A köztársasági költségvetés módosításának témájában a közvélemény számára minden bizonnyal a bérek és a nyugdíjak csökkentése a legfigyelemfelkeltőbb részlet, bár azt is érdemes megismételni, hogy a módosítással az államháztartási hiány 42 milliárd dinárral növekedett, így most 224,7 milliárd dinárt tesz ki. Az ellenzék végig azt állította, hogy a 25 ezer dinárnál magasabb bérek és nyugdíjak csökkentése érdemben nem jelent takarékoskodást az államnak, csupán arra lesz jó, hogy a már így is lesújtó életszínvonal tovább romoljon. A bér- és nyugdíjcsökkentés november 1-jétől, szombattól lép hatályba. A bejelentések szerint az egészségügyben dolgozók november 5-étől tiltakoznak, a tanügyesek pedig november 17-étől lépnek sztrájkba. Szándékuktól csak abban az esetben állnak el, ha az állam velük kivételt tesz, és nem csökkennek a béreik. A költségvetés módosításáról, a megszorításokról, valamint az IMF-fel megkezdendő tárgyalásokról Milan Ćulibrk gazdasági újságíró, a NIN szerb nyelvű hetilap főszerkesztő-helyettese nyilatkozott lapunknak.
Milyen hozadéka lesz a költségvetés módosításának?
– Ez a módosítás ugyanolyan, mint amilyen mindegyik volt az elmúlt hat-hét évben, vagyis érdemben nem történt semmi, „csupán” növelték az államháztartási hiányt. Ezt minden polgár megérzi majd, hiszen azt a 42 milliárd dinárt, amellyel növekedett a hiány, az államnak hitelekből kell lefednie, a hitelt viszont a polgároknak kell visszafizetniük. A költségvetés módosítását mindannyian megérezzük, ha másképpen nem, akkor az életszínvonal további visszaesésével. Ésszerűtlen kiadásnak tekintendő minden egyes újabb olyan eladósodás, amelynek nem az a célja, hogy új beruházás nyíljon, vagy termelés induljon el.
Az államháztartási hiány csökkentésének szempontjából lesz-e érdemi eredménye a bérek és a nyugdíjak csökkentésének?
– Olyan helyzetbe kerültünk, hogy más megoldás egyszerűen nem volt, az államnak muszáj volt csökkentenie ezeket a kiadásokat. Az állam azonban más területeken továbbra is elherdálja a költségvetési eszközöket. Elsősorban a költségvetés módosításában állami támogatás címén elkülönített összegekre gondolok, amelyek jóval, 110 millió euróval nagyobbak, mint amekkorák voltak. Az állam továbbra is mesterségesen életben tartja azokat a vállalatokat, amelyeknek semmiféle esélyük nincsen a piacon való fennmaradásra. Az átszervezés alatt álló vállalatoknak több mint a felét senki nem fogja megvásárolni, és ez azt bizonyítja, hogy az állam az utóbbi tizen-egynéhány évben hiába pumpálta ezekbe a pénzt. Az állam az utóbbi évtizedben nagyjából 7-8 milliárd eurót költött ezeknek a vállalatoknak az életben tartására. Ebben az időszakban több párt is hatalmon volt: a Demokrata Párt, a Szerbiai Demokrata Párt, a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerb Haladó Párt. Ami ezeket a pártokat összeköti, az a közpénzekkel szembeni felelőtlen magatartás. Ezzel a magatartással magyarázható, hogy Szerbia közadóssága az évek során 8,5 milliárd euróról 22 milliárd euróra növekedett. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy egyre fogyatkoztak a beruházások, nem sikerült befejezni a legnagyobb infrastrukturális beruházásokat, ez pedig ismételten azt eredményezte, hogy a beruházók inkább elkerülik Szerbiát.
Mekkora esélyt lát arra, hogy a bércsökkentés ellen tiltakozók végül sikerrel járnak?
– Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy bárki is kivételt képezzen a bércsökkentés alól. Sztrájkkal és tiltakozással nem lehet megtölteni az államkasszát és előteremteni a fizetésekre szükséges pénzt. Ha az állam változatlan összegben kívánná kifizetni a béreket és a nyugdíjakat, akkor ismételten hitelért kellene folyamodnia. Egy dolog miatt értem meg a tiltakozókat: az állam takarékoskodásra hivatkozva csökkenti a béreket és a nyugdíjakat, más területeken azonban szükségtelenül nagy összegeket fizet ki. A bércsökkentés mellett minden szükségtelen kiadást le kellett volna faragni.
