Ahhoz, hogy Szerbia eleget tudjon tenni az Európai Unió elvárásainak a környezetvédelem terén, megközelítőleg 11,5 milliárd euróra van szüksége. Ennek a legnagyobb részét hulladékgazdálkodásra, szennyvízfeldolgozásra, valamint az ipari szennyezés csökkentésére kell fordítani – emelte ki Ivan Karić, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, valamint az eurointegráció 27-es tárgyalási fejezeténél résztvevő tárgyalócsoport vezetője ma a belgrádi botanikus kertben tartott sajtótájékoztatón.
Karić elmondta, már most tudni lehet, hogy hosszú, nehéz és drága folyamat vár Szerbiára, de éppen ez a fejezet teszi majd lehetővé, hogy magasabb szinten viseljünk gondot a környezetünkről, ugyanakkor helyet kapjon a zöld ipar is, amely biológiai szempontból értékes munkahelyeket jelent majd. Elmondta, az elmúlt években annyi pénzt fordított az ország a környezetvédelem elhanyagolása, valamint a klímaváltozás okozta katasztrófák – árvizek, fölcsuszamlás – okozta károk szanálására, ami elég lett volna a tárgyalási fejezetben kitűzött feladatok 80 százalékának a megvalósítására.
Több mint kétszáz jogi előírás összehangolására van szükség, illetve három nagy terület rendezésére, ami a legtovább tart majd és a legtöbb pénzt igényli, ezek a hulladékgazdálkodás, a szennyvíz kezelése és az ipart érintő követelmények kielégítése. Ezeket szakaszokban fogják megvalósítani. Az államtitkár szavai szerint egyes követelmények bevezetésére majd csak 2041–2045-ben kerül majd sor, mert annyira sok a tennivaló. Jelenleg a lakosság 55 százalékát érinti a szennyvízelvezetés, de a begyűjtött szennyvíz csupán 7,3 százaléka esik át biológiai kezelésen, vegyi tisztítást még ennél is kisebb arányban végeznek. Az államnak több mint 300 szennyvíztisztítót kell felállítania, 10 400 kilométer szennyvízhálózatot kiépíteni, hogy eleget tegyen az elvárásoknak. Mindez a becslések szerint 3,8 milliárd eurót vesz igénybe.
Karić elmondta továbbá, hogy bár 8 regionális és 2 községi hulladéklerakó van Szerbiában, a háztartási hulladék csupán 3 százalékát válogatják szét. Az EU-előírások szerint 2020-ra a lakosság 50 százalékát be kell vonni a hulladék szétválogatásába, illetve 2035-re a lakosság 65 százalékát. A cél, hogy az ország a hulladékra ne szemétként, hanem nyersanyagként tekintsen. Minderre mintegy egymilliárd euró szükséges.
Mire az ország eljut idáig, addig a pillanatig, amikor Szerbia EU-tagállammá válik, a törvényes előírások összehangolása mellett meg kell oldania a természetvédelem gondját, vagyis a növény- és az állatvilág védelmét, ez viszont nem lehetséges megoldott hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás nélkül, valamint olyan vállalatok nélkül, amelyek a hulladékot feldolgozzák. Mindehhez pedig pénz kell. Karić hangsúlyozta, az EU álláspontja az, hogy Szerbia nem kaphat pénzt az EU-alapokból, ha nem rendelkezik saját alappal, így várhatóan már a jövő évtől visszaállítják a zöld alapot. Elvárások szerint ugyanis a projektumhoz szükséges pénz felét csak akkor utalja az EU, ha a szükséges összeg 30 százalékával rendelkezik maga az állam, csak a fennmaradt 20 százalékot oldhatja meg hitelből vagy a köz- és a magánszféra együttműködése által.
