Az Európai Unió tagállamai Szerbia vonatkozásában a közelmúltban elfogadták a 23-as tárgyalási fejezet screening jelentését. A szóban forgó fejezet az igazságügy, a korrupció elleni harc és az alapvető jogok területével foglalkozik. A vajdasági magyarság szempontjából azért különösen fontos, mivel ez a fejezet taglalja a nemzeti kisebbségek jogainak témakörét is. Ahhoz, hogy Szerbia és az EU között megnyíljon a szóban forgó tárgyalási fejezet, az országnak egyebek mellett egy kisebbségi akciótervet kell kidolgoznia. Ez a dokumentum választ adhat a nemzeti kisebbségeket érintő aktuális kérdésekre. A téma kapcsán lapunknak Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője és Ódor Bálint, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára nyilatkozott.
TÁRGYALÓASZTALRA KERÜL A KISEBBSÉG TÉMÁJA
Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője elmondta, a screening jelentés kisebbségi jogokkal foglalkozó részébe egy rendkívül fontos megfogalmazás került: az EU elvárja Szerbiától, hogy külön akciótervet készítsen a kisebbségi jogokról. Ebből a dokumentumból ki kell derülnie, hogy ezen a területen mi az aktuális helyzetállás, mely problémák érintik a nemzeti kisebbségeket, a megnevezett problémákhoz pedig oda kell rendelni azt, vagy azokat az állami intézményeket, amelyek ezek megoldásával foglalkozhatnak, valamint a szükséges költségvetési eszközöket, esetleg a vonatkozó jogszabályok meghozatalát kilátásba helyezni, magyarázta Varga.
– Ahhoz, hogy a 23-as fejezet megnyílhasson a csatlakozási tárgyalások során, Szerbiának egy összefoglaló jellegű akciótervet is el kell fogadnia. Az általános akcióterv az igazságügy, a korrupció elleni harc és az alapvető jogok területére vonatkozik majd. Ez a dokumentum közvetlen módon feltétele a fejezet megnyitásának. A kisebbségi akcióterv ehhez az általános akciótervhez fog igazodni. A screening jelentés azzal kapcsolatban is egyértelműen fogalmaz, hogy melyek jelenleg Szerbiában a legfontosabb kisebbségi jogérvényesítési kérdések. A jelentésben egy idén júniusban elfogadott Európa tanácsi dokumentumra utalnak, amely 47 konkrét, Szerbiában jellemző kisebbségjogi kérdést, illetve intézkedés-ajánlást definiál. A 47 kérdést az ET dokumentumban végül összefoglalják és négy kulcsfontosságú, valamint további kilenc kiemelten fontos ajánlást emelnek ki. A majdan elkészülő kisebbségi akciótervnek a 47, valamint a négy és a kilenc ajánlásban szereplő kérdésekkel kell foglalkoznia. Az ajánlások jelentős része a romákkal és az albánokkal foglalkozik. A magyarság szempontjából a közszféra etnikai összetételére vonatkozó ajánlást emelném ki. Az ET dokumentuma számos pontban elemzi ezt a kérdést, a rendőrség, a bíróságok, az ügyészségek, az állami közvállalatok és az állami szintű közigazgatás helyi kirendeltségeinek tekintetében is. Azt is megfogalmazza az ET-dokumentum, hogy az idei alkotmánybírósági döntést követően újra kell fogalmazni a nemzeti tanácsok hatásköreit, megerősíteni azokat. Ez erőteljes fogódzó, hogy ebben a témában előrelépés történjen. A kisebbségi nyelvű oktatás, a kisebbségi nyelvek hivatalos használata, az etnikai elemet tartalmazó incidensekkel szembeni megfelelő fellépés és a külföldön szerzett diplomák honosításának kérdésével úgyszintén kiemelten foglalkozik a dokumentum. Összegezve, ettől a pillanattól Szerbiában a 23-as fejezettel kapcsolatban két folyamat kezdődik el: íródni fog egy általános akcióterv, amely feltétele a tárgyalási fejezet megnyitásának, ezzel párhuzamosan pedig elkészül a kisebbségi akcióterv is. Mindebben talán az a legfontosabb, hogy a kisebbségi jogérvényesítés problémája a csatlakozási folyamat legelejétől tárgyalóasztalra kerül és nem járunk úgy, mint ahogyan a horvátországi kisebbségek jártak. Horvátországban ugyanis csupán egy-két évvel a csatlakozási tárgyalások befejezése előtt kerültek a kisebbségi kérdések a figyelem középpontjába és akkor már nem volt idő arra, hogy az ország számottevően változtasson a területen jellemző helyzeten. Esetünkben ez nem történhet meg. Hiszem, hogy a 23-as tárgyalási fejezet legalább fél évtizeden át nyitva lesz, folyamatosan zajlanak majd róla a tárgyalások – taglalta Varga.
