HÓKÁOSZ
Február első napjaiban hókáosz nehezítette meg a vajdaságiak életét. A viharos, helyenként orkánerejű szél több helyütt is hótorlaszokat emelt, településeket elzárva a külvilágtól. A legdrámaibb jelenetek a Szabadka–Belgrád-autópálya bácsfeketehegyi szakaszán, valamint a Szabadka és Újvidék közút néhány pontján voltak, ahol több tíz kilométernyi autósorok alakultak ki. Mind az autópálya, mind a közút szóban forgó szakaszát felborult tehergépkocsik zárták el. Habár a rendőrség a hófúvás első óráiban azonnal tilalmat rendelt el a teherforgalom számára, mégis voltak olyan sofőrök, akik ignorálták a felhívást, és útnak indultak. Az autópályán rekedteknek hosszú órákon át senki sem sietett segítségére, élelem nélkül fagyoskodtak autóikban, a járműveiket pedig egy idő után ellepte a hó. Az érdemi mentés 24 óra elteltével kezdődött, azt követően, hogy a hadsereg helikopterével megérkezett Aleksandar Vučić akkori kormányfő-helyettes. Vučić az időjárási viszonyokhoz képest lenge öltözékben és fedetlen fővel megragadott egy gyermeket, és elmerülve a térdig érő hóban, karjaiban vitte a helikopterhez.
PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK
Március 16-án megtartották az előrehozott parlamenti választásokat. A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) 19 listát hagyott jóvá. A várakozásoknak megfelelően a választásokat elsöprő fölénnyel a Szerb Haladó Párt vezette koalíció nyerte meg. Az SZHP körüli koalícióra az urnákhoz járultak 49,96 százaléka szavazott, a Szerbiai Szocialista Párt körüli koalícióra pedig 13,94 százalékuk. A Liberális Demokrata Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és a Mlađan Dinkić vezette Szerbia Egyesült Régiói nem lépte át a választási küszöböt. Korábbi eredményéhez képest a Demokrata Párt is súlyos visszaesést könyvelhetett el, csupán a leadott szavazatok 6,23 százalékát tudhatta magáénak. A Boris Tadić nem sokkal a választások előtt megalakított pártja köré tömörülő koalíció a szavazatok 5,89 százalékát szerezte meg. A Vajdasági Magyar Szövetségnek a leadott szavazatok 2,17 százalékával a korábbi ötről hat képviselőre sikerült növelnie parlamenti jelenlétét. A hatalmi többség az SZHP és az SZSZP körüli koalíciók, valamint a VMSZ részvételével alakult meg. Kormányfőnek Aleksandar Vučićot választották meg.
ÁRVÍZ
A februári hókáoszt követően májusban is természeti katasztrófa sújtotta Szerbiát. Az özönvízszerű esőzések miatt kisebb és nagyobb folyók léptek ki medrükből országszerte. A megáradt patakok vízátfolyásokat, földcsuszamlásokat okoztak, több utat és települést is elárasztva Nyugat- és Közép-Szerbiában. A legsúlyosabb helyzet Obrenovacon volt, ahol a település 90 százalékát elárasztotta a Kolubara folyó. Az utcákon a vízszint néhol elérte a 4 métert. A lakosságot végül evakuálták. Aleksandar Vučić kormányfői minősítésben, a zuhogó esőben csónakkal járta be a települést, hogy maga győződjön meg a helyzet komolyságáról. A katasztrófa a világ és Európa számos országát megmozgatta, több helyről is mentőcsapatok, humanitárius segélycsomagok érkeztek az elárasztott területekre. A hivatalos adatok szerint fulladás által 25 ember veszítette életét a májusi árvízben.
