Miután a több hónapos huzavonát követően Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes, a Szerb Haladó Párt elnöke a rendkívüli parlamenti választások kiírása mellett döntött, egymást követik az elemzések, hogy ez a döntés melyik pártnak felel meg és melyiknek kevésbé. Bár hivatalosan még nem írták ki az előrehozott parlamenti választásokat, szinte teljesen biztos, hogy azokat március 16-án, a belgrádi helyhatósági választásokkal egy időben fogják megtartani.
Dinko Gruhonjić politikai elemző, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke lapunknak nyilatkozva a következőképpen értékelte a rendkívüli választások hírét:
– A választásokra elsősorban a haladóknak van szükségük. Ha pragmatikusan és kizárólag politikai szempontból állunk a témához, akkor megállapíthatjuk, hogy mivel a haladók most vannak népszerűségük csúcsán, teljesen normális, hogy a választások mellett döntöttek. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék a Szablya akciót követően elmulasztott tőkét kovácsolni akkori népszerűségéből, és ezért a hibájáért nagyon gyorsan fizetnie kellett, elveszítette a hatalmat. Az SZHP nem követi el ugyanezt a hibát. Egyébként egyetlen formális ok sem teszi indokolttá a választások megtartását. A haladók megpróbálják magukhoz ragadni a hatalmat, csupán erről van szó.
Vučić indoklása szerint azért van szükség a választásokra, hogy azokat követően felgyorsuljanak a reformfolyamatok. Akadályozta-e valaki az aktuális összetételű kormányban a reformokat, és ha igen, ki?
– Induljunk ki abból, hogy szerintem semmiféle reformot nem hajtottak végre, egyedül a populizmus volt jellemző rájuk. Elismerem, a koszovói kérdés kezelésének tekintetében valóban hatalmas lépést tett meg a kormány és ennek köszönhetően kezdődhettek meg a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Ezenfelül azonban semmi nem történt, csak a Szerb Radikális Pártban eltanult demagógia dívott. A rendszerbeli korrupció felszámolásának tekintetében semmi nem történt, azt továbbra is minden területen tetten érhetjük. Ezért nem hiszek a haladóknak, amikor a reformokat emlegetik. A legjobb példa erre a munkaügyi törvény, és az, hogy mi lett a sorsa a szóban forgó jogszabály kidolgozásért felelős miniszternek.
Lát-e bármi összefüggést Saša Radulović gazdasági miniszter lemondása és a rendkívüli választások kiírásával kapcsolatos döntés közzététele között?
– Abban a pillanatban vált világossá, hogy idén rendkívüli választások lesznek, amikor a munkaügyi törvényt visszavonták. A munkaügyi, a magánosításról és a csődeljárásról szóló törvényeket elsősorban azért vonták vissza, mert ilyen jellegű jogszabályokat nem ajánlatos választások előtt elfogadni. A haladók a populizmus mesterei, a munkaügyi törvény viszont minden, csak éppen nem populista. Nem vagyok benne biztos, hogy ezeket a jogszabályokat a választások után a jelenlegi formájukban fogadják majd el, elképzelhető, hogy később sem lesznek hajlandóak bevállalni népszerűségük csökkenését és valamelyest „felvizezik” őket. Vučić még nagyobb intézménnyé tette magát, mint Boris Tadić, pedig ő valóban világbajnok volt abban, hogy kiskorúsítsa az állami intézményeket. Reformok nincsenek, egy személy pedig mindent megtesz azért, hogy még több hatalom kerüljön a kezébe. Ami Vučićnak nem felel meg, az a sajtóban sem jelenhet meg. Igaz, hogy egy bulvártörténetről van szó, de nagyon jól bizonyítja, hogy milyen erővel gyakorolja a hatalmat a haladók elnöke: egyetlen bulvárlap sem jelentette meg, hogy ez a populista, meglehetősen konzervatív politikus nemrégiben elvált és ismét megnősült, hiszen erre nem tekintettek volna jó szemmel a szerbiai társadalom patriarchális rétegében. Egy teljhatalmú személyiség felavatásának vagyunk a tanúi, pedig ennek a személyiségnek nincs kapacitása ahhoz, hogy előrébb vigye Szerbiát.
