milliárd forint beruházás fog létrejönni, és 604 új munkahely. Ha megnézzük, hogy mire pályáztak az ipar és a mezőgazdaság területén a magyar vállalkozók, azt látjuk, hogy az állatállomány bővítésére, a nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekre, hűtőházakra, új ipari technológiára, ami hosszú távon fenntartható és kiszámítható gazdasági erősödést vetít előre a vajdasági magyar közösség vonatkozásában. Emellett pedig 370 millió forint kedvezményes hitelt biztosítunk földvásárláshoz, amelynek nyomán a gazdálkodók 156 hektár földet meg tudnak venni, ami kb. másfélszerese Szabadka területének. Ez világosan mutatja, hogy mekkora jelentősége van ennek a programnak. Éppen ezért folytatni is kívánjuk: az ötödik pályázati kiírást is elindítottuk annak érdekében, hogy tovább erősödjön az itteni magyar nemzeti közösség. Az volt az elsődleges célunk 2016-ban, hogy 30 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adjunk. Most tartunk 26,4 milliárdnál a mostani szerződés-aláírásokkal. Ha ezt a programot lezárjuk és a választók újra bizalmat szavaznak nekünk, akkor természetesen ezt a sikeres programot is folytatni szeretnénk.
Április 8-án Magyarországon parlamenti választás lesz, amelyen részt vehetnek a külhoni magyar állampolgárok is. Ön szerint mi a legnagyobb tétje ennek a választásnak?
- A választásnak két szempontból van nagy jelentősége: április 8-án eldől, hogy Magyarországnak olyan kormánya lesz-e a jövőben, amely meg kívánja vívni azt a harcot, amely a magyar emberek biztonsága érdekében zajlik jelenleg, vagy olyan kormánya lesz az országnak, amely ezt a harcot fel akarja adni. Másrészt az is el fog dőlni, hogy olyan kormánya lesz-e az országnak, amely a határon túli magyarokra úgy tekint, mint a magyar nemzet részeire, vagy úgy tekint rájuk, mint tehertételre, amitől jobb volna megszabadulni. Jól látszik, hogy az ellenzék szellemi vezére, Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarokat kinézte magának mint ellenséget. Gyűlöletet kelt a határon túli magyarokkal szemben, és azt a régi rossz megközelítést hozza vissza, hogy a határ elválasztja a magyarokat, ha annak a két oldalán élnek. A jelenlegi kormány, ha folytathatja a munkáját, akkor természetesen továbbra is a magyar nemzet részeként tekint majd a határon túli magyar nemzeti közösségre. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy az április 8-a után létrejövő magyar Országgyűlés képezze le a teljes magyar nemzet politikai akaratát. A teljes magyar nemzet politikai akarata alatt értem az anyaországi és a határon túli magyarok politikai akaratát. Mi arra számítunk, hogy a vajdasági magyarok is el fogják mondani, hogy milyen jövőt szánnak Magyarországnak, és milyen jövőt szánnak a magyar nemzetnek.
