A Köztársasági Képviselőház ma megszavazta azt a egészségügyi törvénycsomagot, amely számos újdonságot tartalmaz, mindenekelőtt a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétellel kapcsolatos kötelezettségeket szeretnék tudatosítani a polgárokban. A háziorvos ezentúl két hónapra adhat betegszabadságot, s csak ez után kell az orvosi bizottsághoz fordulni. A súlyos betegségben szenvedő gyermekek szülei pedig a gyógykezelés idején – ha gyermekük mellett kell maradniuk – megkapják a fizetésük 100 százalékát, a megkezdett betegszabadságot pedig 6 havonta kell hosszabbítani.
Az egészségügyi biztosításról szóló törvény alapján azok a gyermekek esetében, akik súlyos betegségben szenvednek, és a gyógykezelés huzamosabb időt, éveket vesz igénybe, ezért a szülő betegszabadságra kényszerül, az ápolás időszakában, a betegszabadság idején a szülő megkapja havi fizetésének a 100 százalékát, az eddigi 65 százalék helyett.
Az új törvény számos újdonságot is tartalmaz, így például a választott háziorvosnak indokolt esetben jogában áll a páciensét 60 napra kiírni betegszabadságra, vagyis a betegnek nem kell 30 nap után az orvosi bizottság előtt véleményt kérnie a lábadozási idő meghosszabbításáról. A jövőben is a betegszabadság ideje alatt a kifizetések az első 30 napban a munkaadót terhelik, a 31. naptól azonban az egészségügyi alapot. Újdonság, hogy a szakorvosok is beutalhatják a pácienseiket kórházi kezelésre, nem kell a szakorvosi véleménnyel külön felkeresni a háziorvost.
A törvényjavaslat külön hangsúlyt fektet a szűrővizsgálatokra is. Ha a páciens háromszor nem tesz eleget a felhívásnak, és nem tudja igazolni, miért nem végeztette el a szűrővizsgálatot, de később a szűrés által detektálható betegséget diagnosztizálnak nála, a gyógykezelés költségének a 35 százalékát neki kell állnia.
A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap új rendszer szerint kezeli majd a mezőgazdasági termelőket, illetve a közjegyzőket és a végrehajtókat, és a rendszerbe bekerülnek azok is, akik – bár külföldön van egészségügyi biztosításuk – ideiglenesen vagy tartósan Szerbiában tartózkodnak.
Az egészségvédelmi kerettörvény szerint a primáris egészségügyi ellátás, vagyis az egészségházak már nem lesznek az önkormányzatok hatáskörében, hanem állami szinten gondoskodnak róluk, azzal, hogy Vajdaság területén ezeket a jogokat a tartomány gyakorolja majd. Az önkormányzatokhoz tartoznak ezek után is a gyógyszertárak és a mentőszolgálat.
Az egészségügyi törvényeken kívül a parlament megszavazta azt is, hogy Szerbia is alapítói tagja legyen az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak (AIIB), így Szerbia is alkalmazhatja majd a bank által kínált kedvezményes, elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre, vagy termelésre kedvezményes hiteleket, nagyberuházási kölcsönt, vagy műszaki támogatást.
Megválasztották a parlament értékpapírokkal foglalkozó bizottságának új elnökét is, aki 2021-ig Marko Janković közgazdász lesz. Őt Predrag Dedeić helyére nevezték ki, aki még tavaly decemberben benyújtotta lemondását, a képviselőház pedig ez év februárjában mentette fel funkciója alól.
A parlamenti vitában, illetve a szavazáson sem voltak jelen a Szerbiáért Szövetség köré tömörülő pártok és önálló képviselők, akik a parlamentben a demokratikus ellenzéket képviselik. A parlamenti vita elsősorban a hatalmi koalíció tagjai és a Szerb Radikális Párt képviselői között zajlott.