A BULVÁR ERŐSÖDÉSE
Az elbulvárosodás idén soha nem tapasztalt méreteket öltött. Az már mindennapossá vált, hogy bizonyos lapok címoldaláról fedetlen mellek és combok látványa köszönt bennünket, és sztárocskák szexuális életéről értesülhetünk nap mint nap, az idén azonban a bulvárlapok az eddigieknél sokkal aktívabb szerepet töltöttek be a politikusok közötti leszámolásokban. Letartóztatásokat és rendőrségi akciókat jelentettek be, és átvéve az igazságszolgáltatás szerepét, a volt hatalom tisztségviselői és az aktuális hatalom számára nem megfelelő személyek ellen indítottak hasábjaikon „bírósági eljárást”. Minden bizonnyal nem vették figyelembe, hogy tájékoztatási módszerükkel – amelynek már semmi a köze a tájékoztatáshoz – életeket tehetnek tönkre, hiszen az emberek fejében sokkal inkább a mással kapcsolatos vádak hagynak nyomot, mintsem az, hogy a hatóságok az adott személy ellen nem találtak elegendő nyomatékos vádat. A szabadkai Tijana Jurić eltűnését, illetve meggyilkolását követően pedig végérvényesen bebizonyosodott, hogy ha a színvonal és a szakmaiság hiányáról van szó, a bulvársajtó folyamatosan képes lejjebb süllyedni.
NEMZETI TANÁCSI VÁLASZTÁSOK
Október 26-án megtartották a nemzeti tanácsi választásokat. Tizenhét nemzeti kisebbség közvetlenül, három pedig elektorok által választotta meg nemzeti tanácsát. A magyar nemzeti tanácsi választásokon négy lista mérettette meg magát: a Magyar Összefogás (listavezető Hajnal Jenő), a VMDK – Csonka Áron (listavezető Tari István), a Másként magyarságunkért – Fodor László (listavezető Fodor László) és a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor (listavezető Vass Tibor). A külön választói névjegyzékre feliratkozott 137 111 személy közül 55 673-an járultak az urnák elé. A MÖ 31 képviselői helyet szerzett a 35 tagú MNT-ben, a VMDK – Csonka Áron két mandátumot, a Magyar Liga és a Másként Magyarságunkért listák pedig egyet-egyet. Alakuló ülésén az új összetételű MNT mgr. Hajnal Jenőt választotta meg elnökének. Az MNT alelnöke Nyilas Leonov Anita, a Végrehajtó Bizottság elnöke Jerasz Anikó, tagjai pedig Lovas Ildikó, Beretka Katinka, Paskó Csaba és dr. Antal Szilárd lettek.
BÉR- ÉS NYUGDÍJCSÖKKENTÉS
November 1-től csökkentek a közalkalmazottak bérei és a nyugdíjak. A nyugdíjakat részarányosan csökkentették, vagyis minél nagyobb a nyugdíj, annál nagyobb százalékponttal csökkent, a 27 800 dinár feletti bérek pedig lineárisan 10 százalékkal csökkentek. Bár a fizetéscsökkentést már hónapokkal korábban kilátásba helyezték, nagyon sokáig úgy tűnt, hogy a megszorító intézkedés a nyugdíjakat nem érinti. Legalábbis ezt ígérte Aleksandar Vučić az idei választások kampányában, majd kormányfői expozéjában is. Az intézkedés felháborodást váltott ki a közszférában. Az oktatásügyben dolgozók egy része november közepétől 30 perces rövidített tanórák megtartásával tiltakozik, az egészségügyi alkalmazottak pedig két figyelmeztető sztrájkot tartottak az intézkedés foganatosítása után. Később kiderült, hogy a legveszteségesebb állami vállalatok a 10 százalékos csökkentés mellett további összegeket lesznek kénytelenek lefaragni alkalmazottaik fizetéséből.
A KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG ELTÖRLÉSE
November 2-án, halottak napján tudtuk meg, hogy a szerb kormány hatályon kívül helyezte a csúrogi, mozsori és zsablyai magyarokat a kollektív bűnösség elvén alapuló háborús bűnössé nyilvánító határozatokat. Mindez Szabadkán, a Vergődő madár emlékműnél, az 1944-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra való megemlékezést követően derült ki Aleksandar Vučić kormányfő nyilatkozatából. Ezzel a lépéssel kiteljesedni tűnik a szerb–magyar történelmi megbékélés folyamata, amelyben először megalakult a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság, amelynek feladata feltárni a két nemzet kapcsolatának talán legvéresebb korszakában elkövetett gaztetteket. 2013 júliusában a köztársasági parlament elfogadta a vajdasági magyarok ellen 1944/45-ben elkövetett atrocitásokat elítélő határozatot, majd nem sokkal később a magyar és a szerb államfők közösen hajtottak főt az ártatlanul meghurcolt és kivégzett magyar, illetve szerb áldozatok előtt Csúrogon.
