A Szerbiai Képviselőház múlt pénteken fogadta el a Nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló (CEDAW) nemzetközi egyezmény módosítását, amely arról határoz, hogy a CEDAW Bizottság ülésszakának időtartamát a továbbiakban ne kössék az eddigi 15 naphoz, hanem ha szükséges, akkor hosszabbítsák meg. Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője már felszólalása során kifejtette: lehet, hogy ez egyesek számára lényegtelennek tűnik, ám nem az, hiszen a bizottság rendkívül fontos témákat vitat meg, ezért kívánatos, hogy az ülésszak időtartamát ne szabják meg előre.
A CEDAW Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezete fogadta el 1979-ben, majd 1981-ben lépett hatályba. Az egyezmény értelmében a Részes Államok – amelyek jogrendszerükbe iktatták a dokumentumot – kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztetés kiküszöbölésére. A valamikori Jugoszlávia nagyon hamar, 1981-ben ratifikálta az egyezményt, Szerbia pedig örökölte. Az egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére a Részes Államok 1982-ben létrehozták a 23 tagú CEDAW Bizottságot, amely évente kétszer ülésezik. Ezeken az üléseken a bizottság a Részes Államok által a nők helyzetének javítására hozott nemzeti szintű intézkedésekről készített és négyévente benyújtott országjelentéseket értékeli, majd ez alapján ajánlásokat fogalmaz meg. A módosítást, amelyet a Szerbiai Képviselőház elfogadott, a Részes Államok kétharmadának kell megerősítenie ahhoz, hogy hatályba lépjen.
Az egyezmény az élet minden területére vonatkozik, amelyen megkülönböztetés érheti a nőket, magyarázta lapunknak nyilatkozva Kovács. Szerbia eddig három alkalommal adott le jelentést a bizottságnak, a következőt 2017 nyarán kellene átadnia.
– A nők számára fontos, hogy ugyanazokat a jogokat élvezzék, mint a férfiak, mind a munkavállalás tekintetében, mind az állami szférában, vagy az élet bármelyik másik területén. Azt hihetnénk, hogy a XXI. században jobb a helyzet ezen a téren, mint, mondjuk, 1979-ben volt, ám még mindig vannak olyan területek, amelyeken a nőket továbbra is hátrányosan megkülönböztetik. Példaként a családvállalást említeném. Számtalan olyan ország van – közöttük Szerbia is –, ahol ha egy nő megjelenik egy állásinterjún, akkor megkérdezik tőle, hogy mikor kíván gyermeket vállalni. Az is előfordul, hogy egyes magánvállalatokban nyilatkozatot íratnak alá a nőkkel, hogy a következő két évben nem szülnek. Ez közvetlen diszkrimináció, hiszen ha egy fiatal férfi keres munkát, akkor neki nem kell ilyen kérdésekkel, kikötésekkel szembesülnie. Az egyezmény kiemelten hangsúlyozza az anyaság társadalmi szerepét, illetve a gyermekek érdekeit, hiszen a két dolog összefügg. A parlamenti vita során érdekes volt Nevena Petrušić esélyegyenlőségi biztos felszólalása. Figyelmünkbe ajánlotta az általános iskolai tankönyveket. Szinte egyikben sem mutatják a nőket vezető pozíciót betöltő személyként. A képeken a férfiakat öltönyben, aktatáskával ábrázolják, ők az iskolaigazgatók vagy az üzletemberek. Ehhez képest a nőket leggyakrabban a tűzhely mellett állva vagy egyéb házimunkát végezve ábrázolják. Vagyis a gyerekeket nem is tanítjuk arra, hogy kiküszöböljék a diszkriminációt, ez pedig egy újabb bizonyíték arra, hogy még sokat kell tenni az esélyegyenlőség megvalósulásának érdekében – fejtegette Kovács.