Mely pártokból állhat fel a következő kormánykoalíció?
– Az SZHP egyik legnagyobb vágya az, hogy megszabaduljon a Szerbiai Szocialista Párttól. Számukra az abszolút többség megszerzése lenne a legelőnyösebb, ami ha figyelembe vesszük a Demokrata Párton belüli helyzetet, egyáltalán nem kizárt, hogy valóban megtörténhet. Az sem elképzelhetetlen, hogy a haladók különböző nemzeti kisebbségi pártoknak ajánlanak fel majd helyet a hatalmi koalícióban. Sőt, egyáltalán nem kellene meglepődni, ha mondjuk a Liberális Demokrata Pártnak kínálnak majd fel helyet a kormánykoalícióban.
Ha az SZHP-nek sikerül megszabadulnia az SZSZP-től, akkor a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem folytatásában szocialista tisztségviselők ügyének a felgöngyölítésére is sor kerülhet?
– Feltehetőleg ez fog történni, erre engednek következtetni a pártközlönnyé vált napilapokban időnként megjelenő írások is. Vučić addig fog lovagolni a korrupcióellenes hullámon, amíg csak teheti – és amíg a polgárok azt nem mondják, elég volt, hiszen letartóztatásokból senkinek nem lesz munkája és kenyere sem.
|
Nehéz helyzetben Vučić arra számít, hogy még legalább 6–10 évig hatalmon lehet, értékelte Zoran Stojiljković, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora. Szavai szerint az SZHP elnöke tudja, hogy politikailag nehéz helyzetben van az ország, amelyet komoly gazdasági válság, munkanélküliség és rendszerbeli korrupció jellemez. – A haladók értékelése szerint számukra sokkal előnyösebb négy év múlva választásokat tartani, mint két év múlva. Négy év múlva a válságkezelő intézkedések hatását feltehetőleg az egyszerű polgárok is érezni fogják. Vučićnak most arra van szüksége, hogy megszerezze a szavazatok legalább ötven százalékát. Ha figyelembe vesszük, hogy Rasim Ljajić is választási koalíciót ajánlott fel a haladóknak, elképzelhető, hogy valóban sikerül teljesíteniük ezt a célt – fogalmazott Stojiljković. Az elemző szerint sokkal jobb lenne, ha a választásokra a választási rendszer reformja után kerülne sor, mivel a jelenlegi rendszer előnytelen a polgárokra nézve. A pártalapú munkahelyteremtést szintén korlátozni kellene, tette hozzá. |
|
Feddhetetlen személyek kerestetnek Miután elállt a kulcsfontosságú gazdasági reformoktól, és felfogta, hogy hány szenzációsan megnyitott korrupciós ügy bírósági kimenetele bizonytalan, Vučić arra is rájött, hogy az idő ellene dolgozik, fogalmazott Srbijanka Turajlić elemző. – Minden egyes nappal, minden egyes drágulással és minden egyes újabb munkahely elvesztésével világossá vált volna az emberek számára, hogy itt valami nem stimmel, hogy a császár új ruhájával gondok vannak, hogy a császár valójában meztelen és uralkodása a végéhez érkezett. Pontos választ várnék a kérdésre, hogy a kormány eddig miért nem volt sikeres és milyen változásokra kész a választásokat követően, hogy sikeres legyen? Nem negatív kampányra van szükségünk, a polgárok tudják, hogy milyen rosszul élnek, ezt nem kell mástól hallaniuk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit kellett volna tenni ahhoz, hogy valami sikeres legyen. Új, fiatal, feddhetetlen múltú személyekre van szükségünk, akik meggyőzhetnének bennünket tudásukról, és arról, hogy képesek megvalósítani a rendezett Szerbiáról szóló álmukat. Ha az ellenzéki pártok képtelenek lesznek ilyen hangulatban kampányolni, akkor ismét a populizmus sarában fogunk fetrengeni és az embereket továbbra sem győzi meg senki, hogy a választásokkal bármit is meg lehet változtatni – mondta az elemző. |
