Bár a hétvégén befejeződött a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, a hazai és a nemzetközi sajtó továbbra is foglalkozik a szombati panelvitán elhangzottakkal. Aleksandar Vučić szerb államfő és Hashim Thaçi koszovói elnök részt vett egy beszélgetésen, melynek témája a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd és a viszonyok rendezése volt. A hazai sajtó a panelvitát követően Vučić győzelméről írt, aki rámutatott arra, hogy Koszovó a legszívesebben „saját magával tárgyalna a megoldásról”, s hogy a százszázalékos vámilletékek juttatták zsákutcába a dialógust, és hogy Pristina semmit sem teljesített a korábbi brüsszeli megállapodásból.
A szerb elnököt megkereste kérdéseivel az amerikai Bloomberg is. Vučić úgy fogalmazott az interjúban, hogy eljött az ideje a politikai megoldás megtalálásának Pristinával, de meggyőződése, hogy „pokolian nehéz” lesz eljutni a végleges egyezmény aláírásához. Kifejtette, hogy Pristinának fel kell számolnia az új illetékeket, mert minden megállapodásnak az emberek és az áru szabad mozgásán kell alapulnia. A Bloomberg elemzésében arról írt, hogy miután Macedónia és Görögország egyezségre jutott az állam nevét illetően, a nyomás a Balkánon most már egyedül Pristinára és Belgrádra nehezedik.
Maga a szerb elnök is úgy vélte, hogy a koszovói kérdés ismét európai, sőt világpolitikai jelentőséget kapott. A hazai közszolgálati tévének nyilatkozva az államfő elmondta, a panelvita után a Bloomberg, a The Wall Street Journal és a Politico is megkereste őt kérdéseivel, ami a téma fontosságára utal. Az elnök szerint Szerbia helyzete ma sokkal jobb a világon, mint korábban volt. Az ország kitart a meghatározott irányvonal mellett, s ez azért jó, mert lépései kiszámíthatók, nem úgy, mint Pristina intézkedései. Meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbiának nem kell provokációkkal válaszolnia az albániai és a koszovói kijelentésekre, így Edi Rama kormányfőnek arra a mondatára sem, hogy Koszovó Albánia részét képezi.
Ramush Tahiri pristinai elemző a panelvita kapcsán közölte: közelebb kerültünk a végleges megállapodáshoz, és mindkét elnök nyíltan kimondta, milyennek képzeli el. Hozzátette: Vučić és Thaçi is a határmódosításokról szólt, s ez annyit jelent, hogy a bő két évtizedes konfliktus lezárását az etnikai kritériumok alapján megrajzolt, korrigált határvonal jelenti majd.
