A politikai kapcsolatok erősítésének témája mellett a Petrohemija együttesen történő talpra állításáról, a Szerbia és az Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) közötti megállapodás kibővítéséről, a szerbiai kivitel növeléséről és Kazahsztán szerbiai gazdasági képviseletének a megnyitásáról tárgyalt Asztanában Aleksandar Vučić köztársasági elnök és Nurszultán Nazarbajev, Kazahsztán államfője.
Vučić tényleges esélyt lát arra, hogy meggyőzze a kazah felet a Petrohemija gyümölcsöző jövőjéről. A Petrohemijában pénztartalékok rejlenek, ugyanakkor ha a kőolaj ára a jövőben is emelkedik, Szerbia képtelen lesz egyedül megküzdeni a kihívással – nyilatkozta újságíróknak Asztanában.
A szerb államfő következő terve a Szerbia és az EaEU közötti megállapodás módosítása, azzal a céllal, hogy Szerbia a jelenlegihez képest a termékek szélesebb skáláját szállíthassa vámmentesen az unió területére. Elsősorban tejtermékekről, szárnyashúsból készült húsipari termékekről és cigarettáról lenne szó, de Vučićnak az is vágya, hogy a térség évente legalább 5 ezer, Szerbiában gyártott gépkocsira tartson igényt. A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz államfőt kérte az említett megállapodás módosítására, most pedig a kazah felet.
A Szerbia és az EaEU közötti megállapodás módosításáról eddig kétszer tárgyaltak, a tárgyalások harmadik és döntő fordulójára 2019 januárjában kerül sor – emelte ki Vučić, hozzátéve, hogy szívügyének tekinti a szóban forgó célkitűzések megvalósítását, hiszen „az EaEU Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán piacát, azaz 185 millió embert jelent”. Ezek azok az országok, amelyekkel Szerbiának szorosabbra kell fűznie a szálakat – vélekedett.
– Meggyőződésem, hogy a Kazahsztánhoz hasonló országokra az eddiginél jobban oda kell figyelnünk. Bánt, hogy erre nem döbbentem rá korábban, mint ahogyan elődeim, Tomislav Nikolić és Boris Tadić sem, akik mindketten jártak Asztanában. Az együttműködés lehetőségei határtalanok. A kőolaj jelenlegi árával Kazahsztán fejlődése megállíthatatlan, az ország folyamatosan keresi a beruházás lehetőségét. Kazahsztán naponta 1,8 millió hordó kőolajat aknáz ki és évente 50 milliárd köbméter földgázt. Mindenki kiszámolhatja, hogy ez mekkora bevételt jelent az országnak – fejtette ki Vučić.
A szerb államfő mindemellett azt kérte kazah kollégájától, hogy az ország nyisson gazdasági kirendeltséget Szerbiában. Nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdések is napirenden szerepeltek. Vučić köszönetet mondott Nazarbajevnek, amiért országa támogatja Szerbia területi integritását és szuverenitását, majd annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kazah államfő igyekezetének köszönhetően Kazahsztánt 2030-ban a világ legfejlettebb országainak a listáján jegyzik.
Nazarbajev hiszi, hogy a szerbiai delegáció látogatása megalapozza a két ország közötti együttműködés elmélyítését. Szerbia Kazahsztán egyik legígéretesebb partnere a délkelet-európai térségben. Kazahsztán kész bővíteni a Szerbiába szállított terméklistát, és számos olyan termék van, ami Kazahsztánban hiánycikk, Szerbia viszont készen áll az exportra – emelte ki Nazarbajev, hozzátéve, hogy országa érdekelt az Ázsiát és Európát összekötő infrastruktúra kiépítésében.
Zorana Mihajlović együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá hivatalbeli kazah kollégájával (Fotó: Beta)
Mielőtt megkezdték volna a négyszemközti tárgyalást, Vučić és Nazarbajev saját állama érdemrendjével tüntette ki egymást. Még korábban Vučićot a Gumiljov Eurázsiai Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták, ő pedig beszédet mondott a hallgatóknak. A fiatalokat arról biztosította, hogy Szerbia a béke megőrzéséért száll síkra.
Valamivel később Vučić Bakitzsan Szagintajev kazah miniszterelnökkel találkozott, majd együtt nyitották meg a Gazdasági Fórumot.
A Vučičot kísérő szerbiai delegáció tagjai – Zorana Mihajlović építésügyi, Rasim Ljajić kereskedelmi és Aleksandar Vulin védelmi miniszter – államközi megállapodásokat írtak alá kazah kollégáikkal. Aláírták például a két kormány megállapodását a bűnözés elleni küzdelemről, a szerbiai sportügyi minisztérium és a kazah fejlesztési minisztérium közötti megállapodást, együttműködési megállapodást az építésügyi minisztérium és Kazahsztán beruházási minisztériuma között, valamint a légi közlekedés területén megvalósuló együttműködésről szóló megállapodást.
