Szerbia fejlődését szolgálja az a kezdeményezés, ha Szerbia is alapítói tagja lesz az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak (AIIB), hangzott el a köztársasági képviselőház mai ülésén, amikor a képviselők a napirenden szereplő pontok közül mindenek előtt az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankról, a Szerbia és Litvánia közötti közös bűnözésmegelőzési megállapodásról és az értékpapírokkal foglalkozó bizottság elnökének megválasztásáról folytattak általános vitát.
Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter Siniša Mali pénzügyminiszter és Nebojša Stefanović belügyminiszter ismertette a képviselőkkel a napirendi pontot. Elmondta, az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank 2016-ban kezdte meg működését, azóta több, gazdaságilag erős ország is csatlakozott a bankhoz, köztük Németország, Franciaország és Olaszország is. Miután 93 állam vállalt alapítói jogokat a banknál, az mára már nemzetközi intézménnyé nőtte ki magát. Szerbia 2017-ben kérvényezte a tagságba való felvételt, amit a bank jóváhagyott, ezért a parlament jóváhagyására is szükség van. Az ülés során elhangzott, Szerbiának évente 200 ezer dollárral kell hozzájárulnia ahhoz, hogy a bank által kínált kedvezményes, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre, vagy termelésre kedvezményes hiteleket, nagyberuházási kölcsönt, vagy műszaki támogatást tudja használni.
A demokratikus ellenzék, vagyis a Szerbiáért Szövetségbe tömörülő pártok tagjai és képviselői ezúttal is bojkottálva az ülés menetét, az előcsarnokból figyelték az ülést, ezért a vita elsősorban a Szerb Radikális Párt és az egészségügyi miniszter között folyt. A felszólalók többsége arra hívta fel a figyelmet, hogy az ázsiai bankba való tagosodás számos pozitívumot hoz majd az ország fejlődése tekintetében, hiszen kedvezőbb hitellehetőségeket nyújt az ország számára. Az SZRP képviselői is támogatták ezt, mondva, hogy Szerbiában az őszinte baráti országok felé kellene fordulni és nem hagyni, hogy az Európai Unió rákényszerítsen hazánkra olyan feltételeket, amelyek megbonthatják Szerbia és például Oroszország közötti jó viszonyokat. Nemanja Šarović, az SZRP képviselője kiemelte, a kormány eddig azt hangoztatta, hogy Szerbia jövője az EU-ban van, most pedig kiderül, ez nem igaz, hiszen az ázsiai országokkal való együttműködés számos fejlődési lehetőséget kínál.
A törvényjavaslatok általános vitáját követően, késő délután képviselői kérdésekkel folytatták az ülést immár a kormánytagok jelenlétében. A kormánytagokat Boško Obradović és néhány társa fogadta a parlament lépcsőin.
A felmerült kérdések során kiderült, a kínai partner mintegy 263 millió eurót ruház be az RTB Bor acélművekbe. Emellett több beruházásra lehet még közeljövőben számítani. Gyárak nyílnak és utak épülnek az elkövetkező időszakban.
Nebojša Stefanović ugyanakkor miután kérdés merült fel miért nem vonják felelősségre a tüntetések élére álló politikusokat, kiemelte, senkinek nem fogják a belügyi szervek megengedni az erőszakot. Hozzátetette, sajnos ezek a politikusok fiatalok mögé bújva kerülik el a felelősséget. Brnabić hozzátette, ők is tisztában vannak azzal, hogy a tüntetők között vannak elégedetlen emberek, de ő nyitott a javaslatokra, mit kell és hogyan megváltoztatni. Ám szerinte egyes politikusok éppen ezeket a békés tüntetőket akarják kihasználni és a saját malmukra hajtani a vizet. A kormányfő kiemelte, az állam képes fenntartani a békét az országban és soha nem engedi meg, hogy az agresszív kisebbség veszélybe sodorja a többség biztonságát.
Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter elújságolta, hogy az agrárbüdzsé nagyobb mint néhány éve volt, ezért több támogatást adhat a minisztérium a termelőknek. Közölte továbbá, a mezőgazdasági termelők tartozása a nyugdíjalap felé 180 milliárd dinár. Ez az adósság 370 ezer személyt érint. A Világbankkal dolgoznak egy olyan rendszer kialakításán, amely megoldást jelent a most gordiuszi csomóként emlegetett nyugdíjbiztosítás-kötelezettségekre. Reményei szerint már az idén bemutathatják ezt a rendszert.
