Ha a jövőben a tíz nappal ezelőttihez hasonló incidens történne Koszovóban, Aleksandar Vučić államfő és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonnal kapcsolatba lépnek egymással – egyebek mellett erről állapodtak meg a felek ma, belgrádi tárgyalásuk alkalmával. Vučić arra kérte Stoltenberget, hogy a KFOR ne csökkentse a kötelékében szolgáló katonák számát, „hiszen a NATO ezen küldetése a szerb nép biztonságának az egyetlen őrzője”.
Ma Mladenovacon megkezdődött a szerbiai és a NATO-erők együttes katasztrófavédelmi hadgyakorlata (Fotó: Beta)
– Hosszasan elbeszélgettünk Stoltenberg főtitkárral. Szó volt a NATO és a Szerbia közötti szerteágazó együttműködésről, a koszovói helyzetről és a KFOR küldetéséről. Többször is arra kértem, ne módosítsák a KFOR mandátumát és a Koszovóban szolgáló katonák számát. Abban állapodtunk meg, hogy ha a jövőben bármikor indokolttá válik, azonnal és közvetlenül kapcsolatba lépünk, a legrosszabbak megakadályozása céljából. Ha úgy adódik, akár néhány perc alatt kapcsolatba léphetünk egymással. Ezzel az a cél, hogy megosszuk egymással a terepi történésekkel kapcsolatos értesüléseseinket. Most, hogy ebben megállapodtunk, nyugodtabb vagyok. Szerbia nem független államként tekint Koszovóra. Arra kértem a főtitkárt, hogy próbálja magát a szerb nép helyébe képzelni. Ezért fontos, hogy állandóan kapcsolatban legyünk, és együttesen őrizzük a békét – fogalmazott Vučić.
A KFOR azért állomásozik Koszovóban, hogy a béke felett őrködjön, és felügyelje a polgárok biztonságát – emelte ki Stoltenberg, hozzátéve, hogy tíz nappal ezelőtt, amikor a koszovói államfő a ROSU különleges rendőrségi alakulat tagjainak kíséretében ellátogatott a Gazivode vízerőműbe, a KFOR azonnal helyzetelemzést végzett a terepen és megállapította, hogy nem történik katonai akció. Stoltenberg értékelése szerint fontos, hogy a KFOR a jövőben is jelen legyen Koszovóban, mint ahogyan az is, hogy folytatódjék a Belgrád–Pristina-párbeszéd. A feleknek tartózkodniuk kellene a provokációktól és az egyoldalú intézkedésektől – szögezte le a NATO-főtitkár.
HÁROMNAPOS HADGYAKORLAT
Valamivel korábban Vučić és Stoltenberg Mladenovacon megnyitotta a szerbiai és a NATO-erők együttes, háromnapos katasztrófavédelmi hadgyakorlatát. Vučić Szerbia katonai semlegességének a tényét hangsúlyozta, aláhúzván, hogy az ország ennek ellenére is kiváló kapcsolatokat ápol a katonai szervezettel, Stoltenberg pedig egyetértett abban, hogy a hadgyakorlat során a felek tanúbizonyságot tehetnek barátságukról és a rá alapozott együttműködésről, továbbá szorosabbra fűzhetik az őket összekötő szálakat.
A felek ezen az eseményen is kitértek a koszovói kérdésre, aláhúzván, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája sem az említett kérdésben, sem az egyéb válsághelyzetekben.
A szóban forgó hadgyakorlatot, amelyen 38 ország 2 ezer képviselője vesz részt, a szerbiai belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlege és a NATO Euro-atlanti Katasztrófavédelmi Koordinációs Központja szervezte. A gyakorlatok a következő három napban Mladenovac, Sopot és Aranđelovac területén folynak.
VALAMIKOR A VIKINGEK IS HÁBORÚZTAK
Stoltenberg látogatása alkalmából a Belgrádi Biztonsági Fórum Élen a térség békéjének a megőrzésében elnevezéssel szervezett konferenciát, amelyen a NATO-főtitkár és Vučić, valamint a többi meghívott előadó megoszthatta hallgatóságával a béke megőrzésének leghatékonyabb módszereivel kapcsolatos véleményét. Vučić arról biztosította az egybegyűlteket, hogy Szerbia továbbra is a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatását szorgalmazza, de akképpen, hogy a dialógus „ne okozzon fejfájást se a világ nagyhatalmainak, se a szerb népnek”. Külön kiemelte a Szerbia és a Horvátország közötti kapcsolatok jobbá tételének fontosságát, majd egyetértésének adott hangot Stoltenberg azon megállapításával kapcsolatban, hogy „a globális helyzet aggasztó, mivel mindenki a saját feje után megy, és senki sem hallgatja meg a másikat”. Nincsen már rend vagy rendszer, sem hierarchia, mindenki a saját érdekeit tartja szem előtt – nyomatékosította Vučić, végezetül pedig megígérte, hogy Szerbia a jövőben tartózkodik a meggondolatlan politikai és egyéb lépésektől, mivel „tudja, hogy ez a hozzáállás a térség fejlődésének az alapfeltétele”.
Felszólalásában Stoltenberg a térség gazdasági fejlődését méltatta, és aggodalmának adott hangot, hogy ennek ellenére is erősödik a nacionalista retorika.
– Nem szabad visszatérni a nacionalista viselkedésformához. A vikingek idejében a skandináv népek is háborúztak egymással, mára viszont baráti kapcsolatokat ápolnak. Arra bátorítom a nyugat-balkáni térség nemzeteit, hogy fejlődjenek, legyenek egymás jó szomszédjai, és akkor a Balkán Európa gyümölcsöző térségévé válhat – vélekedett Stoltenberg.
