A március 16-i rendkívüli köztársasági választások óta – melyen a Szerb Haladó Párt kiemelkedő eredményt ért el a Vajdaságban begyűjtött szavazatok tekintetében is – most először tartott ülést a Tartományi Képviselőház. Időközben a hatalmi többség gerincét képező Demokrata Párt frakciójából öten kiváltak, és létrehozták a Boris Tadić által vezetett Új Demokrata Párt tartományi képviselőcsoportját. A többség megléte azonban még így sem válhatott kérdésessé, ráadásul az ÚDP képviselői megszavazták a napirenden szereplő összes javaslatot pénteken.
Az ülésre sokan egyfajta erőpróbaként tekintettek, melyen kiderülhet, továbbra is minden a legnagyobb rendben van-e a hatalmi koalíción belül. A látottak mindenképp azt bizonyítják, hogy a koalíció továbbra is teljesen működőképes. A Vajdaságban ellenzéki pártként politizáló SZHP természetesen ezt az alkalmat is kihasználta arra, hogy lemondásra szólítsa fel Bojan Pajtić tartományi kormányfőt, aki szerintük minden legitimitás nélkül terjeszti a képviselőház elé a javaslatokat, irányítja a tartományi kormány munkáját.
Az ülés első napirendi pontja Vajdaság következő hétéves periódusára vonatkozó fejlesztési terve volt. Az SZHP frakciója arra tett javaslatot, hogy halasszák el a téma megvitatását későbbre, egy esetleges előrehozott választás utáni időszakra, biztosak ugyanis abban, hogy a most elfogadott tervet már egy más összetételű tartományi vezetőségnek kell majd megvalósítania. Bojan Pajtić tartományi kormányfő arra emlékeztetett, hogy a 2003-ban elfogadott gazdaságfejlesztési tervnek köszönhetően ma százezerrel kevesebb munkanélküli él Vajdaságban, a külföldről érkezett beruházások csaknem fele a tartomány területén valósult meg, az európai alapokból származó pénz többségét pedig egyértelműen itt hívták le sikeresen. Úgy értékelte, hogy a jelenlegi fejlesztési terv túlmutat az egyszerű politikai megnyilvánulások keretein. E történelminek nevezett dokumentumot neves gazdasági, egészségügyi, szociálpolitikai, oktatási kérdésekkel foglalkozó szakértők dolgozták ki, annak megvalósításához pedig mintegy 170 milliárd dinárra lesz szükség. Ebből 22 milliárdot a tartomány már szavatolt, s fontosnak nevezte, hogy a többi pénzt is folyamatosan előteremtsék európai forrásoknak és a köztársasági büdzsének köszönhetően. Pajtić az ellenzék követelésére röviden szólva reagált.
– Az ellenzék tíz éve kéri a rendkívüli választások kiírását, s egészen biztos vagyok abban, hogy a jövőben is ezt fogja tenni, mert ez a mindenkori ellenzék dolga – értékelte.
Nem kívánt egyértelmű választ adni nyilatkozatában arra az újságírói kérdésre, hogy eleget tesz-e a jövőben az ellenzék ezen követelésének.
Egeresi Sándor, a hatalmi koalíció részét képező Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője a sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a hatalmi többség legalitásához nem férhet semmi kétség sem.
– A legitimitás kérdése valóban érzékeny témának számít ma, hiszen láthattuk, milyen eredményt hoztak a rendkívüli parlamenti választások. A politikai körülmények a tartományban is megváltoztak, a polgárok támogatottsági irányultságát illetően jelentős változások álltak be. A vajdasági parlamentnek azonban van egy nagyon fontos feladata: meg kell hoznia Vajdaság módosított statútumát. Alkotmányos kötelezettségünk ez, melynek eleget kell tennünk. Ezért nem tartom reálisnak azokat az elképzeléseket, hogy már májusban vagy júniusban választásokat tarthatnak a tartományban – fejtette ki véleményét Egeresi, hozzátéve, hogy a politikai körülményektől függ majd minden, s semmit sem lehet teljesen kizárni, még ha úgy is tűnik, hogy ősz előtt nem lesznek választások.
Branislav Bogaroški, a demokraták másik koalíciós partnerének, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligának a frakcióvezetője is a támogatásáról biztosította a fejlesztési tervet és a kormány javaslatait, a Szerbiai Szocialista Párt a programot jónak, az időzítést viszont rossznak tartotta.
A vajdasági fejlesztési programról beszélve Branislav Bugarski tartományi régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár elmondta, hogy annak négy fő prioritása van: az emberi erőforrás, az infrastruktúra, a fenntartható gazdasági növekedés és a fejlődést felügyelő intézmények létrehozása. A program megírásának egyik célja tovább fejleszteni a határon átnyúló együttműködést, az európai pénzügyi alapok kínálta lehetőségek még sikeresebb kiaknázását.
– Terveink szerint a következő időszak fejlődésének középpontjában az emberek állnak majd. A munkanélküliek mielőbbi foglalkoztatására, a földművesek által használt gépek, felszerelések korszerűsítésére koncentrálunk. Olyan intézményrendszert kell megteremtenünk, amelyik hozzájárul a folyamatos fejlődéshez – húzta alá a titkár.
Hozzátette, hogy a dokumentumot 2017-ben felülvizsgálják és kiegészítik majd az Európai Unióval együttműködve.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője a terv egy másik fontos céljára hívta fel a figyelmet: az elmaradott térségek felzárkóztatásának szándékára.
– A piaci mechanizmusok nem teszik lehetővé, hogy az elmaradott térségek fejlődjenek. Állami beavatkozásra van szükség. Ha ez nem történik meg, elvándorol onnan a képzett munkaerő, és lassan kivonul a tőke is. A tőke beáramlásához fejlett piac és infrastruktúra kell. Egy leszakadóban lévő térségre az a jellemző, hogy a piac beszűkül, és csökken a vásárlóerő.
Újhelyi kiemelte, hogy az EU sem fedezte fel rögtön ezt a szabályt, s úgy vélték, hogy a fejlettebb államok majd magukkal húzzák a fejletlenebbeket. Az derült viszont ki, hogy a szakadék csak tovább mélyül, így az unión belül is gyakorlattá vált a hétévente felújított fejlesztési tervek kidolgozása – közölte a képviselő.
A parlament pénteki ülésén tartományi alapok, intézmények pénzügyi jelentéseit is elfogadták, és a Vajdasági Pedagógiai Intézet statútumát is összehangolták néhány időközben elfogadott jogszabállyal.
