A legalacsonyabb nyugdíjak, amelyeket négy évvel ezelőtt nem érintett az ideiglenes csökkentés, szintén növekednek majd, valószínűleg öt százalékkal – jelentette be tegnap Siniša Mali pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel) folytatott tárgyalást követő sajtótájékoztatón. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy az IMF beleegyezését adta ehhez a döntéshez, a szerb kormány pedig egyik soron következő ülésén tűzi napirendre a 32 285 dinárnál kisebb nyugdíjak 2019. január 1-jétől esedékes 5 százalékos növelését.
Valamennyi nyugdíjas számíthat növelésre (Ótos András illusztrációja)
A Köztársasági Képviselőház nemrégiben megszavazta a nyugdíjak ideiglenes csökkentéséről szóló törvény hatályon kívül helyezését, ezután pedig a közszférában alkalmazott személyek bérének növelésén tevékenykedik majd. Siniša Mali szavai szerint azok a nyugdíjasok, akiknek korábban csökkentették havi járandóságukat, a novemberben folyósítandó októberi nyugdíjtól kezdődően 8–13,3 százalékos emelkedésre számíthatnak. Ez a miniszter szerint már érezhető növelés lesz.
Azt, hogy a közszférában dolgozók fizetését hány százalékkal növelik, majd csak a hónap végén tudják meg. Az azonban biztos, hogy több fázisban fogják az emelést megvalósítani. Az IMF-fel már megállapodtak abban, hogy mekkora emelésre van lehetőség 2019-ben.
A havi járandóságok növelése kapcsán James Roaf, az IMF szerbiai küldöttségének vezetője kiemelte, az elkövetkezőkben a közszférában dolgozók fizetése és a nyugdíj a GDP nominális emelkedésével összhangban változik majd Szerbiában. A Nemzetközi Valutaalap elvárásai szerint az idén Szerbia GDP-je 4,2 százalékkal növekszik, jövőre pedig becslések szerint 3,5 százalékos reális növekedésre lehet számítani.
Roaf megerősítette, hogy az IMF küldöttsége megállapodásra jutott a szerb államvezetéssel a 2019. évi költségvetés kulcsfontosságú paramétereivel kapcsolatban, így a GDP mintegy fél százalékának megfelelő (28 milliárd dináros) költségvetési hiánnyal számolnak, ami az államadósság további csökkentését jelenti. Szavai szerint ezzel fenntarthatóvá válik majd a költségvetési fegyelem, és megnyílik a lehetőség olyan lépéseknek a megtételére, amelyekkel serkenthető a gazdasági növekedés. Ilyen például a közberuházások növekedése, valamint a munkára kiszabott adó mérsékelt csökkentése.
James Roaf, a tíz napja Szerbiában tartózkodó IMF-küldöttség vezetője a tegnap megtartott sajtótájékoztatón rámutatott, Szerbia továbbra is jó makrogazdasági eredményekkel dicsekedhet. 2018-ban felgyorsult gazdasági növekedés tapasztalható, ami a fogyasztás megnövekedésének tulajdonítható, illetve a külföldi beruházásoknak, valamint a kiszállított áru mennyiségi növekedésének.
Fotó: Beta/AP
Mali elmondta, 2018 első hat hónapjában a külföldi közvetlen befektetések 1,3 milliárd eurót tettek ki, ami 8,6 százalékkal több, mint amennyit a múlt év ugyanebben az időszakában sikerült megvalósítani.
Elemzésében elmondta, javultak a munkaerőpiacon uralkodó körülmények, hiszen csökkent a munkanélküliség, ugyanakkor nőtt a foglalkoztatottak száma, és a magánszektorban stabil fizetésemelkedés tapasztalható.
Roaf szerint a pénzügyi szektor mutatói is javuló tendenciára váltottak. A bankszektor problémás hitelei csökkentek, így az ezeknek a hiteleknek a rendezésére előirányzott kereteket az állami pénzügyi intézmények (köztük a Betétbiztosítási Ügynökséggel) rossz hiteleire lehet fordítani.
Kitért a Nemzeti Bank új, azonnali fizetési rendszerére, amit a közeljövőben be szeretnének vezetni. Roaf szerint ez az intézkedés a gazdaság terén a pénzügyi átutalások felgyorsítását és jobb átláthatóságát szolgálják, csökkentve ezzel a költségeket, és háttérbe szorítva a szürkegazdaságot.
Kiemelte, a strukturális reformok befejezésével jelentősebb gazdasági fellendülésre számít.
Az IMF elvárásai szerint az infláció, ami 2,6 százalékra növekedett augusztusban, az év végéig, illetve 2019-ben nem fog 3 százalék fölé emelkedni.
– A pénzügyi eredmények továbbra is jók. Elvárásaink szerint az idén az állami költségvetésben a GDP 0,6 százalékának megfelelő többlettel számol majd – emelte ki Roaf.
Siniša Mali szavai szerint az államadósság szeptember végéig a GDP 56 százalékára csökkent, és azt tervezik, hogy azt az év végéig 50 százalékára szorítják le. Mint kiemelte, az államadósság lefaragásával a kamatokra szánt költségek is csökkennek, és több lehetőség nyílik beruházásokra, illetve a fizetések és a nyugdíjak emelésére.
Roaf azonban óvatosabban fogalmazott. Szavai szerint jó lenne, ha az államadósság az év végéig a GDP 55 százaléka alá esne.
