Mindent másképp állítanak be Koszovó tisztségviselői Münchenben, nem a valóságról beszélnek, hanem arról, mennyire elnyomottnak számítanak a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatokban, saját rossz helyzetükről próbálják meggyőzni az európai illetékeseket – nyilatkozta a kétnapos Biztonságpolitikai Konferencián Aleksandar Vučić államfő, aki korábban Federica Mogherinivel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével is tárgyalt négyszemközt. Azt mondta, a Belgrád és Pristina közötti dialógus lehetőségeit vették sorra Mogherinivel, de egyéb részleteket nem közölt.
A szerb államfő úgy értékelte, Pristina nagyon felkészült a kétnapos tanácskozásra, lobbizik saját érdekében, olyan politikusokat küldött Münchenbe, akik tökéletesen beszélik a német nyelvet, ami nem elhanyagolható körülmény. Vučić meggyőződésének adott hangot, hogy Koszovó témája újra az európai politika érdeklődésének a középpontjába került.
Szombaton Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói elnök közösen vett részt egy panelbeszélgetésen, melynek témája ugyancsak a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd volt. Vučić úgy fogalmazott, Szerbia az igazat mondta mindvégig politikai megnyilatkozásaiban, s szerinte a párbeszéd Pristina lépése miatt jutott zsákutcába: Koszovó százszázalékos vámilletéket vezetett be a szerb árura, ami aláásta a regionális együttműködést. Megítélése szerint Koszovó egy ideje már úgy viselkedik, mintha nem is lenne szüksége beszélgetőpartnerre a megoldáshoz. A szerb fél kész nehéz döntések meghozására is – jelentette ki –, de nem olyanokra, amelyek teljes kapitulációt jelentenek.
A szerb elnök vasárnap a müncheni Biztonságpolitikai Konferencián való részvételének végén elmondta: az a legfontosabb, hogy mindenki lássa, hogy Szerbia milyen nehéz helyzetben van Koszovó kérdésének megoldását illetően. A szerb államfő kiemelte: szinte minden nap harcot vívunk. Vučić hozzátette: nagyon fontos, hogy a müncheni biztonságpolitikai fórumon a világ vezető politikusai megismerhették a szerb álláspontot Koszovó kapcsán. Hangsúlyozta még a Németországgal fenntartott jó kapcsolat fontosságát is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben tovább növekedett a Koszovó és Albánia egyesülését szorgalmazó politika népszerűsége, s ma már nem illúzió, hanem realitás ennek a politikának a folytatása a Balkánon – értékelte az államfő.