ÜGYVÉDSZTRÁJK
A szerbiai ügyvédek szeptember közepén beszüntették a munkát, így tiltakozva a közjegyzőségről szóló törvény, annak kísérőtörvényei és az átalányadó mértéke ellen. A közjegyzőségről és az ingatlanforgalomról szóló törvényben korábban megejtett módosítások miatt ingatlan-tulajdonjog átruházással és ingatlanokon fennálló dologi jogokkal kapcsolatos szerződéseket kizárólag közjegyzők állíthatnak össze. Ezzel a törvényalkotás elfogadhatatlanul beszűkítette az ügyvédség munkakörét, ez pedig sérti egzisztenciális érdekeiket. Az ügyvédség a közjegyzőség alkotmányellenességére is felhívta a figyelmet. A szerb alkotmány értelmében Szerbiában minden egyes polgárnak joga van jogsegélyre, ezt pedig az ügyvédség, valamint a helyi önkormányzatokban megszervezett, jogsegély nyújtásért felelős szolgálatok nyújthatják, a közjegyzőség viszont nem szerepel ebben a felsorolásban. Az igazságügyi minisztérium és az ügyvédek között zajló tárgyalások kezdettől fogva eredménytelenek voltak, az első vélt jelentősebb előrelépésre akkor került sor, amikor megalakult a minisztérium és az ügyvédség közös munkacsoportja, amelynek a vitás törvények módosítási tervezetét kellett volna kidolgoznia. A remények ellenére a felek között nem született megállapodás.
ELVÁNDORLÁS
Az egyik talán legmeghatározóbb jelenség, amelynek hosszú távon szinte felfoghatatlan következményei lehetnek Szerbiára, de elsősorban a vajdasági magyarságra nézve, az elvándorlás. Akkor, amikor az országban egyre többen érzik úgy, hogy itt már soha nem fordulnak jobbra a dolgok, a kettős állampolgárságot és a magyar útlevelet sokan a jobb élet biztosítékának és eszközének tekintik, ezért azok elnyerését követően szinte azonnal külföldön próbálnak szerencsét. A kimutatások szerint idén nagyjából 32 ezer ember hagyta el Szerbiát. Szabadkáról és a Tisza mente környékéről egy év alatt tízezer diplomás fiatal költözött külföldre. A szabadkai Majsai Úti Általános Iskolában a tavalyi évhez viszonyítva az idén huszonhárom elsőssel van kevesebb, az egykori 27-28-as létszámú osztályok helyett már csak húsz diák van egy-egy osztályban, és csak az idei nyári szünidő alatt tizenhat diákot írattak ki a szüleik az iskolából, mivel a család külföldre költözött. A legnépszerűbb befogadó országok továbbra is Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Kanada és Svédország.
HETVENÉVES A MAGYAR SZÓ
Hét évtized telt el azóta, hogy 1944. december 24-én megjelent a Szabad Vajdaság, a későbbi Magyar Szó első száma. Az azóta eltelt időszakban a lap számottevő változáson esett át, ami azonban változatlan, hogy a vajdasági magyarság egyetlen magyar nyelvű napilapjáról van szó. A Magyar Szó a jubileumi évben arculatváltáson esett át. A cél egy áttekinthetőbb, mutatósabb, a XXI. század elvárásainak megfelelő és a korunk médiaterében végbemenő változásokhoz igazodó arculat kialakítása volt. Lapunk online felülete, amely az utóbbi néhány évben egyre látogatottabbá és mérvadóbbá vált, folyamatos fejlesztés alatt áll, figyelembe véve a világon mindenhol jellemző tendenciát, hogy a nyomtatott sajtó lassan háttérbe szorul. A jubileumi évet ünneplő Magyar Szó számára meghatározó pillanat volt, amikor az aktuális főszerkesztő augusztusban Budapesten átvette a Külhoni Magyarságért díjat.
