A Szerbiai Alkotmánybíróság néhány nappal ezelőtt a nemzeti tanácsokról szóló törvény két szakaszát teljes egészében, további nyolc szakaszát pedig részben alkotmányellenesnek nyilvánította. Teljes egészében a 23-as, a jogi aktusok semmisségéhez és a 24-es, az alapítói jogok átruházásához kapcsolódó szakaszokat nyilvánították alkotmányellenesnek. Az alkotmánybíróság döntése a hivatalos lapban való megjelentetés után lép jogerőre.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján csalódottságának adott hangot az alkotmánybírósági döntés kapcsán. Ugyanakkor Korhecz elégedetten nyugtázta, hogy a különböző politikai pártok, civil szervezetek és egyének keresete nyomán felülvizsgált szakaszok java része hatályban marad.
– Elégedetlenségünk oka az, hogy a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak érvényesülését szolgáló törvényt részben alkotmányellenesnek nyilvánították, az egyes rendelkezések hatályon kívül helyezése azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek szerzett joginak elért szintjét csorbította az alkotmánybíróság. Saját jogértelmezésem szerint erre még az alkotmánybíróságnak sincsen joga, hiszen az alkotmány 20. szakaszának 2. bekezdése kimondja, hogy egyetlen állami szerv sem csökkentheti a szerzett jogok elért szintjét. Sőt, olyan rendelkezést is hatályon kívül helyeztek, amely miatt több éve gyakorolt jogosítványunk szűnik meg. Ilyen a magyar többségű oktatási intézményekben az igazgatóválasztás során gyakorolt egyetértési jogunk – magyarázta Korhecz.
Ami a tájékoztatást illeti, a nemzeti tanácsok a jövőben nem vehetik át az állami, vagyis a köztársasági, a tartományi, vagy az önkormányzati alapítású kisebbségi tájékoztatási eszközök alapítói jogait, mivel az alkotmánybíróság abból indult ki, hogy ilyen médiumok jogi szempontból nem léteznek. Ez persze ellentmondásban áll a valós élettel, hiszen mondjuk, a Szabadkai Rádió is önkormányzati alapítású, magyarul is tájékoztató média, emelte ki Korhecz Tamás, majd hozzátette: bár további médiumok átvétele nem lehetséges, az alapításnak semmi akadálya, a korábban átvett médiumok esetében pedig szintén semmi befolyása nem lesz az alkotmánybírósági döntésnek.
Az alkotmánybírósági döntés értelmében a nemzeti tanácsok a jövőben nem véleményezhetik a köztársasági és a tartományi közszolgálati adókban az igazgatói bizottsági tagok, a programbizottság és a vezérigazgatók megválasztását, nem szabhatják meg a kisebbségi szerkesztőségek felelős szerkesztőinek megválasztásához szükséges feltételeket ,és nem tehetnek javaslatot az igazgatói bizottságnak a megválasztandó felelős szerkesztő személyére.
Korhecz a folytatásban fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az alkotmányossági felülvizsgálatra vonatkozó beadványok többségét elvetette a bíróság. Tehát a törvény, amelyet nagyon sokan és nagyon sok szempontból támadtak, most megkapta az alkotmánybíróság megerősítését, szögezte le Korhecz.
– Az alkotmánybíróság ezzel azt is kimondta, hogy Szerbiában alkotmányosan léteznek demokratikusan megválasztott nemzeti tanácsok, amelyek oktatási, tájékoztatási és kulturális intézmények alapítói lehetnek, hogy átvehetik az alapítói jogokat az államtól ezen intézmények esetében, és hogy közhatalmi jogosítványokat gyakorolhatnak. Az alapítói, társalapítói jogok átvételének tekintetében egyedül az változik, hogy az adott intézmény alapítója a nemzeti tanácsok kezdeményezésére eddig köteles volt átruházni a jogokat a nemzeti tanácsokra, mostantól azonban ez az átruházás megállapodásos alapon történhet. A gyakorlatban ez eddig is így volt, ahol az alapító nem mutatott hajlandóságot az alapítói jogok átruházására, ott egyetlenegy esetben sem vettük azt át. A gyakorlatban szinte semmi nem változik, jogi szempontból pedig egy kötelezettség lehetőséggé minősül át. Fontos megemlíteni, hogy a kultúra és a hivatalos nyelvhasználat területén egyetlen rendelkezést vagy jogosítványt sem kérdőjelezett meg a bíróság. Végezetül megállapíthatjuk, hogy ismét a sok más területről ismert szerbiai gyakorlat érvényesült: egy lépést előre, egy lépést hátra. Ez nem jó hír, nemcsak a magyarok számára, hanem az európai integráció folyamatának a szempontjából sem. Vajdaság autonómiája majdhogynem halálos döfést kapott az alkotmánybíróságtól, a perszonális autonómia pedig egy pofont. Az ember egy pofon után megrázza, leporolja magát, és folytatja munkáját – fogalmazott Korhecz.
