Szerbia és Horvátország között továbbra sem csillapodnak a kedélyek. A szerb külügyminisztériumban tegnap tiltakozó jegyzéket adtak át Gordan Markotić horvát nagykövetnek. Szerbia Miro Kovač horvát külügyminiszter azon kijelentése miatt tiltakozott, hogy „a háborús bűnök elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonására vonatkozó szerbiai törvény történelmi perverzió". Az ilyen és ehhez hasonló kijelentésektől való tartózkodás hozzájárulhatna a két ország közötti bilaterális kapcsolatok javulásához, értékelte a szerb külügyminisztérium.
A tiltakozó jegyzékben Szerbia felháborítónak értékelte Marko Perković Tompson horvát énekes beszédét is a šibeniki katolikus iskola diákjai számára szervezett előadáson, mert mint aláhúzták: Tompson beszédét a szerbek fenyegetése és az usztasa szimbólumok jellemezték.
A szóban forgó rendezvényen zenei aláfestésként Tomspon dalai szolgáltak, amelyek némelyikét közismerten a szerbellenesség jellemzi.
A szerb külügyminisztérium közleménye szerint a szerbiai illetékesek és Horvátország belgrádi nagykövete egyetértettek azzal kapcsolatban, hogy az új összetételű szerb kormány megalakulását követően gyakrabban kell tárgyalóasztalhoz ülniük a feleknek, hogy egyeztessenek a nyitott kérdésekről.
Közben a Večernji list horvát napilap értesülései szerint Horvátország azt kérte írásos formában az Európai Unió tagállamaitól, hogy a Szerbiával kapcsolatos horvát követelések váljanak az EU Szerbiával szemben támasztott feltételeivé.
A Večernji list értesülései szerint Horvátország részletekbe menően megindokolta, hogy miért nem lenne szabad Szerbiában lefolytatni a háborús bűnösök elleni bírósági eljárásokat, vagy miért kellene az EU-nak hathatósan követelnie Szerbiától a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, valamint a hágai törvényszékkel való együttműködést. A lap úgy tudja, hogy Zágrábnak egyelőre nem sikerült meggyőznie az EU tagállamait.
A Večernji list azt is tudni véli, hogy Kolinda Grabar Kitarović horvát államfő az elmúlt hétvégén egy brassói konferencián vendégeskedve is megpróbált a horvát követelések elfogadtatása mellett lobbizni.
Ivan Jakovčić horvát európai parlamenti képviselő egyáltalán nem ért egyet a horvát kormány és államvezetés eszközeivel. Értékelése szerint az, hogy Zágráb blokkolja Szerbia európai útját, csakis kontraproduktív lehet. Egyrészről azért, mert Brüsszel minden hasonló megmozdulást két balkáni állam közötti konfliktusként él meg, másrészről pedig azért, mert az EU számára fontos Szerbia és az ország megfelelő pozíciója. Horvátország indokolatlanul vesztegeti idejét és tekintélyét, értékelte Jakovčić, aki egyedül azzal ért egyet, hogy Horvátország gondot visel a Szerbiában élő horvátokról.
A horvát külügyi és Európa-ügyi minisztériumban egyelőre nem kívánták megerősíteni a horvát napilap értesüléseit. Arra a kérdésre sem adtak választ, hogy Miro Kovač horvát külügyminisztert abból a célból hívták-e meg Berlinbe, hogy a Bundestagnak megindokolja Horvátország magatartását. Emellett egyebek mellett az szól, hogy a Bundestag képviselői közül már többen is nemtetszésüknek adtak hangot Horvátország magatartása kapcsán.
A Večernji list arra is emlékeztetett, hogy Miro Kovač kizárólagos fellépése már csak azért is meglepő, mert berlini horvát nagykövetként 2008 és 2013 között több alkalommal is felháborodásának adott hangot, amiért Szlovénia a Pirani-öböl körüli nézetkülönbségek okán blokkolja Horvátország uniós csatlakozását.
A Bundestag képviselői közül állítólag többen is méltatlankodnak Kovač magatartása miatt, mondva: „Annak idején elnyerte támogatásunkat és ígéretet tett arra, hogy Horvátország soha nem fog Szlovéniához hasonlóan viselkedni."
Az aktuális történésekre és sajtóállításokra reagálva Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök elismerte, hogy a Horvátország és Szerbia közötti kapcsolatok nem megfelelőek, a folytatásban pedig reményét fejezte ki, hogy van lehetőség a holtpontról való kimozdulásra.
Mint hozzátette, akármekkora szimpátiát is váltana ki Szerbiában, ha megtenné, mégsem hajlandó gyalázni Horvátországot, vagy súlyos kijelentéseket tenni.
– Felelősségteljesen viselkedünk, mindig nyitottak vagyunk a párbeszédre. A horvát államfővel a közelmúltban volt egy konstruktív beszélgetésem. Remélem, hogy mindezt az EU tagállamai is látják és segíteni fognak, hogy a Balkán országai gyorsabban haladhassanak az európai közösség irányába – fogalmazott Vučić.
Bár azt nem tudni, hogy Horvátország vétója miatt mikor nyílhat meg a 23-as tárgyalási fejezet, a szerbiai uniós tárgyalócsoport dolgozik a 25. és a 26. fejezetek megnyitásán, jelentette be Tanja Miščević főtárgyaló, hozzátéve, hogy a tárgyalócsoport az Európai Bizottsággal egyeztet ebben a témában.
A szóban forgó két tárgyalási fejezet a kutatással, tudománnyal, oktatással, technológiai fejlesztéssel, a kultúrával és a fiatalokkal foglalkozik. Ez a két fejezet mindig egy időben nyílik meg, a róluk folytatott tárgyalások pedig az esetek többségében nem tartanak sokáig, magyarázta Miščević.
– Maga az oktatás, az oktatás módja, a felsőoktatási intézmények és szakképzések megszervezésének módja nem témája a tárgyalásoknak, hiszen ezek a kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Elsősorban az európai oktatási tér összekötésének lehetőségeiről lesz szó – taglalta Miščević.
155 letartóztatás
Az Interpol zágrábi irodájában kiállított körözőlevelek alapján eddig 155 szerbiai állampolgárt tartóztattak le világszerte. Közülük 53 személyt adtak ki Horvátországnak, derült ki a Veritas dokumentációs központ közleményéből. Az 53 személy elleni vádirat közül az illetékes horvát bíróság 20-at elvetett. A Veritas értékelése szerint ez bizonyítja, hogy Horvátország visszaél az Interpollal.
