Szerdán Szabadkán koalíciós szerződést írt alá Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom (MRM), Szmieskó Zoltán, a Magyar Egység Párt (MEP), Đorđe Čović, a Horvátok Demokratikus Közösségének (HDK) és Emir Elfić, a Bosnyákok Demokratikus Közösségének (BDK) elnöke. Mint azt a felek sajtótájékoztatójukon elmondták, gyorsan, rövid egyeztetést követően jutottak megállapodásra arról, hogy közösen, a Nemzeti Közösségek Listája – BDK,MRM,HDK,MPSZ,MEP elnevezésű listával kívánnak indulni a március 16-i rendkívüli választásokon.
Az is kiderült, hogy a szóban forgó kisebbségi pártok némelyike belgrádi központú pártokkal is tárgyalt választási koalícióról, ugyanakkor arra a megállapításra jutottak, hogy nagyobb, országos pártok választási listáján nem lennének olyan jók az esélyeik a köztársasági parlamentbe való bejutásra és a nemzeti közösségek érdekképviseletére, mint egy kisebbségi koalícióban.
A demokratikus reformok hordozói a nemzeti kisebbségek és politikai pártjaik voltak, ugyanakkor a demokratikus rendszerváltást követően az országos pártok nem teljesítették e közösségek helyzetének javításával kapcsolatos ígéreteiket, hangsúlyozta Elfić, mondván, hogy ezért fontos a nemzeti kisebbségek politikai képviselőinek összefogása. A koalíció egyebek mellett az alkotmány módosításáért száll majd síkra, hogy az nagyobb, kézzel foghatóbb jogokat szavatoljon a nemzeti közösségeknek. Az alkotmány módosítása során az ország valós decentralizációját elősegítő szempontokat is figyelembe kell venni, fejtette ki Elfić.
A kisebbségi koalíciót alkotó pártok szerint Szerbia euroatlanti csatlakozásának nincsen alternatívája, magyarázta Emir Elfić, reményét fejezve ki, hogy legalább három képviselői mandátummal sikerül bejutniuk a köztársasági képviselőházba. A 2012-es parlamenti választások során a kisebbségi koalíciónak kevesebb, mint ezer szavazat hiányzott a két mandátum megszerzéséhez. A koalíciót a parlamentben Elfić képviselte.
Az MPSZ már két éve is a kisebbségi koalíció részként mérettette meg magát a választásokon. Rácz Szabó László elmondása szerint pártja az eddigi jó tapasztalatok és kiváló együttműködés miatt csatlakozott ismét a koalícióhoz.
– A nemzeti kisebbségeket érintő problémák java része ugyanaz, ezért van értelme az összefogásnak. Országos pártok listáiról egyszerűen nem lehet a kellő hatékonysággal képviselni a kisebbségi érdekeket. Az is egy szempont, hogy az idei parlamenti választásokat követően olyan erők szerezhetik meg a hatalom legnagyobb részét, amelyek múltbéli politizálásukat ismerve nem biztos, hogy támogatnák a kisebbségi jogérvényesítést. A nemzeti kisebbségek érdekképviselete mellett kiemelkedően fontosnak tartjuk az ország decentralizációját, hiszen ezzel azok az önkormányzatok is jobb helyzetbe kerülnének, ahol java részt a nemzeti kisebbségek képviselői élnek – fogalmazott Rácz Szabó.
Hasonlóan érvelt a kisebbségi összefogás mellett Đorđe Čović is, valamint elmondta, hogy a koalícióhoz más kisebbségi pártok is csatlakozhatnak, senki előtt nem zárják be kapuijaikat. Ha a többségi nemzet pártjai egymással összefogva indulnak a választásokon, akkor egyértelmű, hogy ennek a gyakorlatnak a szükségessége hatványozottan érvényes a nemzeti kisebbségek érdekeit képviselő pártok esetében, nyomatékosította Čović, mondván: ezek a rendkívüli választások azért is fontosak, mert a következő időszakban Szerbiának fontos lépéseket kell megtennie az Európai Unió felé vezető úton és a kisebbségek ebből nem maradhatnak ki, hallatniuk kell hangjukat a folyamatban.
László Bálint elégedettségének adott hangot, hogy létrejött a koalíció, nyomatékosítva, hogy a nemzeti kisebbségek problémái megegyeznek egymással és kisebbségi érdeket legeredményesebben kisebbségi párt képviselhet, több kisebbségi párt pedig hatványozottan képes érvényesíteni ezen közösségek érdekeit. A koalíció nem csak a magyar közösség, hanem minden egyéb szerbiai nemzeti kisebbség számára alternatívát kíván felkínálni, mutatott rá László, majd kifejtette: hiszi, hogy ha a vajdasági magyarság él szavazati jogával és voksával a közös kisebbségi listát támogatja, akkor egészen új dimenziói nyílhatnak meg a magyar érdekképviseletnek és jogérvényesítésnek.
Szmieskó Zoltán is meg van róla győződve, hogy közösen, karöltve más kisebbségi pártokkal, sokkal eredményesebben képviselhetik a magyarság és minden egyéb nemzeti közösség érdekeit, mint egyedül, vagy belgrádi központú pártokkal együttműködve. Összefogva kell megértetni a hatalommal a kisebbségek érdekeit, szögezte le Szmieskó.
A koalíció több helyszínen már tegnap elkezdte gyűjteni a listaállításhoz szükséges aláírásokat, bár a legaktívabbak jövő héttől lesznek az aláírásgyűjtéssel. Akkor több tíz vajdasági településen is kérni fogják a polgárok támogató aláírását.
Ami magát a listát illeti, az még nem állt össze, egyelőre csak az biztos, hogy az első két hely a BDK-t, a harmadik hely az MRM-et, a negyedik a HDK-t, az ötödik az MPSZ-t, a hatodik pedig az MEP-t illeti meg. A listavezető feltehetőleg Elfić lesz, ugyanúgy, mint két évvel ezelőtt. Arról, hogy a választásokat követően mely párttal, vagy pártokkal tudnák elképzelni az együttműködést a hatalmi koalícióban, majd a választásokat követően tárgyalnak.
|
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért nem sikerült az öt vajdasági magyar pártnak közös nevezőre jutnia a közös fellépésről a választásokon, a kisebbségi koalícióban részt vevő három magyar párt elnöke szinte ugyanazt mondta: amikor utoljára tárgyaltak, akkor még a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége is nyitottnak tűnt a kisebbségi összefogásra, a koalíciós szerződés aláírására azonban nem jöttek el képviselőik. László mindehhez hozzátette, hogy az öt párt egyetértett azzal kapcsolatban, hogy az idő rövidsége és a listaállítással kapcsolatos szigorú követelmények miatt az lenne a legelőnyösebb, ha a magyar pártok mindannyian a kisebbségi koalícióban mérettetnék meg magukat. Azzal kapcsolatban, hogy csalódott-e amiatt, hogy nem jött létre az ötpárti magyar összefogás, László kifejtette: akkor csalódott volna, ha semmilyen módon nem tudtak volna alternatívát felkínálni a vajdasági magyaroknak. |
