Ivica Dačić (Fotó: Beta)
Az elmúlt húsz évben Szerbia nagyjából 700 millió eurót fordított Koszovó adósságainak a visszafizetésére, erősítette meg Ivica Dačić külügyminiszter, hozzátéve, hogy az ország a jövőben is fedezi Koszovó adósságait. A külügyi tárca vezetője ehhez kapcsolódóan azt is megjegyezte, hogy amikor az adósságok törlesztéséről van szó, Koszovó Szerbia részének tekinti magát, amikor viszont a vagyon kisajátításáról, akkor önálló állam. Koszovó várja és elvárja, hogy Szerbia fizesse a tartozásait, ám minden további nélkül magának követeli Trepčát és minden mást, nyomatékosította Dačić.
A külügyminiszter a folytatásban megerősítette, hogy Szerbia javaslata a koszovói kérdés megoldásának tekintetében továbbra is a szerb és az albán nemzet egymástól való „elkülönítése”. Persze Szerbia hajlandó a kompromisszumra, ám az elkülönítés az, ami Belgrád számára prioritást élvez, hangsúlyozta a diplomácia vezetője.
– Azzal kapcsolatban még nem pontosítottunk, hol kellene húzódnia a szerb és az albán nemzet közötti határvonalnak. Aleksandar Vučić volt az, aki ezzel az elképzeléssel először a nyilvánosság elé állt. Akkor mindenki támadni kezdte, habár ez volt az egyetlen kézzelfogható javaslat. Addig két álláspont ütközött egymással: a Koszovó állam, illetve a Koszovó tartomány álláspont. Értékelésem szerint a két nép elkülönítésének a kérdését mindenféleképpen érdemes lenne napirendre tűzni – fogalmazott Dačić.
A külügyminiszter álláspontja szerint a Belgrád–Pristina párbeszédet akkor lehet folytatni, amikor a koszovói fél hatályon kívül helyezi a szerbiai és a bosznia-hercegovinai termékekre elrendelt védővámot. Pristina ezen intézkedését a nemzetközi közösség szinte minden képviselője elítélte, érvelt a folytatásban Dačić, aki hiszi, hogy az Amerikai Egyesült Államok szorgalmazzák a leginkább a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatását, ezért reméli, hogy Washingtonnak sikerül megfelelő nyomást gyakorolnia Pristinára.
KOSZOVÓÉRT DIPLOMÁCIAI KÜLKÉPVISELET
A Večernje novosti belgrádi napilap értesülései szerint Szerbia hamarosan hét új külképviseletet nyit meg világszerte, elsősorban a Karib-térségben, Dél-Amerikában és a Távol-Keleten, pontosabban Trinidad és Tobago szigetein, Surinamen, Venezuelában, Vietnamban, Palesztinában, Örményországban és Pápua Új-Guineán. A szerbiai külképviseleti hálózat bővítése során az elsődleges szempont az, hogy az adott ország elismerte-e Koszovó államiságát, vagy visszavonta-e Koszovó államiságának az elismerését, véli tudni a Večernje novosti. Szerbia jelenleg 69 nagykövetséget, hét állandó küldöttséget és 24 konzulátust tart fenn.