2015 VÉGÉIG KELL ELKÉSZÍTENI A KISEBBSÉGI AKCIÓTERVET
Ódor Bálint: Az ET előrelépést szeretne a kisebbségek közszférában való foglalkoztatottságának terén (Fotó: Molnár Edvárd)
A screening jelentéshez kapcsolódóan Ódor Bálint, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar kormány elégedettségét tolmácsolta, hogy a dokumentumban megjelent az elvárás Szerbia irányába, hogy az általános mellett kidolgozza a kisebbségi akciótervet is. Az általános akcióterv feltétele lesz a 23-as tárgyalási fejezet megnyitásának, míg a kisebbségi akcióterv vonatkozásában annyit jelez a jelentés, hogy a szerb kormánynak legkésőbb 2015 végéig kell összeállítania a dokumentumot, magyarázta Ódor, mondván: Magyarország az EU-tagállamok és az Európai Bizottság irányába is jelezte, hogy számára mindkét akcióterv elkészülte fontos a tárgyalási fejezet megnyitásáig. Magyarország becslése szerint a szóban forgó fejezet legkorábban jövő év tavaszán nyílhat meg.
– Magyarország a tagállamok, az EB és a szerb kormány irányába is nyilvánvalóvá tette, hogy fontosnak tartja a kisebbségi akcióterv elkészítését, méghozzá még azelőtt, mielőtt megnyílna a 23-as tárgyalási fejezet. Több tagállam is hasonlóan vélekedik, Magyarország ezzel nincsen egyedül. Egyébként szerb részről azt a jelzést kaptuk, hogy ennek nincs akadálya. Magyarország Szerbia csatlakozási folyamatának kezdete óta azt az álláspontot képviseli, hogy a vajdasági magyarság számára fontos, a közösség életét közvetlenül érintő és a kétoldalúan, a szerb kormánnyal is egyeztetett témák, ügyek is megjelenjenek a csatlakozási folyamatban. Ennek érdekében folyamatosan egyeztetünk a Vajdasági Magyar Szövetséggel és a szerb kormánnyal. A jelentésben utalásszerűen megjelenik az összes olyan téma, amely ma a vajdasági magyarság számára égetően fontos. Az akciótervnek nem csak azokból az elemekből kell felépülnie, amelyeket a 23-as fejezetről szóló jelentés tartalmaz, hanem azokból is, amelyek az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Tanácsadó Testületének harmadik véleményében jelennek meg. Ez az ET dokumentuma részletesebb, mint a screening jelentés. Az ET számos ajánlást megfogalmaz, ezek közül külön kiemelném, hogy az ET azonnali ajánlásként fogalmazza meg, hogy előrelépést szeretne a kisebbségek közszférában való foglalkoztatottságának terén. Arra is rámutat, hogy a kisebbségi közösségek alulreprezentáltsága különösen a központi közigazgatáshoz tartozó intézményekben figyelhető meg. Az EU-s jelentés inkább a helyi önkormányzatokat említi ebben a témában, az ET dokumentuma viszont a központi közigazgatást. Az ET a gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni megfelelő büntetőjogi fellépést is javasolja, valamint külön kitér a kisebbségi nyelvű média anyagi támogatására, valamint arra, hogy erről a kérdésről fontos egyeztetni a nemzeti kisebbségekkel. A kisebbségi akciótervnek a 23-as fejezetről szóló screening jelentésében és az ET dokumentumban található elemekre is ki kell térnie – taglalta Ódor Bálint.
Azzal kapcsolatban, hogy a vajdasági magyar közösség jogérvényesítésének szempontjából milyen lehetőségek rejlenek Szerbia uniós csatlakozási folyamatában, a helyettes államtitkár elmondta: szakpolitikáról szakpolitikára, fejezetről fejezetre fontos megvizsgálni, hogy mely témákban vannak a vajdasági magyarság számára is meghatározó érdekek. Maga a csatlakozási folyamat lehetőséget kínál egész Szerbia számára, hogy beépítse érdekeit a folyamatba, emelte ki a helyettes államtitkár.
– Magyarország a jövőben is megad mindennemű szakmai és politikai segítséget a szerb kormány számára, hogy az ország ütemesen haladjon a csatlakozási folyamatban. Magyarország bővítéspárti ország, Szerbia csatlakozási folyamatát, annak ütemét pedig különösen fontos szem előtt tartanunk – szögezte le Ódor Bálint.