Mekkora összegeket hozna a költségvetésbe a feketegazdaság ellenes küzdelem megvalósítása?
– Ezt nagyon egyszerű kiszámítani. A becslések szerint a GDB egyharmadát valósítják meg a feketegazdaságban. Ha abból indulunk ki, hogy a GDP 30 milliárd euró, akkor 10 milliárd euróról van szó. Vegyünk az áfának tizenöt százalékot – a felső húszas és az alsó tízes közötti összeget –, akkor kiszámíthatjuk, hogy a feketegazdaság legális vizekre terelésével az állam 1,5 milliárd eurót keresne. Ez rengeteget jelentene a költségvetés bevételi oldalának és a hiány lefedésének szempontjából. Szerbia az utóbbi években érdemben semmit nem tett azért, hogy növelje bevételeit. Igaz, megemelték az áfát, a jövedéki és a nyereségi adót, valamint egyéb közterheket. Ennek ellenére az ország bevételei lassabban növekednek, mint korábban, mivel a feketegazdaság egyre nagyobb területet fed le. Az adóhivatal komoly reformja és az adómegfizetés növelése nélkül az állam képtelen megküzdeni a feketegazdasággal. A feketegazdaság elleni küzdelem nem jelentheti azt, hogy az ellenőrök bolhapiacokon hajkurásszák a kereskedőket. Azt kell megtalálni, hogy a feketén árusított áru hogyan és hol jutott az országba.
|
A dinárárfolyam tekintetében mire számít az elkövetkező időszakban? – Ezt nehéz lenne megmondani, ez már inkább a jóslás kategóriája. Emlékezzünk csak vissza, ki mondta volna meg előre, hogy 2012 augusztusában, amikor egy euró 120 dinárt ért, az euró hirtelen elkezd zuhanni, és végül 111 dinárnál áll meg. Ez egyébként csak az euróalapú hitelekkel rendelkező tartozók számára volt jó, másnak semmi pozitívat nem hozott. Jelenleg az euró visszatért a két évvel ezelőtti szintre. Hogy a dolgok hogyan alakulnak a jövőben, több tényezőtől is függ. Például a közvetlen külföldi beruházásoktól, azt pedig tudjuk, hogy abból kevés van. Attól is függ, hogy a külföldiek mekkora mértékben vásárolnak a jövőben értékpapírokat. Ha vásárolnak, akkor külföldi valutát hoznak be az országba, ha viszont úgy ítélik meg, hogy inkább megszabadulnának az értékpapíroktól, akkor dinárért eladják, a dináron pedig eurót vásárolnak. |
Az IMF küldöttsége várhatóan hétfőn érkezik Szerbiába. Mire számít a tárgyalások vonatkozásában?
– Meg vagyok győződve arról, hogy az IMF addig nem köt semmiféle megállapodást Szerbiával, amíg elfogadásra nem kerül a következő évi köztársasági költségvetés. A pénzügyi szervezet képviselői azért érkeznek Szerbiába, hogy megismerkedjenek az ország jelenlegi gazdasági helyzetével, és megtudják, hogy milyen elvek mentén készül a 2015-ös költségvetés. Hiszem, hogy az IMF ragaszkodni fog az államháztartási hiány jelentős csökkentéséhez.
Magyarország néhány évvel ezelőtt hátat fordított az IMF-nek. Milyen esetleges hasonlóságokat lát Magyarország akkori és Szerbia mai gazdasági, pénzügyi és költségvetési helyzete között?
– Sajnos nem lehet összehasonlítani a két ország helyzetét. Szerbia 2008 óta idén harmadszor került gazdasági válságba. Az országnak egyáltalán nem sikerül kilábalnia a válságból. A GDP értéke drasztikusan csökkent a hat évvel ezelőttihez képest. Azt is fontos megemlíteni, hogy a szerb gazdaságot nem reformálták meg, továbbra is számtalan vállalat vár magánosításra és számtalan a sikertelen, veszteséget termelő állami vállalat. Egyebek mellett ezek a dolgok miatt nem lehet párhuzamot vonni a két ország között. Szerbia jelenleg nem fordíthat hátat az IMF-nek.
