A szerb alkotmány módosítása már hosszabb ideje téma, a márciusi rendkívüli parlamenti választásokat megelőző kampányban pedig a korábbiakhoz képest még fokozottabban volt terítéken ez a kérdés. Hatalmi és ellenzéki pártok is egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy az aktuális alaptörvényt számos hiba és ellentmondás jellemzi, egyelőre csak az nem világos, hogy mikor kezdődhet el az alkotmány módosításának a folyamata.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője egyetért a meglátással, hogy valaminek történnie kell ezen a téren. Az már csak részletkérdés, hogy az alkotmányt módosítani kellene, vagy egy teljesen újat elfogadni, jegyezte meg lapunknak nyilatkozva Pásztor, mondván: ha módosításra kerülne sor, akkor annak átfogónak kellene lennie és meglehetősen sok szakaszt kellene érintenie.
– Megérett a helyzet a 2006-ban elfogadott alkotmány módosítására. Nem gondolom azt, hogy az alkotmány olyan értelemben lenne szentírás, hogy ahhoz ne lehessen hozzányúlni. Az alkotmánynak, mint egy adott ország legmagasabb rangú jogszabályának, tükröznie kellene a társadalomban lezajló folyamatokat és megfelelő jogi kereteket kellene teremtenie a fejlődéshez. Ezért véli úgy a VMSZ, hogy módosítani kellene az alkotmányt. Ugyanezt gondolja az összes többi parlamenti párt is. A vélemények csak abban a tekintetben oszlanak meg, hogy mely elemeit kellene módosítani. Az is fontos, hogy az eljárás ne olyan legyen, mint 2006-ban volt. A formai szempontokat ugyan figyelembe vette az akkori parlamenti összetétel, ugyanakkor egyik napról a másikra, közvita nélkül, az alkotmányjogászok bevonása nélkül került elfogadásra az alkotmány. Éppen ezért található benne több jogtechnikai és tartalmi hiányosság is. Ami a konkrét tartalmi változtatásokat illeti, a VMSZ azt szeretné, ha bővülne a nemzeti kisebbségek jogaira és az emberi jogokra vonatkozó rész. Egyrészről azért, hogy a nemzeti tanácsok szerepe még erősebbé váljék az alkotmányban, másrészről pedig számos olyan újgenerációs emberi jog van, amely az elmúlt 15–20 évben vált szabvánnyá Európa fejlett demokráciáiban, viszont a szerbiai alkotmányba elmulasztották ezeket beemelni. Egyebek mellett az adatvédelemre, az internet használatára és hasonló emberi jogra gondolok. Mindemellett azt szeretnénk, ha Vajdaság Autonóm Tartomány helyzetét másképpen rendezné az alkotmány, ha a tartomány minél több eredeti hatáskörrel rendelkezne és nem csak átruházott hatáskörökkel, valamint bővülnének a hatáskörök. A legfontosabb az, hogy a parlament jelenlegi összetétele ne kövesse el azokat a hibákat, amelyeket 2006-ben elkövetett az akkori. Egy munkacsoportot kellene felállítani, be kellene vonni a munkába az alkotmányjogászokat, figyelembe kellene venni a szakmai szempontokat. Ennek a folyamatnak a végén, nagyjából egy-két éven belül lehetne eljutni az alkotmány módosításának szövegéig – magyarázta Pásztor.
A kérdésre, hogy mikor válhat aktuálissá a folyamat kezdete, a frakcióvezető kifejtette: az alkotmány módosítása nem egyszerű feladat, minimum kétharmados többség szükséges hozzá a parlamentben, a fontosabb részek, az alkotmányban pontosan meghatározott fejezetek esetében pedig népszavazást is kell tartani a módosításról. Akkor lehet hozzáfogni a folyamathoz, ha kialakul egy széleskörű konszenzus a parlamentben, de a társadalomban is, emelte ki Pásztor, aki úgy véli, hogy ebbe az irányba kezdtek el haladni a dolgok.
