Mégha Európa hallgat is, Szerbia nem hallgathat akkor, amikor a fasizmust és az usztasa Független Horvát Államot (NDH) rehabilitálják – jelentette ki Ivica Dačić ügyvezető kormányfő-helyettes és külügyminiszter. A Horvátországban zajló vitára reagált, melynek célja jogilag meghatározni, hogyan lehetne ma is használni az ismert usztasa köszöntést, a Za dom spremni!, vagyis a Hazáért rendületlenül! Dačić szerint teljesen világossá vált, hogy ez a szomszédos állam, az Európai Unió tagjaként, voltaképpen az usztasa fasiszta Független Horvát Államot kívánja rehabilitálni.
– Horvátországnak, természetesen, jogában áll megválasztania az utat, amelyen haladni kíván, de nincs joga arra, hogy rehabilitálja a szerbek, zsidók, romák ellen elkövetett bűntetteket, s ezért Szerbia nem fog hallgatni. Horvátországban a napokban vita folyik arról, hogyan kellene jogilag rendezni az usztasa üdvözlést, természetesen azzal a céllal, hogy ismét lehetővé tegyék a használatát. Gondolják csak el, hogy mi történne Németországban, ha valaki a náci jelképek visszaállításával próbálkozna, miközben a Sieg Heil köszöntésért már börtön jár – ismertette álláspontját a szerb diplomácia vezetője.
Közölte, hogy bár a horogkereszt keleti vallások szimbólumaként is értelmezhető, annak láttán ma mégis mindenki Hitlerre gondol és nem a buddhizmusra vagy hinduizmusra. Arra emlékeztetett, hogy amikor Henrik brit királyi herceg egy ilyen keresztet ábrázoló inget vett magára, az angol közvélemény azonnal megbotránkozva gyanúsította meg a nácizmus éltetéséért, a keleti vallások senkinek sem jutottak eszébe.
– Ugyanígy Horvátország esetében is teljesen világos, hogy a Hazáért rendületlenül! kiáltás az usztasákhoz köthető, Ante Pavelićhoz, aki 1932-ben használta azt első alkalommal. Mellesleg a náci usztasa NDH kikiáltásakor mondott beszéde végén Slavko Kvaternik is ezzel az üdvözléssel élt – figyelmeztetett Dačić.
Ezzel a kiáltással követtek el mészárlást a szerbek, a zsidók és a romák soraiban a Független Horvát Államban – jelentette ki a külügyi tárcavezető, s hozzátette: az újfasiszták is ezzel a kiáltással meneteltek Kninben a Vihar hadművelet évfordulójának ünneplésekor.
Mint ismeretes, a Vihar évfordulóján történt visszaélések, a szerb zászló felgyújtása és az usztasa kiáltásokkal lezajlott knini menetelés még inkább kiélezte a Szerbia és Horvátország közötti, egyébként is megromlott kapcsolatokat. A diplomáciai háború akkor vette kezdetét, amikor Zágráb törölte az Alojzije Stepinac horvát katolikus bíboros ellen kimondott, háborús bűnökről szóló ítéletet. Szerbia ugyanis bűnösnek tartja a bíborost a Független Horvát Államban (NDH) folytatott szerbellenes tevékenységek miatt. A nézőpontok eltérése tiltakozó jegyzékek sorozatát eredményezte. Horvátország ezt követően hatályon kívül helyezte a Branimir Glavaš ellen háborús bűnök elkövetése miatt hozott bírósági ítéletet is, majd szobrot állított Miro Barešićnek, aki a 90-es évek háborúiban a horvát oldalon harcolt.
