A 2014. évi szerbiai költségvetés 930 milliárd dinár bevétellel és 1113 milliárd dinár kiadással számol. A parlament előtt szereplő javaslat szerint 183 milliárd dinárt tesz majd ki tehát a költségvetési hiány, annak ellenére, hogy a közszféra béreinek csökkentésére, a szubvenciók lefaragására és az alacsonyabb áfakulcs kétszázalékos emelésére hivatkozva takarékossági intézkedéseket foganatosítottak. A hatalmi koalíció és a Szerb Megújhodási Mozgalom a költségvetés támogatása mellett foglaltak állást, az ellenzék nagyobbik része számára elfogadhatatlan a javaslat. Az előbbiek szerint az reális alapokon nyugszik, és olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek visszahúzzák a szakadék széléről az országot, az utóbbiak szerint azonban a gazdaságnak és a polgároknak a további megterhelését rejtik magukban a jövő évi büdzsé számadatai.
A téma kapcsán Pék Zoltánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjével és Milan Ćulibrk gazdasági újságíróval beszélgettünk.
A VMSZ SZÁMÁRA ELFOGADHATATLAN
Pék Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője lapunknak nyilatkozva véleményének adott hangot, hogy ez a költségvetés az előző években tapasztalt gyakorlat folytatását jelenti, ezért e párt számára sem számít elfogadhatónak.
– A következő évben sem irányoztak elő elegendő pénzt a tartomány finanszírozására. A miniszter reális költségvetésnek nevezte a büdzsét, e szó értéke azonban elveszik, ha magát az alkotmányt sem tartják be. A Vajdaságnak átutalt pénzek az előző években is jórészt transzfereszközök voltak, melyeket a tartomány azonnal továbbutal a tanügynek, az önkormányzatoknak.
A Tartományi Képviselőház által benyújtott módosítási indítványokat támogatni fogják a párt képviselői, habár a kormány visszautasította azokat. A VMSZ frakciója maga is benyújtott két indítványt, az egyik a nemzeti tanácsi választások finanszírozására vonatkozott, melyre nem irányzott elő pénzt a költségvetés, a másik pedig a szabadkai Népszínház építési munkálatainak folytatására. Az előbbi indítvány ötvenmillió dinárt kért a négy évvel korábbi választások költségeire hagyatkozva, a kormány azonban nem fogadta el a javaslatot azzal az indoklással, hogy a kisebbségügyi irodák révén már szavatoltak tízmilliót erre a célra – a választások lebonyolítói kértek ennyit. A másik, 150 milliót előirányzó indítványt azért utasította el a kormány, mert véleménye szerint a színház építésének első fázisával már eleget tettek a vállalt kötelezettségeknek, holott a hármas szerződés azt irányozza elő, hogy a munkálatok 45-45 százalékát a vajdasági és a köztársasági kormány, tíz százalékát pedig a szabadkai önkormányzat állja.
Pék elmondta, hogy túl magasnak találták a közvállalatok számára jóváhagyott garanciák értékét is, mely évek óta állandóan növekszik, 2013-ban 41 milliárd dinárt jelentettek, most pedig 86 milliárdot tesznek ki. A veszteséges közvállalatok garanciái ezek, melyek között ott van a Srbijagas is. A VMSZ képviselői felemelték a hangjukat az ország túlzott eladósodása miatt is: az egy főre jutó adósság háromezer euró feletti, s már most jól látható, hogy még néhány kormány küzdeni fog ezekkel a hitelekkel. A kölcsönök miatti kamat nagy tétele a költségvetésnek: 114 milliárd dinár, 2013-ban még 70 milliárd dinár volt. A képviselő ismertette, hogy csökkentették a szubvenciókat is, a gazdaságtól hétmilliárd, a mezőgazdaságtól hárommilliárd dinárt vontak meg, ezeket a pénzeket pedig átömlesztették a művelődési és tájékoztatási tárcához, hogy finanszírozni tudják a közszolgálati médiumokat.
Az államkassza Vajdaságot érintő részéről szólva Pék Zoltán elmondta, hogy a nagyberuházásokra szánt összeggel együtt az negyvenmilliárd dinárt tesz ki, ami még a költségvetési rendszerről szóló törvénynek sem felel meg, mely az adóbevételek, s nem a teljes költségvetési bevétel alapján számolja el a vajdasági hét százalékot. Az adóbevételek hét százaléka ugyanis mintegy 56 milliárd dinárra rúg. Ekképp a vajdasági költségvetés nem kapja meg még a módosított törvény szerint kijáró részt sem, a nagyberuházások látják ennek nagy kárát, melyekre 24 milliárd dinár helyett kétmilliárdot terveznek átutalni Belgrádból.
A TÚLADÓSODOTTSÁG HATÁRÁN
A Magyar Szónak nyilatkozva Milan Ćulibrk gazdasági újságíró rossznak nevezte a költségvetés javaslatát, melyben az elmúlt évek legmagasabb költségvetési hiányát láthatjuk megvalósulni. Ha beleszámítjuk a tartomány, a helyi önkormányzatok szintjeit is, akkor kétmilliárd eurónál is magasabb lesz a deficit – figyelmeztetett az elemző.
– A költségvetés készítői azt állítják, hogy a takarékossági intézkedések nélkül a bruttó hazai terméknek nem hét, hanem kilenc százalékát tette volna ki a hiány. Szerintem azonban a mostani máris a tarthatatlan állapot kategóriájába tartozik hosszú távon. Szerbia az elmúlt négy héten dollárban adósodott el hatszázalékos kamat mellett, jövőre pedig csupán egy százalékos GDP-növekedést helyezett kilátásba. Ez a nagy különbség az adósságok után fizetett kamatok és a GDP szerény emelkedése között a közadósság növekedését fogja eredményezni a következő években is, minek következtében az végül meg fogja haladni a nyolcvan százalékos szintet, mely már a túlságosan eladósodott államok közé sorolja Szerbiát – értékelte Ćulibrk.
Az alacsonyabb áfakulcs kétszázalékos növelésével kapcsolatban elmondta, hogy az teljesen biztosan az árak növekedését fogja maga után vonni, s ez elsősorban az alapvető közfogyasztási cikkeket érinti majd.
– Ami ennél is aggasztóbb, az az, hogy az áfaemelés nem vezet a költségvetés hatékonyabb feltöltéséhez. Emlékeztetnék, hogy tavaly október elsején a felső áfakulcsot növelték két százalékkal, a felső áfakulcs pedig sokkal több termékre vonatkozik, mint a most szóban forgó nyolcról tíz százalékra emelt alsó kulcs. Ennek a növelésnek ellenére, továbbá a jövedéki adók növelésének, a nyereségadó ötvenszázalékos emelésének ellenére az idén megint akkora lesz az államkassza bevétele, mint tavaly volt. Az alacsonyabb áfakulcs növelése sem fog tehát eredménnyel járni, még inkább elszegényíti viszont majd a lakosságot, mely a bérek több mint felét éppen az alapvető élelmiszerre, fogyasztási cikkekre költi el – húzta alá Milan Ćulibrk.
