Elméletileg még megvalósítható a terv, hogy Szerbia 2025-ben az Európai Unió teljes jogú tagállamává váljon, gyakorlatilag azonban nem sok esély van erre, jelentette ki Suzana Grubješić, a Szerbiai Európa Mozgalom főtitkára ma a Belgrádi Egyetem Politikai Karán megtartott kerekasztal-beszélgetésen. Grubješić kiemelte, hogy ha Szerbia európai integrációja a jelenlegi ütemben halad, azaz kormányközi konferenciánként átlagban két tárgyalási fejezet nyílik meg, indokolatlan azt remélni, hogy az említett határidőn belül tagállammá válik.
Ahhoz, hogy a tárgyalás a kellő ütemben folytatódjon, elsősorban arra van szükség, hogy folytatódjék a Belgrád–Pristina párbeszéd, valamint a felek kompromisszumra jussanak, de a belső reformok folytatása is meghatározó, emelte ki Grubješić, példaként kiemelve a joguralom, a sajtószabadság, a gazdaság és a környezetvédelem területét. Persze a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásának egyik alapfeltétele a védővám hatályon kívül helyezése, tette hozzá, majd Szerbia eddigi európai útját összegezte: „Az elmúlt tíz évben sikerült előrelépni ebben a folyamatban, elnyertük a tagjelölt állam státusát és stabillá tettük az ország európai útját. Tény viszont, hogy mindenki arra számított, Szerbia a jelenlegihez képest gyorsabban halad majd.”
Sem Fabrizi, az EU szerbiai küldöttségvezetője elsősorban a Belgrád–Pristina párbeszédről értekezett, abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a felek előbb-utóbb megállapodásra jutnak. A párbeszédnek nincs alternatívája, a status quo nem opció, hiszen az egyik félnek sem lenne előnyére, nyomatékosította a diplomata, majd a jelenlevő egyetemisták kérdésére válaszolva, hogy az EU számára vajon Koszovó államiságának Szerbia részéről történő elismerése az egyetlen elfogadható opció-e, leszögezte: „Az EU nem közvetítő a párbeszédben, ezért semmire nem kötelezi, vagy buzdítja a feleket, emiatt a megállapodást sem óhajtja értékelni.” Az EU álláspontja az, hogy Belgrád és Pristina rendezzék kapcsolataikat, a megállapodással kapcsolatban pedig az egyedüli elvárása, hogy az legyen összhangban a nemzetközi joggal és fenntarthatóan rendezze a felek kapcsolatait, emelte ki Fabrizi.
