A belgrádi Fellebbviteli Bíróság mai ítéletében felfüggesztette a Mira Marković ellen korábban meghozott elsőfokú ítéletet, mely börtönbüntetést szabott ki Slobodan Milošević korábbi jugoszláv és szerb elnök özvegye, a Jugoszláv Baloldal egykori elnökére. Mint ismeretes, Milošević felesége még 2003 februárjában bújt meg Oroszországban. Moszkva 2008 óta hivatalosan is menedéket nyújt számára, annak ellenére, hogy Interpol-körözőlevelet adtak ki ellene. Az illetékesek 2010-ben tették világossá, hogy a volt elnök neje politikai menedékjogot kapott Oroszországban, ezért nem járhatnak el a szerb körözőlevél alapján. Mirjana Marković Moszkva egyik elitnegyedében él. Onnan üzent ma az espreso.rs weboldal megkeresésére, annyit közölt: tudta, hogy az igazság végül győzedelmeskedik…
Markovićot júniusban ítélte el távollétében a belgrádi bíróság ingatlanok értékesítése során elkövetett hivatali visszaélések miatt, a törvényszék egy év börtönbüntetést szabott ki. A Fellebbviteli Bíróság az ügy újratárgyalására és a logikátlanságok elhárítására utasította a Felső Bíróságot. Felfüggesztették a Marković utasítására cselekvő korábbi tisztségviselők ellen kimondott ítéleteket is: Živka Cica Knežević, a szerb kormány korábbi titkárát másfél év börtönre ítélték, Miloš Lončart, az állami ingatlanok kezelésével foglalkozó DIPOS igazgatóját pedig egy évre, mindketten hivatali visszaélést követtek el Marković megbízásának eleget téve, aki állami lakást szerzett unokája óvónőjének.
A Fellebbviteli Bíróság döntése a büntetőeljárás kezdete után 15 évvel született most meg, s voltaképpen azt vonja maga után, hogy elölről kezdődhet az eljárás.
Živka Cica Kneževićet azzal is terhelik, hogy még két belgrádi lakást szerzett jogtalanul állami tisztségviselőkhöz közel álló egyéneknek, az egyik 57, a másik 87 négyzetméteres ingatlan. Mindebben közreműködött Lončar is.
A bíróság azzal indokolta mai döntését, hogy következetlenségekre bukkant a bizonyításai eljárás anyagában, ellentmondásokkal teli magyarázatok vannak a dokumentumokban, melyek sértik a büntetőeljárás szabályait. A bíróság szerint az elsőfokú ítélet nem a tényállás megállapításával született.
