Bő három héttel a március 16-i rendkívüli parlamenti választások előtt pénteken a kampányoló politikusokat leginkább az foglalkoztatta, hogy vajon miért éppen a héten vezették elő és hallgatták ki Branko Lazarevićet, Ivica Dačić belügyminiszter volt kabinetfőnökét. Dragan Marković Palma, a Dačić vezette Szerbiai Szocialista Párt hagyományos koalíciós partnerének, az Egységes Szerbiának az elnöke először abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy Lazarević kihallgatása nem más, mint propaganda és lejárató hadjárat az SZSZP ellen. Ez mindenki számára világos, hiszen a szóban forgó ügy nem új keletű, már négy évvel ezelőtt is aktuális volt, érvelt Palma, ám később a nap folyamán igyekezett megcáfolni, hogy az aktuális kormánypártok ellen nyilatkozott volna.
– Amikor a Lazarević-ügyről és a lejárató hadjáratról beszéltem, akkor nem az aktuális kormányra, hanem valamelyik korábbira gondoltam. Ivica Dačić és Aleksandar Vučić kormányfőhelyettes bebizonyították, hogy mindketten komolyan veszik a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelmet. Számukra senki nem lehet kivételezett helyzetben – magyarázta Palma.
A témához kapcsolódóan Nebojša Stefanović, a Szerb Haladó Párt alelnöke megállapította: nem az a kérdés, hogy miért most vált aktuálissá a Lazarević-ügy, hanem az, hogy miért nem történt ez meg már sokkal korábban. Stefanović felszólította az SZHP kormánykoalíciós partnereit, hogy döntsenek: támogatják a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, vagy sem, Palma pedig árulja el, hogy ő, vagy az SZSZP köré tömörülő koalícióban akadályozta-e bárki is a szóban forgó ügy elővételét a fiókból.
– Kérdem én Palmától, hogy miért nem foglalkozott senki ezzel az üggyel az utóbbi négy, három vagy két évben? Ki akadályozta az ügy felgöngyölítését? Az SZHP választ vár ezekre a kérdésekre. Nem korrekt, hogy koalíciós partnereink a hátunk mögött támadnak ránk – fogalmazott Stefanović.
Dačić, aki több szempontból is érintett az ügyben – azonkívül, hogy a Darko Šarić drogbáró bűnbandájával való kapcsolatápolással meggyanúsított Lazarević négy évig a kabinetfőnökeként dolgozott, a férfi a rendőrségnek néhány nappal ezelőtt állítólag azt mondta, hogy a Šarić-banda egyik első emberével maga Dačić ismertette össze –, nem véli úgy, hogy az ügyet a kampány miatt vették elő, és azt sem hiszi, hogy Vučićnak bármi köze lenne a dologhoz. Az ügyet minden szempontból mentesíteni kell a politikától, szögezte le Dačić. Hozzátette, hogy a történtek nem befolyásolják kedvezőtlenül kapcsolatát Vučićtyal.
|
Pénteken Inđiján ismeretlen elkövetők megverték és kirabolták az SZHP több aktivistáját. A párt a tettesek azonosítására szólította fel a hatóságokat. Az incidens részleteiről nem nyilatkoztak. |
A bűnözés témájához kapcsolódóan Zoran Živković, a választásokon a Demokrata Párttal közösen induló Új Párt elnöke megismételte korábbi kijelentését, hogy az országnak egy újabb Szablyára lenne szüksége. Az új Szablyának sokkal határozottabbnak kellene lennie, mint a 2003-ban végrehajtottnak, fejtette ki Živković, aki hiszi, hogy az egyéb reformokat addig nem lehet végrehajtani, amíg az országot meg nem tisztítják a bűnözői köröktől.
A gazdaság témája is aktuális volt a pénteken kampányoló politikusok körében. Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerint a választások után a magánszektort kellene erősíteni, hiszen ez az a terület, amely úgy dolgozik, ahogyan kell. Az állam annyira terheli a magánszektort, akkora nyomást gyakorol rá, hogy kész csoda, hogy egyáltalán fenn tud maradni, érvelt Jovanović, majd hozzátette: az államnak fel kell hagynia a nyomásgyakorlással, hogy a magánszektor fellélegezhessen. Bár azt mondta, az LDP pontosan tudja, hogy milyen intézkedésekkel tenné kedvezőbbé a magánszektor helyzetét, konkrétumokat nem árult el.
|
A Lazarević-ügyben a B92 értesülései szerint pénteken elővezették és kihallgatták Boris Garát, a rendőrség bűnügyi igazgatóságán belül működő nyomozási szolgálat vezetőjének helyettesét. A férfi a kihallgatást követően állítólag szabadon távozhatott. Az illetékesek nem erősítették meg a hírt. |
Annál konkrétabb volt Mlađan Dinkić, a Szerbia Egyesült Régióinak elnöke, aki a szerbiai harisnyaipar fontosságáról beszélt. Mint kifejtette, az állami támogatásoknak köszönhetően Szerbia 2013-ban a világ harmadik legnagyobb harisnyaexportőrévé tornázta fel magát. Ez a bizonyíték arra, hogy nem a takarékoskodás és a támogatások csökkentése a megoldás, hanem pont ellenkezőleg: csakis beruházásokkal lehet felépíteni a szerbiai gazdaságot, értékelte Dinkić.
A Nemzeti Szövetség a Helyi Gazdasági Fejlesztésért civil szervezet nem tartja kellőképpen egyértelműnek a pártok nyilatkozatait a gazdasági reformokról, ezért felszólították a rendkívüli választásokon induló pártokat, hogy világos állásfoglalásokkal kampányoljanak ebben a témában. A szervezet 41 kérdésből álló kérdőívet állított össze és küldött el a választásokon induló pártok vezetőinek. Kérdéseikkel azt szeretnék kideríteni, hogy a politikusok milyen intézkedésekkel és reformokkal tervezik feléleszteni a gazdaságot.
