A Magyar Nemzeti Tanács és az Union Egyetem kötelékébe tartozó Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kara közös szervezésében 2014. június 5. és 7. között megtartott hagyományos jogi tanácskozáson dr. Trócsányi László jogtudós, a Szegedi Tudományegyetem tanára, Magyarország igazságügyi minisztere Belgium föderatív berendezkedéséről és a német ajkú közösség autonómiatörekvéseiről tartott előadást. Lapunk csütörtökön készített interjút dr. Trócsányival, aki másnap tett miniszteri esküt a Magyar Országgyűlésben.
Hogyan élte meg a felkérést, hogy a jövőben az igazságügyi tárcát vezesse?
– Egy igazságügyi minisztériumi felkérés megtiszteltetés és óriási feladat. Igazságügyi miniszterként sok, a jogászvilághoz kapcsolódó munkát kell elvégezni. A főbb feladatkörök között a jogszabályalkotást emelném ki. Nem mindegy, hogy milyen minőségűek a Magyarországon megszülető törvények, kormányrendeletek, a jogszabályok előkészítése során meg kell szervezni a társadalmi egyeztetést, egyeztetni kell a különböző minisztériumok között, majd ezt követi a parlamenti munka. Már maga a jogalkotás egy komoly szakmai feladat. Másrészről azt is fontos megemlíteni, hogy a belső jog kapcsolódik az Európai Unió jogához. Magyarország az EU tagja, és mint ilyen, a közösségi jog számunkra kötelezettségeket és jogokat is jelent. Minisztériumunk feladata egyrészről a jogharmonizáció, az európai irányelveknek az átültetése, másrészről pedig vannak olyan viták, kötelezettségszegési eljárások, amelyek szabályozott módon a brüsszeli hatóságokkal zajlanak, vagy esetleg a luxemburgi Európai Bíróságon. Fontosak az igazságügyi kapcsolatok is. Ez alatt egyebek mellett a bíróságot, az ügyészséget, az ügyvédséget, a gyakorló jogászokat, a közjegyzőket, a bírósági végrehajtókat és a szakértőket értem. Összegezve: igazságügyi miniszterként számos helyen kell helytállnom.
A magyar igazságügy mely területein lenne minél sürgősebb megtenni a megfelelő lépéseket?
Dr. Trócsányi László: Átadhatjuk Szerbiának saját csatlakozási tapasztalatunkat (Fotó: Molnár Edvárd)
– Szinte minden területen vannak feladatok. Ha az igazságügyi kapcsolatoknál kezdem a lajstromot, akkor az igazságügyi szakértés, a végrehajtás és a perek időtartama, azaz hosszúsága a legfontosabb kérdés. Az átlagpolgár számára nem mindegy, hogy ügyében hogyan járnak el a bíróságok, mennyi idő alatt hoznak döntést, az igazságügyi szakértők mennyi idő alatt készítik el a véleményüket, amely eldöntheti a per kimenetelét, a végrehajtók pedig végre tudják-e hajtani az ítéleteket. Ezeknek a szervezeteknek biztosítani kell a minőséget és a hatékonyságot, hogy megfeleljenek a XXI. század követelményeinek. Ezt a munkát partnerségben kívánom elvégezni az érintettekkel, hiszen azt szeretnénk, hogy a magyar igazságszolgáltatás legyen jó. Az EU vonatkozásában fontos a szubszidiaritás ellenőrzése, a készülő európai uniós normák mennyire tartják tiszteletben a szubszidiaritás elvét; ebben a munkában más országok parlamentjeivel, igazságügyi minisztériumaival is együtt kell működni. A jogalkotás területén tehát számos területen azonnal kell lépni, természetesen a lépést elemző munka fogja megelőzni, hiszen csak felkészülten tudunk helytállni.
Tervez-e találkozni szerbiai kollégájával, és hogyan tudja Magyarország segíteni Szerbiát az uniós jogharmonizáció során?
– Szándékomban áll találkozni szerb kollégámmal, ezt fontosnak tartom. A szomszédos országokhoz való kapcsolat prioritás a magyar igazságügyi miniszter számára. Saját csatlakozási tapasztalatunkat valóban átadhatjuk Szerbiának. Diák- és szakértőcserét tudunk felajánlani, közös képzéseket folytathatunk, nemcsak magyar, hanem angol vagy francia nyelven is. Alapvető érdekünk, hogy Szerbia minél előbb csatlakozzon az EU-hoz, és lehetőség szerint a Schengeni övezethez is. Reményeim szerint már ősszel Belgrádba látogathatok. Nemcsak a szerb igazságügyi miniszterrel, hanem a tartományi vezetőkkel is találkozni szeretnék.
Ha végigtekint a különböző autonómiamodelleken, hogyan értékelné a vajdaságit?
– A vajdasági autonómiamodell az egyik legizgalmasabb Közép-Európában. Itt mindig is hagyománya volt az autonómiának, ez egy fontos ismeret. Vajdaságnak megvan a tudása arra, hogy hogyan kell megszerezni az autonómiát, hogyan kell azzal élni, gyakorolni a hatásköröket és miként kell a központtal partnerségre törekedni. Optimisták lehetünk, hiszen adott egy olyan feltételrendszer, amely mentén a kisebbségi nemzetek tárgyalhatnak a többségi nemzet képviselőivel. Persze minden tárgyalás nehéz és érzékeny, ám hiszem, hogy Vajdaság vonatkozásában komoly esélye van az eredménynek.
