Nagy elismeréssel illette Tanja Miščević, az Európai Unióval tárgyalásokat folytató szerb csoport főtárgyalója Csikós Lászlót, a munkaügyi és szociálpolitikai minisztérium államtitkárát, aki a közelmúltban Brüsszelben az Európai Bizottság előtt a 19-es tárgyalási fejezethez kapcsolódó szerbiai joganyag ismertetésével megbízott csoportot vezette. Miščević elmondása szerint Csikós igencsak felkészülten végezte munkáját. A 19-es tárgyalási fejezet a szociálpolitikához és a foglalkoztatásügyhöz kapcsoló témákkal foglalkozik.
Lapunknak nyilatkozva Csikós elmondta, hogy a szerb fél részletesen ismertette saját joganyagát. Az EB ugyanezt az idén februárban tette meg. Szó volt egyebek mellett a munkahelyi balesetveszélyekről és az alkalmazottak biztonságáról, a munkavállaláshoz kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről, a munkafelügyeletről, az illegális foglalkoztatottságról, a szállítmányozó vállalatokra vonatkozó biztonsági előírásokról, a szakszervezetekről, a szociális ellátásról és védelemről, a fogyatékkal élők integrálásáról a társadalomba, a nemek egyenjogúságáról, a nők fizikai és pszichikai kiközösítéséről, sorolta Csikós.
Miután befejeződött a szóban forgó fejezet átvilágítása, az EB egy 31 kérdésből álló listát adott át a szerb küldöttségnek. Erre szeptember 10-ig kell választ adnia a kormánynak.
– Az EB rendkívül érdeklődik a nemzeti kisebbségek pillanatnyi helyzete iránt, egyedül azonban a romák helyzetét emelték ki külön. Arra kíváncsiak, érte-e a romákat diszkrimináció, erőszakos kitelepítés áldozatául estek-e. Arra is választ kíván kapni az EB, hogy a kisebbségeket arányosan alkalmazzák-e a közszférában. Az LGBT közösség helyzetével is foglalkozik az EB, és szeretné tudni, hogy mit tesz Szerbia a közösség védelmének, jogérvényesítésének tekintetében. A nők jogaival és esélyegyenlőségével is hangsúlyozottan foglalkoznak ebben a 31 kérdésben. Ezzel kapcsolatban érdemes elmondani, hogy korábban egy igazgatóság foglalkozott a nemek egyenjogúságával, az új kormány viszont ezt megszüntette, és ez a kérdés most az én hatáskörömbe tartozik, egy miniszteri csoport foglalkozik vele. Az EB-t felháborította, hogy a kormány megszüntette az igazgatóságot, én azonban igyekeztem csillapítani a kedélyeket, és elmondtam, hogy ezt a témát államtitkári szintre emelte a kormány. Egyébként a 750 ezer közalkalmazott 35–40 százaléka férfi, a többi hölgy. Arról is érdeklődött az EB, hogy a férfiak alanyi jogon miért nem mehetnek szülési szabadságra – foglalta össze Csikós.
Arra a megjegyzésünkre reagálva, hogy a Brüsszelben megvitatott kérdések olyan témák, amelyek terén még igencsak sok a tennivaló az országban, az államtitkár kifejtette, hogy ami a nők egyenjogúságát illeti, Szerbia nem egy tipikus balkáni ország. Szerbiában rendkívül jól működő szocialista önigazgatási rendszer volt, amelyben a nemek egyenjogúsága a lehető legjobban érvényesült, és ez továbbra is így van. Ami pedig, mondjuk, a szociális ellátást vagy a fogyatékkal élők helyzetét illeti, a szerbiai törvénykezés megfelel az európai normáknak, tette hozzá Csikós, megjegyezvén: az már más kérdés, hogy mennyire tartatják be ezeket a jogszabályokat.
A belgrádi sajtóértesülésekkel kapcsolatban, hogy az egyeztetésen az új munkatörvény tervezetéről is szó volt, Csikós először is megállapította, hogy a jogszabályt nem nevezné újnak, csupán az aktuális törvény kozmetikázott változatáról van szó. Brüsszelben annyi szó esett a munkatörvény módosításáról, hogy van egy tervezet, amelyet majd elfogadnak, nyilatkozta Csikós.
– A médiában mindenhol új munkatörvényt emlegetnek, ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak. A munkatörvény módosítási tervezete meglátásom szerint az eddigiekhez képest sokkal inkább kötelezi majd a munkaadókat a munkások jogainak tiszteletben tartására. A javaslat elfogadása után a vállalkozók sokkal nehezebben kerülhetik meg a különböző járulékok fizetését. A szürkegazdaságot adókedvezményekkel próbálná felszámolni az állam a törvénytervezetben. Jelenleg az a terv, hogy annak a munkaadónak, aki 4-5 új munkást alkalmaz, néhány évig nem kell adót fizetnie a munkások után. Persze a szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy minden ellen lázadjanak, és folyamatosan sértett félként tüntessék fel magukat. Nem igaz, hogy a szakszervezetek képviselőit senki nem hívja egyeztetésre a munkatörvény módosításáról, jelenleg is folyamatban van a szociális egyeztetés, ez az oka annak, hogy késik a jogszabály elfogadása – magyarázta Csikós.
