Az állam a ritka betegségben szenvedők gyógykezelésére 2 milliárd dinárt irányoz elő. Szerencsére alacsony az ilyen betegek száma (gyerekek esetében minden tízezer újszülöttre öt ritka betegségben szenvedő gyermek jut), de a gyógykezelés nagyon drága és nehezen hozzáférhető terápiát igényel – emelte ki ma Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter a Köztársasági Képviselőház őszi ülésszakának első ülésén. Az értekezlet kedden kezdődött, ám a napirend megszavazására csak tegnap 14 órakor került sor.
Fotó: Beta/AP
Az ellenzéki képviselők több mint 160 javaslatot nyújtottak be a napirend bővítésére. Többek között a családtámogatásról szóló törvényt szerették volna módosítani, nem tartják ugyanis elfogadhatónak, hogy azok a kismamák, akik a megnyitott szülési vagy a terhességmegőrzési szabadság előtt nem létesítettek 18 hónap egybefüggő szolgálati időt, a korábbi átlagánál jóval kevesebb pénzt kapnak.
Ezúttal is felmerült annak szükségessége, hogy a Belgrád Savamala területén történt, álarcosok kíséretében véghezvitt épületbontás körülményeinek kivizsgálására bizottság alakuljon, hiszen még mindig nem vontak senkit felelősségre. Bizottság megalakítását kérték Oliver Ivanović koszovói szerb politikus meggyilkolása körülményeinek feltárására is.
Több esetben is szóba került, hogy a parlamenti képviselők igénylik, hogy a Koszovó és Metóhia jövője kapcsán folytatott tárgyalások a nyilvánosság előtt follyonak, valamint a napirendre szerették volna tűzni a választásokról szóló törvényt is.
Az ellenzéki képviselők javaslataira azonban a képviselők többsége nem kívánt szavazni, ezért nem tűzték naprendre. Egyedül a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap 2018. évi pénzügyi terve módosításának ismertetésével bővült a napirend, ami 4,1 milliárd dináros emelést jelent az alap számára.
A parlament napirendjén több környezetvédelmet érintő törvény szerepel. Goran Trivan környezetvédelmi miniszter arra mutatott rá, hogy az eurointegrációs folyamatok tárgyalási fejezetei közül az egyik legfontosabb a környezetvédelmet érintő fejezet, ugyanakkor fontos a polgárok egészsége, de a gazdaság számára is. Az Európai Unió az IPARD-alapon keresztül jelentős összegeket szán a környezetvédelem fejlesztésére, ám ahhoz, hogy ezekhez a keretekhez az ország hozzáférhessen, törvénymódosításra van szükség. Ezért került a környezetvédelemről szóló törvény a képviselők elé. Rámutatott, hogy a módosítások révén lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságok mellett a magánszemélyeknek is segítséget nyújtson az állam, hogy ők is pályázhassanak az alap által felkínált összegekre.
Kitért az afrikai–eurázsiai vándorló madarak vízi élőhelyének megőrzésére vonatkozó megállapodásra is, amelyet 119 állam írt alá mintegy 255 madárfaj védelmére. Ezeknek megközelítőleg a fele áthalad, vagy fészket rak Szerbia területén, vagyis az ország biodiverzitása szempontjából is fontos az állomáshelyeik védelme. Ezeknek a madaraknak az orvvadászatát és csempészetét szeretnék megakadályozni. A biodiverzitás őrzését szolgálja a denevérek védelmét célzó európai megállapodás is.
A Szerbia és Horvátország közötti környezetvédelmi együttműködés kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a két ország között a természetes határ meghatározása még mindig kérdéseket vet fel, a környezetvédelem nem elválasztja, hanem összeköti az országokat, így az együttműködés elkerülhetetlen. A határkérdést az ezzel foglalkozó politikusokra kell hagyni – mondta Trivan.
