A Szerbiai Képviselőház hétfő óta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatáról vitázik. A törvényjavaslat sürgősségi eljárásban került a parlament napirendjére, hiszen idén nemzeti tanácsi választásokat kellene tartani az országban. A módosítás a jogszabály mintegy 140 szakaszából majdnem hetvenet érint. Az aktuális részletek, valamint a szóban forgó törvény következő, a Szerbiai Alkotmánybíróság januári döntése folytán szükségessé vált módosítása kapcsán Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági frakcióvezetőjével beszélgettünk.
Milyen jellegű módosításról van szó?
– A nemzeti tanácsokról szóló törvény három részből áll: a hatásköri rendelkezésekből, a nemzeti tanácsok pénzeléséről szóló részből és a választások lebonyolítására vonatkozó szabályokból. Ezúttal a törvény ezen utóbbi része módosul. Az általános vita hamarosan befejeződik, várhatóan valamikor a jövő hét elején vitatjuk meg a benyújtott módosítási indítványokat, majd ezt követően a jövő hét folyamán sor kerülhet a szavazásra is. Amint azt már említettem, a módosítások túlnyomó többsége a választások szabályozására vonatkozik. A választási rendszer változatlan marad, a közvetlen választások lehetősége továbbra is adott marad. A nemzeti közösségek nemzeti tanácsinak java részét a jövőben is közvetlenül választják meg. Azok a nemzeti közösségek, amelyek erre nem képesek, vagy nem hajlandóak, azok pedig az elkövetkezendőkben is elektori közgyűlésen választhatják meg nemzeti tanácsaikat. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az embereknek nem kell ismét kérvényezniük a feliratkozást a külön választói névjegyzékre, aki már egyszer feliratkozott, az ott is marad, aki pedig még nem tette ezt meg, az bármikor feliratkozhat. Az egyik újdonság, amely gyakorlati szempontból jelentős, hogy a külön választói névjegyzék frissítését komolyabban szabályozzák a törvénymódosításban. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk valaki másik városba, vagy községbe költözik, akkor az önkormányzat hivatalból frissíti a külön választói névjegyzéket. Ennek köszönhetően a jövőben feltehetőleg nem történhet meg, hogy ha valaki másik lakcímre költözik, akkor az új önkormányzatban nem vezetik át automatikusan a magyar, vagy bármelyik másik választói névjegyzékbe. Gyakorlati szempontból az is lényeges, hogy a jövőben a Köztársasági Választási Bizottság fogja lebonyolítani a választásokat. Egy olyan szervről van szó, amely a köztársasági parlamenti és elnökválasztásokat is évtizedek óta lebonyolítja, vagyis szakmai szempontból felkészült testületről van szó. Így a nemzeti tanácsi választások lebonyolítása biztosan gördülékenyebb lesz, mint amilyen 2010-ben volt, amikor egy úgynevezett Központi Választási Bizottság volt ezzel megbízva.
Mikor számíthatunk a nemzeti tanácsi választások megtartására?
– Idén októberben kerül sor a választásokra. Ezt a kérdést is a törvénymódosítási javaslat szabályozza. Azért éppen akkor, mert a törvény értelmében az összes nemzeti tanács közül az utolsóként megalakult nemzeti tanács megválasztásától számított meghatározott határidő lejártát követően kell megtartani a választásokat. Vagyis az utolsóként megalakult nemzeti tanács mandátumának lejárta tekintendő az összes nemzeti tanács mandátuma végének. Tudtommal utolsóként a Macedón Nemzeti Tanács alakult meg, ezért ér véget októberben minden egyes nemzeti tanács mandátuma. Összegezve: a törvény által meghatározott időpontban kerül majd sor a nemzeti tanácsi választásokra. Ez azért jelentős, mert az elmúlt hónapokban fennállt annak a veszélye, hogy a választások kitolódjanak az év végére, az viszont nem lett volna jó megoldás.
Értesülései szerint mikor kerülhet sor a nemzeti tanácsokról szóló törvény második módosítására, amely a Szerbiai Alkotmánybíróság döntése miatt vált szükségessé?
– Parlamenti felszólalásom során is elmondtam, valamint Kori Udovički közigazgatási és helyi önkormányzati miniszterrel is beszélgettem arról, hogy nyárig meg kellene alakulnia a módosítások kidolgozásával megbízott munkacsoportnak. Az alkotmánybíróság január 16-án a nemzeti tanácsokról szóló törvény két szakaszát teljes egészében, nyolc szakaszát pedig részben hatályon kívül helyezte. Ugyanakkor az alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy az ezekben a szakaszokban részletezett megoldásoknak, hatásköröknek egy jelentős része visszaállítható, ha parlamenti eljárásban sor kerül azok átfogalmazására. Ezt kellene a következő hónapokban lebonyolítani. E tekintetben optimista vagyok, egyebek mellett azért, mert a nemzeti tanácsokról szóló törvény aktuális módosítása kronológiailag a harmadik törvényjavaslat ebben a parlamenti ciklusban. Csak a minisztériumokról és a magánosításról szóló törvények módosítási javaslatai előzték meg. Ezen két törvény jogi értelemben is szükségszerű volt. Az pedig, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása harmadik a sorban, azt jelenti, hogy a Szerb Haladó Párt maximálisan tartja magát a VMSZ-szel aláírt koalíciós megállapodáshoz, amelynek egyértelmű eleme az is, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény második módosítását rövid időn belül el kell fogadni. Aleksandar Vučić miniszterelnök erről expozéjában is beszélt. Nem vélem úgy, hogy bárki is politikailag akadályozná a módosítások elkészültét.
A második módosítás során megoldható lesz-e, hogy az alkotmánybíróság döntését tiszteletben tartsák, de úgy, hogy közben minél kevésbé csorbuljanak a nemzeti tanácsok hatáskörei?
– Ez a feladat és ez a lényeg. Arról is beszéltem a parlamentben, hogy bár az alkotmánybíróság döntésére nem lehet fellebbezni, politikai értelemben azonban mindenesetre megkérdőjelezhető az alkotmánybíróság határozatának alkotmányossága. Ugyanis a szerbiai alkotmány értelmében nem lehet csökkenteni a szerzett jogok szintjét, az alkotmánybíróság viszont pontosan ezt tette, megnyirbálván a nemzeti közösségek kollektív jogait, a nemzeti tanácsok hatáskörei képében. Mindennek ellenére reálisnak tartom, hogy ezeknek a hatásköröknek jelentős része visszaállítható az újabb módosítással.
