Dr. Zoran Dragišić biztonságpolitikai szakértő, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának professzora kezdettől fogva szkeptikus volt a Déli Áramlattal szemben. Lapunknak nyilatkozva felidézte, hogy már két évvel ezelőtt azt írta Twitter-profilján, hogy csoda lesz, ha a gázvezeték megépül. Az, hogy az idő végül miért őt igazolta, több okkal is magyarázható, mondja Dragišić. Az egyik ok az Európai Unió és az Oroszország között elharapódzó feszültségek, a másik pedig az, hogy Oroszországnak nincsen elegendő pénze megvalósítani a projektumot. Az, hogy a kőolaj ára világszinten zuhanó tendenciát mutat, még indokoltabbá tette Oroszország számára a megfontolást, hogy vajon kifizetődő lenne-e megépíteni a Déli Áramlatot, fejtette ki Dragišić, majd hozzátette: az sem mellékes, hogy sem az EU, sem az Amerikai Egyesült Államok nem szerették volna, ha Európa délkeleti országai bármilyen szempontból függenének Oroszországtól.
Válaszolva a kérdésre, hogy az EU és az Oroszország közötti kapcsolatok kizárólag az ukrajnai válság miatt váltak-e egyre feszültebbé, a biztonságpolitikai szakértő megjegyezte: az Ukrajnában előállt helyzet csupán kiütötte az egyébként is túlterhelt biztosítékot.
– Oroszország meglehetősen furcsa módon kíséreli meg ismét megszerezni a nagyhatalom jelzőt. Felfoghatatlan, hogy egy olyan állam, amely a világnak egyetlen jelentős terméket, azaz nyersanyagot képes felkínálni, megpróbálja magát nagyhatalomnak feltüntetni, valamint kiemelkedően befolyásos államként tetszeleg számos európai országban. Ehhez még hozzájön, hogy ezt rendkívül ügyetlen módon teszi. Az ukrajnai válság volt az utolsó csepp a pohárban. Az EU azt még tolerálta, hogy Oroszország a számára megfelelő embereket juttatta hatalomra Ukrajnában, azt viszont már nem, hogy Moszkva megpróbálta kolonizálni Ukrajnát – taglalta Dragišić.
A sajtóban egyre gyakrabban találkozunk a megállapítással, hogy egy második hidegháborúnak vagyunk a tanúi, amely mind nagyobb méreteket ölt. A belgrádi biztonságpolitikai szakértő nem ért egyet ezzel a megállapítással.
– Oroszország pillanatnyilag magányos, egyetlen jelentős szövetségese sincsen a világon. Egyetlen olyan csoport, blokk sincsen, amelynek élére Oroszország odaállhatna. Egyesek megpróbálják úgy beállítani, hogy Kína és Törökország lennének Oroszország szövetségesei. Ez butaság. A kínai–orosz kapcsolatok soha nem voltak jók, ez még a Szovjetunió idejéből ered. Kína igazi nagyhatalom Ázsiában, egész Közép-Ázsiát ellenőrzése alatt tartja, Közép-Ázsia pedig a Távol-Keletet ellenőrzi. Sőt, Kínának részben Japán befolyását is sikerült visszaszorítani, valamint mostanában rendkívül ügyesen helyezkedik az afrikai kontinensen. Kína minden lehetséges módon megpróbálja megakadályozni, hogy Oroszország befolyást szerezzen Ázsiában. Azt, hogy Kína és Oroszország szövetségesek, egyedül a szerbiai ruszofilek állítják. Ami pedig Törökországot illeti, az ország NATO-tag, méghozzá kiemelkedően aktív, valamint fontos szövetségese az USA-nak. Azt, hogy ezek az országok egymás között kereskednek, nem tekinthetjük szövetségnek – magyarázta Dragišić.
Azzal kapcsolatban, hogy a Déli Áramlat megépítésétől való elállás mennyire mélyíti el az EU bizonyos tagállamai között meglévő árkot, az elemző kifejtette: nem hiszi, hogy jelentős mértékben. Kezdve az EU megalakításától jellemzőek a tagállamok közötti nézetkülönbségek, hangsúlyozta Dragišić. Elsősorban gazdasági megfontolásból számos uniós tagállam örül az ukrajnai válság és Oroszország kapcsán előállt helyzetnek, tette hozzá. Nem valószínű, hogy Oroszország az unión belül jelentős szövetségesre számíthat, szögezte le.
– Ez éppen a Déli Áramlat kapcsán bizonyosodott be. Európában a befolyásos országok egyike sem lépne szövetségre Oroszországgal – fogalmazott Dragišić, majd kitért azokra a megállapításokra, hogy Szerbia a nagyhatalmak összetűzése esetén két tűz közé kerülhet, hiszen Koszovóban ott a Bondsteel amerikai katonai bázis, Nišben pedig a közös szerb–orosz Rendkívüli Helyzetek Központja: „A Bondsteel a felszámolás előtt áll, az úgynevezett szerb–orosz központ Nišben pedig egyenlő a semmivel.”
