Már négy éve vizsgálja a politikusok kijelentéseit és azok beteljesülését az Istinomer (Hitelességmérő) internetes oldal, melyet a kutatással, átláthatósággal és elszámoltathatósággal foglalkozó központ (CRTA) működtet. A központ tegnap a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének médiaközpontjában tartott vitaestet Legyünk őszinték! címmel, melyen politikai pártok képviselői mondták el véleményüket az előző kormányok munkájáról, Vajdaság fejlesztési esélyeiről, a megfelelő gazdaságpolitikáról.
A mezőgazdasággal kapcsolatos vita tartott a legtovább az Istinomer újvidéki fórumán, melyen Borko Ilić, a Szerbiai Demokrata Párt, Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség, Aleksandra Jerkov, a Demokrata Párt és Đorđe Stojšić, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga képviselője mondtak véleményt az állam, s azon belül elsősorban Vajdaság helyzetével, fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban.
Az SZDP képviselője rögtön pártja alapvető elképzelésének közlésével indította el a vitát, kijelentvén, hogy Szerbiának azonnal félbe kellene szakítania az európai csatlakozási folyamatot, és hatályon kívül kellene helyeznie az unióval kötött stabilizációs és társulási megállapodást. Mint mondta, a gazdaságot egyedül a politikai neutralitás lendítheti fel, ez azonban az SZDP szerint az Oroszországgal létesített kapcsolatok erősítését jelenti az agrárágazaton belül is. Ilić szerint ki kellene használni a két ország közötti vámmentes áruforgalmat szavatoló egyezményt, s az orosz piacon kellene értékesíteni a hazai mezőgazdasági termékeket, melyek nem számítanak konkurensnek az európai versenyben. Ugyanakkor véleményének adott hangot, hogy maga a mezőgazdaság egyetlen országot sem tudja kihúzni a csávából, így Szerbia sem támaszkodhat egyedül erre az ágazatára a gazdaságnak. Mint mondta, ahhoz, hogy egy állam valódi fejlődésnek induljon, infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre is szüksége van. Megduplázná a mezőgazdasági költségvetést, mellyel elsősorban az orosz piacot célzó exportot növelné.
A vita többi részvevője nem osztotta Ilićnek az ország politikai beállítottságára vonatkozó nézeteit. Pásztor Bálint közölte, hogy a VMSZ az európai, sőt euroatlanti integrációk mellett foglal állást, követve mindazon egykori szocialista államok példáját, melyek nem csupán az uniónak, hanem a NATO-nak is tagjai lettek az átalakulás során. Mint mondta, a befektetők mindenekelőtt biztonságot keresnek, a biztonság pedig megfelelő üzleti légkört teremt. Mindez az említett integrációs folyamatok révén valósítható csupán meg. A mezőgazdaságról szólva egy stabil, felismerhető szubvenciórendszer megteremtését sürgette, mely által a termelők számára tervezhetővé tennék a termelést. Megengedhetetlen, hogy ez a támogatási rendszer évről évre változzon, ahogyan az az eddigiekben történt – értékelte. A mezőgazdaság jelenlegi helyzetéért azok a pártok tehetők felelőssé, akik az agrártárcát vezették a múltban, s nem tettek meg eleget a fejlődésért – állapította meg Pásztor a panelvita vezetőjének kérdésére válaszolva. A VMSZ szorgalmazza a termőföldek megvásárlásáról szóló törvény pontosítását is annak érdekében, hogy a külföldiek 2017-től ne juthassanak könnyen hozzá a hazai földekhez, a párt a tartózkodási helyhez kötné a vétel lehetőségét, de egyébként is csak azoknak engedélyezné a vásárlást, akik valóban mezőgazdasággal foglalkoznak. Vajdaság helyzetét taglalva kiemelte, nem mehetünk el az a tény mellett, hogy a tartományt 100 milliárd dinárral rövidítette meg a köztársaság az elmúlt nyolc évben.
Aleksandra Jerkov szerint Vajdaság igenis megfelelő helye a külföldi beruházásoknak, melyet a Financial Times legújabb elismerése is igazolt, az első helyre helyezve a tartományt az 54 európai régió listáján. A Szerbiába érkezett befektetések hetven százaléka a tartományban kötött ki, ami nem egy imaginárius számadat, hanem valóság – tette hozzá. Elutasította, hogy a mai Demokrata Párt felelős lenne a mezőgazdaság rossz állapotáért, mondván: Dušan Petrović, akinek voltak rossz döntései, ma már nem tagja ennek a politikai szervezetnek. A párt az életszerű gondok leküzdésén dolgozik, s ott, ahol kihatással tudott lenni a politikára, meg is tette, amit lehetett, így Vajdaságban is, ahol kialakították felvásárlópontok egész hálózatát. Az államapparátus által okozott nehézségekről szólva közölte, maga a pénzügyminiszter ismerte el, hogy az előző négy hónapban húszezer új foglalkoztatottat alkalmaztak.
A liga képviselője szerint Szerbiának a szomszédos államok példáját kell követnie, azok tapasztalataiból kell okulnia az integrációs folyamatban. Stojšić elmondta, hogy a párt javaslatot fog tenni a termelőszövetkezetekről szóló új törvény kidolgozására, melynek a dán és holland példát kellene követnie. Nem tartotta lehetetlennek a kis termelők fennmaradását az európai piacon. A szubvencióknak szerinte célszerűen egy-egy fejlesztési projektumot kellene segíteniük. Vajdaságnak önálló agrárbüdzsével kellene rendelkeznie, melynek prioritásait maga a tartomány definiálná – érvelt Stojšić.
A vita részvevői egyetértettek abban, hogy az állam nem tartja magát az alkotmányos minimumhoz a tartomány finanszírozásakor, s hogy ígéretek ide vagy oda, nehezen lehet elképzelni nagyobb mértékű gazdasági előrelépést, ameddig ez a helyzet nem változik meg.
